Újító, digitális történetmeséléssel hozná közelebb a középiskolai diákokhoz az algebrát a Mastory: sci-fi sorozatot csinálnának a matektanulásból. A magyar–német startup még csak az első magvető körét tervezgeti, de Bill Gates alapítványától már kaptak 1,1 millió dollárt – közel 350 millió forintot – termékfejlesztésre. Céljuk, hogy bebizonyítsák: reálosnak nem születni kell, csak a matekot kell jól tanítani.
„Emlékszem rá, Márta kérdezte tőlem, amikor hárman leadtuk a pályázatot, hogy szerintem milyen. Mondtam, hogy erős, de eléggé long shot” – eleveníti fel Tornai Bence, a Mastory társtulajdonosa és operatív-pénzügyi vezetője azt a tavaly novemberi pillanatot, amikor elküldték a Bill & Melinda Gates Foundation csapatának a jelentkezésüket. Nem gondolták volna, hogy megkapják, mégis összejött.
A Mastory társtulajdonosával, Tornai Bencével beszélgettünk Budapesten. Fotó: Sebestyén László
A Mastory története azonban csak a cégbírósági bejegyzés szerint kezdődik itt, a valóságban már 2017 óta elkezdett foglalkozni az ötlettel Vitális Márta, a startup vezetője. Matematikusként az volt a célja, hogy végre bizonyítsa az embereknek: a reál- és humán beállítottság egy mítosz; a matekos képességek pedig sokkal szorosabban kapcsolódnak a tantárggyal eltöltött időhöz, mintsem a született tehetséghez. Felix Schwarzzal, az – akkor még Mathalxie néven futó – Mastory társalapítójával a berlini Freie Universitättel együttműködve kezdtek el kísérletezni egy új, sztori alapú oktatási módszeren, amiben történetek alapján találkoznak a feladatokkal a tanulók.
A célcsoport eleinte még az általános iskolás gyereksereg volt, hiszen Mártáék szerint itt rontják el sokan a diákok matekhoz való hozzáállását,
utána pedig már nehéz fordítani a kialakított negatív képen. Tanárszakos diákoknak oktatták sztorizós módszerüket, egy projekthéthez közel tizenegy emberre volt szükségük. Időközben rájöttek, hogy nehezen lesz skálázható a történet, és a koronavírus is lendített egyet a teljesen digitális irányon: 2020 februárjában kezdtek startuppá alakulni.
Szóltak, hogy kellenének a céges adatok – így gyorsan létrehoztunk egyet
A Mastory termékének lényege, hogy egy mobilalkalmazáson keresztül a diákok egy virtuális készüléket kapnak a kezükbe, amivel becsatlakozhatnak egy tudományos kutató projektjébe. A történet szerint a kutató együttműködést köt a diákok iskolájával, a nebulók pedig a professzor asszisztenseként segítik annak munkáját.
A sztorit egy hollywoodi forgatókönyvíróval együttműködve találják ki,
a cél, hogy megmutassák benne, milyen izgalmas lehetőségei vannak azoknak, akik elmerülnének a tudományos karrierben. A Mastory alkalmazása okostelefon az okostelefonban: a virtuális készüléken keresztül többféle belső programot érhetnek el a diákok, többek között a történetmeséléshez fontos chat applikációt (ezen keresztül kommunikálnak ugyanis a kitalált karakterekkel), valamint különböző matematikai feladatok szemléltetésére, megoldására szükséges alkalmazáshoz is itt férnek hozzá.
Vitális Márta, Tornai Bence és Felix Schwarz, a Mastory alapító-társtulajdonosai. Fotó: Szabó Alida
A sztorit egy-egy epizódra bontják, így az olyan, mintha egy sci-fi sorozatot néznének a tanulók, egy részhez pedig az órán oktatott matekos módszereket használják fel otthon. „Ez nem egy munkafüzet típusú dolog” – mondja Bence, miközben az app kezdetleges verzióját mutatja nekem. „A dizájn még eléggé egybites, de törekszünk arra, hogy
ne a XX. századi megoldásokat ültessük a digitális térbe, hanem tényleg újszerű élmény legyen a diákoknak.”
Bence, aki Márta unokaöccse, 2020 elején csatlakozott a projekthez, ekkor kapott nagyobb hangsúlyt a startup-fókusz. A következő nagy mérföldkő már a Gates-pályázat volt: a berlini egyetem találta nekik, szerintük nagyon illett a támogatást kaphatók profiljába a Mastory.
A pályázatukat novemberig kellett leadni. „Már a feltett kérdéseknél látszott, hogy nagyon párhuzamos a gondolkodásunk azzal kapcsolatban, mit is kéne képviselnie a matematikának a mai világban. Minden erre épül, ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudj hozni, a matek elengedhetetlen” – meséli Bence. A Bill & Melinda Gates Foundation számára azért igazán fontos a matekoktatás megreformálása, mert Amerikában az algebra úgynevezett gatekeeper, azaz kapuőr tantárgy:
ha valaki nem tudja saját magától megugrani a lécet, kevés az esélye annak, hogy befejezi a gimnáziumot, és ezzel a karrierutat is megpecsételi a matek.
