Üljetek le, és nézzétek a bolyt öt percig! – szól Bakos Ádám egyik vásárlójának tanácsa azoknak, akik nem tudják, mit lehet élvezni az otthoni hangyatartásban. Még meglepőbb lehet, hogy a hangyafarmerkodásból már meg is lehet élni. Ádám nemcsak többtízmilliós vállalkozást épített online hangyakereskedéséből, de egyetemi és nemzetközi kapcsolatokat is.
Drogéria, ékszerbolt, számítástechnikai bolt – és hangyafarm. Dorogon a Bécsi úton (ami tényleg a III. kerületi druszájára hajaz!) ilyen üzletek váltják egymást. Az első három teljesen szokványos és szinte minden, kicsit is nagyobb magyar település képéhez hozzátartozik.
Utóbbiról azonban nehéz elképzelni, hogy sokakat megmozgatna. Pedig már elegen tartanak otthoni formikáriumokban hangyákat egy üzlet fenntartásához. Bakos Ádám közgazdászhallgatóként majdnem tíz éve kezdett el hangyákkal foglalkozni.
Bakos Ádám hangyafarmer a dorogi üzletében
Az érdeklődése először blogot és Youtube-csatornát eredményezett, mostanra már a második könyvét tervezi kiadni az apró rovarokról, akik az egyre növekvő hazai hangyatartó közösség miatt több tízmilliós forgalmú vállalkozáshoz segítették.
A hangyáknál minden jó
Ádám középiskolásként gazdasági szakon tanult, majd a BGF-en pénzügyet és számvitelt hallgatott. „Hamar rájöttem, hogy a könyvelés nagyon nem az én világom. Száraz és túl sok a keret. Viszont már ekkor elkezdett érdekelni a hangyatartás” – mondja, és végül nem is diplomázott le.
Persze ha minden könyvelést tanuló, de arra ráunó a hangyafarmerség felé kacsintgatna, nem csak pár ezer magyar háztartásban lenne formikárium. Ádám egyszerre érdeklődött a társadalmi folyamatok és a hálózatelméletek iránt. Utóbbiban Barabási-Albert László írásainak segítségével mélyedt el.
„Végül is a mi társadalmaink is hálózatok. Emellett találtam meg a hangyákat. Akik természetesen működnek tökéletesen – szabályok és minden egyéb nélkül. Közben az emberi társadalmaknak rengeteg hibája van, ami a hatékonyság rovására megy.
A hangyáknál viszont nincsenek hibák. Ők gondolkodás nélkül feláldozzák magukat a többiekért. Nálunk az önzőség azért erősebb” – mondja arról, mivel tudták megfogni a hangyák.
Eleinte külföldi blogokat és videócsatornákat követett. Falta a ma már 4,4 millió feliratkozós hangyákkal foglalkozó videóblogot, az Ants Canadát, majd maga is írni kezdett a blogján, amelyet 2015-ben indított. Közben kereste, hogyan szerezhetne be itthon hangyákat.
„Csak kutatóktól tudtam szerezni kettő-három fajtát. De drágálltam, és igazából nem is tudtunk hosszabb távon megegyezni. Eleve nagyon lassan válaszoltak” – emlékszik vissza a kezdetekre.
Lasius niger és a többiek
Odaálltál a vöröshangyaboly fölé, és nézted, hogy mi van? – teszem fel az inkább csodálkozó, mint szofisztikált kérdést Ádámnak, aki ekkor már arról beszélt, hogyan vette saját kezébe a hangyák felkutatását, miután megunta, hogy külső forrásokból csak nehezen jut rovarokhoz.
A videók nézése és blogok mellett tudományos szakirodalmat olvasott, és lassan megtanulta, hova és mikor érdemes mennie hangyakirálynőket keresni – még ma is javarészt így szerzi be az itthoni fajok többségét. „A királynők nagy része a természetben meghalna, ezért ezzel az ökoszisztémában nem teszünk kárt” – jelenti ki. Részben etikai okokból nem foglalkozik invazív fajokkal sem. És azért sem, mert szerinte ezeket nehezebb is tartani, több törődést igényelnek.
Márpedig legyen szó Lasius nigerről, Prenolepis nitensről vagy Messor minor hesperiusról – ezek mind az Ádám honlapján, az Antsite.eu-n jelenleg is elérhető fajok – minden kolónia megalapítása egy királynővel kezdődik.
Ottjártamkor is több száz kolóniaalapítás alatt álló királynő volt a kis dorogi üzletben, ahova napokkal azelőtt költözött. Éppen kilenc faj rendelhető a honlapról, de a szám folyamatosan változik. Ádám azt mondja, először 2016-ban gondolt pénzkereseti lehetőségként a hangyafarmerkodásra. Facebook-csoportot alapított, amelyet más, ismeretlen hangyatartók találtak meg, és egyéni vállalkozó lett.
Így néznek ki a koloniaalapítást kezdő hangyakirálynők.
Származási hely: Ungarn
„Elkezdtem külföldről fajokat vásárolni. Eleinte a Facebook-csoportban összedobtuk a pénzt, de aztán úgy voltam vele, hogy miért kockáztassak mások pénzével és kelljen magyarázkodnom, ha esetleg elpusztul a szállítás alatt egy hangya” – mondja Ádám. „Meg amikor már én sem egy, hanem mondjuk húsz királynőt gyűjtöttem magamnak, bíztam benne, hogy mást is érdekelhet a dolog, és akár profitot is realizálhatok.”
