Az Impact Design nemet mond a pro bono munkákra és tudatosan kezeli komoly üzleti partnerként a hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztató szervezeteket. Legyen szó autisták által csomagolt csokoládéról, roma asszonyok által készített gombaételről vagy igazi ghánai sheavajról, az Impact Design dobozai tavaly karácsonykor még az alapítókat is meglepve nagyot mentek. A további növekedésnek a szolidaritásuk és a türelmük nem, a beszállítók gyártási kapacitása viszont annál inkább határt szabhat.
„Én a Rózsadombon születtem, ő Ózdon” – szakítja félbe mosolyogva és zárja egyben rövidre Ottlik Dávid (igen, rokona az Iskola a határon írójának) üzlettársát és párját, Balog Gyöngyvért, miközben utóbbi éppen arról magyaráz, mennyire különböző háttérből érkezve találtak közös célokat az Impact Designnal.
Amíg Dávidban bevallása szerint mindig is volt „vadkapitalista” szemlélet, aminek bizonyítéka, hogy már az egyetem alatt is cégeket alapított, addig Gyöngyvér az üzleti vénát csak később fejlesztette ki. Kommunikációs diplomával előbb a Szigetnél dolgozott, majd három évig az ENSZ-nél foglalkozott menekültügyekkel. Megjárta a Közel-Keletet és a világ legnagyobb menekülttáborát, a kenyai-szomáliai határ közelében lévő Dadaabnál.
„Egy ekkora szervezetnél bármit is csinálsz, nehezen tudod mérni, milyen konkrét hatása van a munkádnak. Sok szép emlékem van ezekből az évekből, de Borsodból érkezve mindig tudtam, hogy itthon is van bőven tennivaló” – mondja erről az időszakról és arról, miért hagyta ott azt a munkát, amit annak idején akkora örömmel fogadott el.
Ezután szabadúszó volt, időközben pedig megismerkedett Dáviddal.
„Addig én törtető, vadkapitalista voltam. Aztán jött Gyöngyi az ENSZ-es, menekültügyes, önkénteskedő hátterével. Én ilyennel soha nem találkoztam korábban, de nagyon megtetszett. Utólag visszanézve az Impact Design és az Impact Box valahogy kettőnkből született. Megvan benne a segítés, de ugyanúgy az üzlet is” – mondja Dávid.
Neked mekkora az impacted?
A beszélgetés során gyakran önkéntelenül is angolul használták a hatás szót – végül is, az Impact Hub irodájában ültünk a Ferenciek terén, az Impact Design alapítóival és az Impact Box kitalálóival –, de közben érződik, hogy nem egyszerű marketingfogásként terelődik a szó visszatérően a társadalmi és környezeti felelősségvállalásra.
2019-ben még Gyöngyvér ismeretségeit és szabadúszó mivoltának köszönhetően a Scindikátor tehetségkutató szervezésében segítettek a Nők a Tudományban Egyesületnek.
„Abból a szerény büdzséből ekkora eseményt kihozni, megháromszorozni a jelentkezők számát úgy, hogy legyenek köztük határon túliak is, óriási lökést adott” – mondja Gyöngyvér. A Scindikátor döntőjén a nézők megtöltötték a Budapest Music Centert, az eseményt neten is követni lehetett, műsorvezetőnek pedig Hajós Andrást sikerült megnyerni. Mindezt úgy, hogy eleinte csak a toborzókampányt vitték, majd folyamatosan bíztak rájuk először a Scindikátor teljes kommunikációját, majd az esemény menedzselését.
Vérszerződés a lehúzás ellen
Ekkor még messze voltak attól, hogy megalapítsák az Impact Designt, de a céljaik világosak voltak: társadalmi vállalkozásként olyan szervezetek üzleti lábát, kommunikációját, eseményszervezését és márkaépítését akarták segíteni, amelyek céljaival azonosulni tudnak és mindemellett a fenntarthatóságot is szem előtt tartják – mindezt pedig üzleti alapon.
„Nem hiszünk a pro bonóban. Egyszerűen nem lehet úgy profi munkát elvárni egyik féltől sem” – mondja Dávid.
„És meglepetés lehet, de ebben a szektorban van pénz és nyitottság a profizmusra” – teszi hozzá.
Míg más ügynökségek gyakran azért vállalják civil szervezetek munkájának segítését ingyen, mert attól egyéb hasznot, díjat remélnek, addig Dávid és Gyöngyvér már kezdetektől profitalapú vállalkozásban gondolkozott. Persze a minél nagyobb anyagi haszon esetükben kevésbé prioritás, mint ahogy a tárgyalások is egész másképp történnek, mint az máshol megszokott.