Ez a probléma főként a kisebbségi etnikumokat, valamint a hátrányos helyzetű, szegényebb diákokat érinti – a Gates-pályázat pedig ezt a társadalmi egyenlőtlenséget hivatott áthidalni. Az általános iskolásokra fókuszáló projektjüket ennek megfelelően így átültették egy idősebb generáció számára. „Jó fókuszpontként szolgált, a módszer nem változott, csak másfajta feladatokat és nehézségi fokot tervezünk a diákoknak” – mondja Bence.
Az alapítvány Bence szerint olyan módszert várt el, ami merőben más és merész, így sikerült átjutniuk az előszűrésen. Az elsősorban amerikai gimnazistákra fókuszáló, specifikus piacismeretet elváró projekt miatt Gates-ék eleinte nem is gondolták, hogy nem Egyesült Államok-beli cégek átesnek az első szűrésen. Végül – Bencéék szerencséjére – úgy gondolták, hogy a Mastory ötletének piaci hatása pozitív lehet az amerikai környezetben.
Csapatuk az otthoni munka híve: jelenleg több országból dolgoznak egyszerre. Hollywood, Berlin, Debrecen – a Mastory postacíme hivatalosan a legutóbbi. Fotó: Sebestyén László
Hogy lesz-e belőle valami, annak december közepén kezdték látni a jelét. Ekkor iratkozott fel a hírlevelükre egy Gates Foundation-ös e-mailcím, majd december 20-án jött a pozitív hír: bejutottak, január 4-ig küldjék el a céges adatokat, pénzügyi terveiket. Az első körben kapott 100 ezer dollárhoz (kb. 31,5 millió forint) hirtelenjében kellett céget alapítaniuk, eddig a pontig ugyanis projekt alapon működtek, finanszírozásukat ösztöndíjaikból, például a Berliner Startup Stipendiumból oldották meg. „Először német céget akartunk létrehozni, de a karácsony és a koronavírus rendkívül lelassította a bürökráciát, ami már amúgy is különösen nagy akadály az országban.
A magyar cég egyszerűbb volt, jobban otthon érzem magam a környezetben, és egy nap alatt létre lehetett hozni” – meséli Bence.
Nehéz úgy eladni, hogy még nincs készen a terméked
Az első, 100 ezer dolláros támogatás ráadásul még csak a pályázat első kapuja volt: februárban egy négyhónapos, átfogó oktatásokkal megspékelt workshop-sorozatot indított a Gates Foundation annak a tizenöt csapatnak, aki átjutott az első rostán. Egymással is versenyeztek, a maximum egymilliós támogatást csak nyolc-tíz csapat kaphatta meg, de nem mindenki pályázott ekkora összegre.
Bencéék érezték, hogy jól állnak: a workshopok során az American Institutes for Research-el kellett együttműködniük, akik szerint kutatási szempontból is rendkívül érdekes témát fogtak meg.
A Mastory alkalmazás tervei. A diákok az alkalmazáson belül kommunikálhatnak a sorozat karaktereivel, illetve itt fogják megoldani a feladatokat is. Fotó: Mastory
A sikerhez az is hozzájárulhatott, hogy a projektjük innovációs, újító tartalma mellett az alapítócsapat hármasa is rendkívül jól lefedte azokat a készségeket, amik szükségesek voltak a Mastory-ötlet megvalósításához. Márta CEO-ként, az ötletgazda szerepében felel az oktatási módszertan kialakításáért, míg Felix a fejlesztői tapasztalatával járul hozzá a projekthez. Bence közgazdászként az üzleti oldalát, valamint a pénzügyi tervezését látja át a startupnak. Szerinte a különböző habitusok – a perfekcionista, a gyors megoldásokra orientálódás és a „kiegyensúlyozó” szerepkörök – is jól vegyülnek a csapatban.
„Ez egy bizalmi kapcsolat, olyan, mint egy házasság” – mondja.
Az egymillió dolláros hírt végül júliusban kapta a csapat: a kapott összegből készítik az alkalmazásukat, ami jelenleg az elsőkörös fejlesztés (alfa) fázisban van.
„A programunkra 416 csapat jelentkezett 26 országból. A jelentkezők közül a Mastory kiemelkedett az ötletük innovációs tartalmával, ahogy a technológia és játékos megoldások segítségével keltenék fel a diákok érdeklődését az algebra iránt. Lenyűgözött minket a csapat kreativitása, valamint a projekttel kapcsolatos terveik” – mondta róluk a Gates Foundation szóvivője, Josie McSpadden.