A webshopját még antshungary.com címmel (azóta antsite.eu-ra váltott) 2016-ban indította, és abban az évben 117 eladása volt. Javarészt királynőkből, de a zselés farmokba tehető dolgozókat is vették tőle – ezekből azonban két hónap alatt királynő nélkül ki is halnak a hangyák. A maximális bevéle egy hónapban 300 ezer forint volt, az évet végül 750 ezer forintos árbevétellel zárta. Karácsonykor különösen felfutottak a rendelések – úgy néz ki, sokan hangyakirálynőt tettek a fa alá.
„Tavaly le is állítottam karácsony előtt az oldalt. Sok probléma volt az akkori nagy rendelések miatt” – mondja.
A kezdeteket „költséghatékonynak” írja le. Nem volt szüksége nagy beruházásra, ezért profitot is viszonylag könnyen lehetett realizálni. A növekedéssel azonban ez is változott: az eleség még filléres költséget jelent, a formikáriumok gyártatása, a különböző eszközök és a hangyák beszerzése külföldről azonban már kevésbé pénztárcakímélő.
Nem csak ő hoz be külföldről hangyákat: más, főleg nyugat-európai országokból őt is keresik, ha Magyarországon honos fajt akarnak beszerezni. „Amíg nem volt brexit, egy dél-európai fajt, a Prenolepis nitenst egy angol kereskedő tőlem vette, majd más boltokon keresztül tovább értékesítette. Aztán egy osztrák webshopban találtam rá egy királynőre, amelyiknek a származási helyének >>Ungarn<< volt megadva. Esélyes, hogy tőlem került oda” – beszél mosolyogva a nemzetközi hangyakereskedelem szövevényességéről.
Szlovákiának nincs hangyafarmere – még
A kezdetben ötfős Facebook-csoportja mára 1900 fősre hízott. A magyar hangyatartók itt osztják meg egymással tapasztalataikat, tesznek fel kérdéseket a rovarokról. Ádám szerint alig lehet behatárolni, jellemzően ki foglalkozik Magyarországon hangyákkal – azon túl, hogy a vevői között túlnyomó többségben vannak a férfiak.
„A nők jobban irtóznak a rovaroktól” – adja erre a kézenfekvő magyarázatot. De arra is volt példa, hogy egy anyuka először a gyerekeinek szerzett be hangyákat, később viszont már úgy jelentkezett nála, hogy ő eteti a rovarokat.
A webshopjukban 1700 egyéni rendelőt regisztráltak az évek alatt, ők pörgették fel a kezdeti pár százezres bevételt 2021-re 29 milliósra. És hogy a hangyabizniszbe érdemes volt belevágni, azt nemcsak az mutatja, hogy a debreceni és a szegedi egyetem mürmekológusaival (ők a hangyákra specializálódott tudósok) is van élő kapcsolata, hanem az is, hogy idén már húszmillió forintos profittal lenne elégedett 42 millió forintot közelítő árbevétel mellett.
2022 az év, amikor nemcsak offline boltot nyit Dorogon, hanem már alkalmazottat is felvesz. „Hetente egy napon lesz látogatható a bolt. De postázni innen fogunk. Nálunk semmi nem úgy működik, mint egy klasszikus üzletben. Próbáltunk kuponokat – nem mentek. És hiába nyitnánk a Váci utcában boltot, ott sem lenne sikerünk” – mondja.
A hangyaformikáriumokat nehezen lehetne a ház ékének nevezni. Mindenesetre sokkal érdekesebbek, mint egy művirág
Mindezzel együtt azonban az ország egyetlen hangyafarmereként üzletileg is jól menő vállalkozást épített fel. Olyannyira, hogy a honlapja már szlovákul is elérhető. Hamarosan ugyanis a felvidéki piacon is első hangyakereskedőként jelenhet meg.
Ülj le, és nézd!
Az üzleti sikerek mellett azonban van, ami legalább ennyire fontos: élvezi, hogy hangyákkal foglalkozhat.
„Egészen abszurd helyeken is tök jól el tudok lenni. Sokan azt gondolják, hogy a hangyák csak összevissza futkosnak, de ez nem igaz. Mindig van rendszer abban, amit csinálnak, és ezt izgalmas felfedezni” – éppen ezért azt mondja, a hangyafarmerkedést olyanoknak ajánlja, akik kellő türelemmel rendelkeznek. Vagy éppen meg akarják tanulni, hogy lehet türelmesnek lenni.
Más háziallatokhoz képest nem is igényelnek jelentős befektetést: egy királynőt már pár ezer forintért be lehet szerezni, a formikáriummal együtt néhány tízezer forintból bárki házi mürmekológus lehet. És fajtól függően akár évtizedekig is eléldegélhet nála egy kolónia.
Az egy elég menő formikárium Ádám kezében
„Egyik kedvenc sztorim a budapesti srácé, aki pörgős, bulis életet élt, és elkezdett hangyákkal foglalkozni. A haverjai ugratták is vele, hogy minek pazarolja az idejét ilyen hülyeségre. Ő meg megmondta nekik, hogy >>figyu, csak üljetek le, és nézzétek a bolyt öt percig<<. Utána úgy álltak fel, hogy ez tényleg tök jó!”
Hiába, a hangyák összevisszának tűnő futkosása az élelem kereséséért tényleg lenyűgöző tud lenni. Hatékonyabbak, mint a Google.
Borítókép és fotók: Sebestyén László / Forbes