„Szomorú, hogy ezeket a szervezeteket sokszor lehúzzák. Vagy azért, mert pályázati pénzből fizetnek, vagy éppen a pro bonóval, amit elvállalnak, aztán nagyon kétes minőségben készül el a munka, ha egyáltalán” – mondja Dávid.
Gyöngyvér pedig egy kicsit tovább is megy, amikor a pro bono elutasításában. „Vérszerződés van köztünk, pro bonót nem vállalunk.”
„Azt mondjuk mindenkinek, hogy leülünk velük, átbeszéljük a terveiket, kielemzünk mindent, és olyasmire szerződünk, amire nekik tényleg szükségük van. Az is lehet, hogy ez valami teljesen más lesz, mint amivel megkerestek minket, de az is biztos, hogy ez jobban szolgálja majd a céljaikat” – teszi hozzá Dávid. Gyöngyvér pedig azt mondja, élből nem utasítanak vissza senkit. Ha valakinek nincs elég tőkéje, átbeszélik vele, hogy a meglévőből mit lehet kihozni – így jutnak el aztán céljukig, hogy a segítőket segítsék.
Empátia és üzlet
A nem szokványos üzleti modellt és hozzáállást pedig a partnereik is értékelik.
„Gyöngyit egy társadalmi vállalkozói találkozón mutatták be. Nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot. Szociáliásian érzékeny, szinte gyermeki jóság van benne, közben pedig nagyon profi, aki egyből kiemelte, hogy prémium termékeket keresnek a dobozokba. Egyszerűen jó vele egy légtérben lenni, mert árad belőle az empátia” – mondta Gyöngyvérről Kiss Gábor, aki a miskolci Natur Premium alapítójaként kozmetikumokkal látja el az Impact Boxokat.
Mellettük ügyfeleik között volt már a Magnet Közösségi Bank, Ashoka, a Bagázs, a német Mothers Centers International Network for Empowerment, az Appy és az Impact Ventures is.
Az együttműködések sokszor leginkább ajánlások alapján alakultak, és 2020 végén úgy érezték, a szabadúszást ideje céges működéssel felváltani. Ekkor született meg az Impact Design Kft., amelynek Gyöngyvér ügyvezetője, Dávid pedig a stratégia alakításában vesz részt. Mellettük két állandó munkatársuk van, és mintegy tucatnyi szabadúszóval, szövegírókkal, dizájnerekkel, marketingesekkel és fotósokkal dolgoznak együtt. De a legnagyobb dobásuk nem ez volt.
Jótét doboz
„2019 végén sokat meditáltunk, és az egyik ilyen alakomkor sikerült nagyon mélyre menni” – kezdi mosolyogva Gyöngyvér az eddigi legsikeresebb projektjük bemutatását.
„Eszembe jutott, hogy én szívesen adnék olyan ajándékot karácsonyra, amivel közben valami jót is teszek. Hanem valami olyasmit, aminek van impactja. Elkezdtem keresgélni, hogy van-e ilyen, és csodák csodájára nem találtam” – mondja.
A korábbi együttmüködéseikből viszont tudták, hogy számtalan szervezet van, amelyik hasznos dolgot csinál: újrahasználható bevásárlótáskákat gyárt, lekvárt főz vagy éppen gyertyát önt, és sok esetben megváltozott munkaképességűeket vagy fogyatékkal élőket foglalkoztat.
„Arra gondoltam, hogy jó lenne ilyen termékeket egy ajándékdobozba pakolni, és így árulni” – mondja Gyöngyvér.
A megvalósítás és az ötlet Dávid szerint „kicsit startupos” volt, mert nagyon spontán jött és egyszerű megoldásokkal, alacsony költségvetéssel indult, emellett a karácsonyi időszakban már régen benne voltak, mégis így akartak legalább ötven ilyen ajándékdobozt összeállítani, ugyanolyan tartalommal.
Impact Box a mamának
„A szóba jöhető társadalmi szervezetektől kértük, hogy küldjenek ötven terméket, amiket mi előre ki is fizettünk. Össze jött az ötven doboz, amiket egy egyszerű netes nyomtatványt kitöltve lehetett megvenni. Csak személyes átvétel volt, az irodánkba kellett jönni, csak utalással lehetett fizetni. Megnéztük, hogy ilyen nehézségek mellett mennyi fogy belőle” – mondja Gyöngyvér, és az eredményen maguk is meglepődtek.