Szeretnének nagyot ugrani a következő hónapokban, ugyanis a jövő szeptemberi iskolakezdéshez az intézmények általában már tavasszal elkezdenek bevásárolni, akkor döntenek arról, mit fognak használni ősztől. „Nehéz úgy elindítani az értékesítést, hogy még nincsen készen – de a döntési folyamat előbb jelentkezik az iskolákban” – meséli Bence. A nehézséget azzal akarják átugrani, hogy – a sorozat-tematikához szorosan kötődve – évadokat akarnak értékesíteni az intézményeknek: ezzel akarják „behúzni” a középiskolákat addig a pontig, amíg az összes évad elérhető nem lesz.
Bence a Közgázon végzett, mesteres tanulmányait Hollandiában folytatta. Jelenleg a Mastory pénzügyi folyamataiért felel. Fotó: Sebestyén László
Árazását, a mögöttes üzleti modellt és az üzletfejlesztést még tervezgetik, várhatóan a diákszámon alapuló előfizetéses rendszerben gondolkodnak. Ezt az iskolák fogják fizetni – ilyen szempontból lehet, hogy kényelmes lenne a privát piacra koncentrálni, Bence azonban nem korlátozná be a startupot. „Egyrészt el kell érnünk egy nagy volument, másrészt pedig a Biden-adminisztráció szerencsére elég nagy infrastrukturális fejlesztéseket fogadott el, amiből rengeteg összeg jut az állami fenntartású iskoláknak” – mondja.
Meg kell őrizni a lendületet, de nem hajt a tatár
Sok mindenre elég a Gates-től kapott 1,1 millió dollár. Legalábbis a fejlesztést ebből fejezné be a csapat: szeptemberig nagyjából készre állnának a Mastory alkalmazásával, amit az induló iskolaszezonban tesztelnének egy tanulmány keretében. 2023-tól jöhetne a teljes termék első nagy értékesítése az amerikai piacon. Egyelőre négyen – Márta, Félix, Bence és gyerekkori barátja, Kálmánczhey Balázs – dolgoznak teljes állásban a Mastoryn, a fejlesztői, sztorigyártói munkákat jelenleg külsős szerződésekkel intézik.
A piacralépéshez azonban már csapatot bővítenének – főként fejlesztőkkel és saleses kollégákkal számolnak –, amihez elengedhetetlen lesz a tőkebevonás.
„Nem hajt minket annyira a tatár, a fejlesztésre adott pályázati összegből sokáig tudunk működni, de tavasszal már esedékes lenne az első magvető befektetés” – mondja Bence. Kényelmes a pozíciójuk: az 1,1 millió dollárért a Gates Foundation nem kért részesedést, így még tisztán, hárman tulajdonolják a startupot. Egyelőre ismerkednek a befektetőkkel, ideális esetben – mivel már egyből az amerikai piacon indulnak – az Egyesült Államokból vonnának be tőkét, hiszen az amerikai partner piacismeretéből profitálhatnának a legjobban. 800 ezer–1 millió dollár körül vonnának be üzletfejlesztési céllal, novembertől több startup-eseményen, pitch versenyen is indulnak.
Előbb-utóbb szeretnének a magyar piacra is eljutni az alkalmazással, de a magyar startupokkal ellentétben fordítva kezdik a működést: az amerikai piacon nyitnak, onnan mozdulnának Európa felé. Fotó: Sebestyén László
Egyelőre még előttük áll az amerikai piac meghódítása, de a jövőbe tekintve tervezik az angol nyelvű országokba való terjeszkedést. A tantervek eltéréséből adódó nehézségekkel is már aktívan terveznek, hiszen már az Államok között más és más ütemben, sorrendben oktatják a matematikát: a történetet egyes tematikák fontossága alapján lehet nyújtani, vagy éppen rövidre fogni, a sorrendiséget pedig szintén variálhatónak tervezik. A későbbi bővüléshez elengedhetetlen a nyelvi adaptáció, de ez már az amerikai piacon szintén megmutatkozik.
„Rá kell feküdnünk például a spanyolra – ha nincs két nyelven a megoldásod, sok állam be sem enged az iskolájába” – mondja Bence.
Verseny terén jól állnak, mondja Bence, elsősorban csak helyettesítő termékeik léteznek a piacon, közvetlen versenytársról nem tudnak. A digitális oktatási megoldásuk ugyanis általában elsősorban csak arra koncentrálnak, hogy a korábban már említett, 20. századi oktatási rendszert ültessék át a digitális térbe. Így a diák már nem a papíron, hanem a telefonján ikszeli be a helyes megoldásokat. A Mastory azonban ennél jóval szofisztikáltabb, történetmesélős módszertana még nem bukkant fel máshol a piacon.
„Arra kell figyelni, hogy ezt a lendületünket meg tudjuk tartani. Szerencsére nagyon jó matematikusok kellenek ahhoz, hogy a feladatokat jól integrálják a történetbe, és az egész ne legyen izzadtságszagú.”
Borítókép: Sebestyén László