„Két nap alatt az összes elment” – mondja még mindig egy kicsit meglepetten Dávid.
„Pedig felkészültünk, száz fotónk volt a termékekkel és a boxokkal, hogy hosszú ideig tudjuk húzni a promót Facebookon” – teszi hozzá Gyöngyvér.
A 2019 karácsonyi siker lendületet adott nekik a fél évvel későbbi anyák napjára. Ekkor új dobozokat állítottak össze, így már 200 dobozzal készültek – ezek is pillanatokon belül elfogytak, még a koronavírus-járvány ellenére is. „Nekünk épp kapóra jött a vírus, mert külföldön ragadt emberek is fel tudták köszönteni anyut és a nagyit. 20 országból rendeltek, mi 100 településre szállítottuk nagyiknak, anyuknak.”
Váó!
Ekkor már annyit könnyítést adtak a megrendelőknek, hogy vállaltak házhozszállítást – meg körmölték a megrendelők üzeneteit az üdvözlőlapokra. A boxokat két dolog adja el: egyrészt ízlésesen és ötletesen állítják ezeket össze, ügyelnek arra, hogy minden termék pofás csomagolást kapjon és passzoljanak egymáshoz a szalmával kitömött dobozokban. Ha valakinél az esztétika nincs rendben, segítenek kitalálni és megalkotni a megfelelő csomagolást. A másik ok pedig a ragaszkodásuk a társadalmi hasznossághoz és a fenntarthatósághoz.
A kozmetikumok állatkísérletmentesek, a gombakészítményeket Baranyában hátrányos helyzetű roma nők állítják össze, a csokoládét autisták készítik és így tovább. A dobozokba betett brosúrákon pedig a termékek helyett az azt készítők kapnak sokkal nagyobb hangsúlyt.
„Elvárásunk, hogy jó minőségű termékek kerüljenek a dobozokba és hogy megfelelő gyártáskapacitással tudják nekünk szállítani a készítményeket. Utóbbit egyelőre alulról szokták súrolni a cégek” – mondja Dávid. Gyöngyvérrel egyébként folyamatosan kutatják a potenciális beszállítókat, akikhez mind ki is mennek és ha kell, hosszabb időt töltenek el velük.
„Mindenkinek fontos a visszajelzés. Karácsonykor azt tapasztaltuk, hogy amikor például a lekvárkészítőkkel beszéltünk, egy váó-érzést éltek át, mikor meghallották, mennyi üveg lekvárjukat tudják rajtunk keresztül eladni” – mondja Gyöngyvér.
„A Szimbiózis Alapítvány hónapokon keresztül extra erőbefektetést tett, hogy beférjenek az Impact Boxba. Később aztán könnyes szemmel beszéltek arról egy videóban, hogy mennyire örülnek” – teszi hozzá Dávid.
A járvány alatt volt olyan szervezet, amelyik az ő megrendeléseik nélkül valószínűleg tönkrement volna. Ennek ellenére érzik, hogy gyakran tényleg nem profi üzletemberekkel dolgoznak.
Türelem igen, haszontalan mütyűrök nem
„Volt, akinek nem tudtuk elmagyarázni, hogy ha több ezres tételben is ugyanazon az áron akarja adni a termékét, mint amennyiért a boltokban egyesével árulja, akkor nem tudunk vele üzletet kötni. Rugalmasak és megértők vagyunk, de van egy határ, amit meg kell húznunk” – beszél a nehézségekről Dávid.
Az Impact Boxok első negyedévében tízmilliós árbevételt hoztak (a bevétel több mint fele megy vissza a beszállítóknak, a maradékból fedezik a költségeiket), ezt Dávid elmondása alapján idén szeretnék akár az ötszörösére emelni.
2021-ben Gyöngyvér és Dávid célja további megállapodások kötése új szervezetekkel, hogy a jelenlegi kétféle dobozuk számát növelni tudják, illetve hogy szélesebb vásárlói igényeknek tudjanak megfelelni ételérzékenységek és fogyasztási szokások figyelembevételével.
„Emellett közös termékfejlesztésben is gondolkodunk a szervezetekkel együtt, ebben a munkában ők hozzák a gyárási kapacitást és a lelkesedést, mi pedig abban segítünk, hogy piacképes termékek készüljenek el, nem haszontalan mütyűrök.”
Borítókép és fotók: Sebestyén László / Forbes
