Nem akarod, hogy a gyereked rosszul bánjon a pénzzel? Tanulja meg beosztani, megbecsülni, megkeresni? Oké. De hogyan? Bombabiztos módszer nincsen, de hasznos trükköket tudunk mutatni.
Sok zsebpénz vagy kevés? Hagyjam hibázni vagy tanítsam meg rá, hogyan kerülje el a hibákat? A rossz hír, hogy az ehhez hasonló kérdésekre nincs egyértelmű válasz, vagy tökéletes, készen kapott technika. Ha bárki azt állítja, hogy megmutatja neked az egyedüli igazságot, módszert vagy utat a pénzügyi nevelésben, akkor inkább nézd meg, hogy megvan-e még a pénztárcád, vagy hogy van-e gyereke a pénzügyi bölcsesség forrásának, mert mindig az a legokosabb, akinek nincs. (Tudjátok, a pedagógiai magabiztosság egyenesen arányosan csökken a gyermekek számának és életkorának növekedésével.)
Tehát ezt együtt kell kialakítanotok. A jó hír: van néhány nagyszerű elv, amelynek a betartásával, illetve néhány életkori sajátosság figyelembe vételével nem lőhetsz nagyon mellé gyermekeid pénzügyi nevelésénél.
Mit érzékel a gyermeki agy a pénzből?
Ha teljesen őszinték akarunk lenni, akkor nem tudjuk. Egyrészt ismert tény, hogy 3 éves korig – pontosabban a beszédfejlődés robbanásszerű fejlődéséig – az agy teljesen más “jelrendszerben” kommunikál a világgal, mint a felnőtt agy. A beszéd és írás használatával „megtanuljuk” észlelni a valóságot, nevet adunk a dolgoknak, osztályozzuk azokat. A gyermeki agy azonban csak érzékeli azt, ami körülötte van, szimbólumok, képek, érzések, illatok, stb. formájában.
Életkori sajátosságok
Az agy pszichológiai fejlődése szakaszokra osztható. Különböző életkorokban, fokozatosan alakulnak ki a pénzügyi gondolkodáshoz szükséges képességek. Néhány ezek közül:
Figyelem és észlelés – Körülbelül 2 éves korukra értik meg a gyerekek, hogy a tárgyak körülöttük állandók, és ők nem azonosak a külvilággal (anyu és anyu pénztárcája két külön dolog).
Tárgyállandóság – A tárgyak akkor is léteznek, ha nem látjuk őket, és nem változnak. Enélkül nem tudunk a gyerekekkel pénzről beszélni (a pénz akkor is létezik, amikor nem látom).
Többszempontúság – A gyerekek 2–3 éves korban válnak képessé a többszempontúságra, addig csak egocentrikusan képesek gondolkodni, azaz kizárólag a saját szempontjukat látják (nekem ez jó vagy nem).
Konkrét és absztrakt műveletek – Kb. kisiskolás korukig a gyerekek csak konkrét műveleteket tudnak elvégezni, tehát nem képesek tértől és időtől elvontan gondolkodni. Csak itt és most van, amit látok, hallok és érzékelek. Tervezés, vagy fejben elvégzett, elképzelt műveletek még nincsenek.
Logikai műveletek – Logikai szabályok alkalmazására, folyamatok elvégzésére is csak kisiskolás koruktól képesek. Akkortól tudnak elvont logikai műveleteket elemezni, hipotéziseket tesztelni.
Jó és rossz megkülönböztetése – Sokáig az erkölcsi szabályokat szentnek és sérthetetlennek hiszik. Ha például egy olyan történetet mesélünk nekik, ahol két ember – egy öncélú betörő vagy egy haldokló feleségének segítő férj – betör egy gyógyszertárba, hogy gyógyszert szerezzen, a gyerekek ugyanannyira elítélik mindkettőt, hiszen a betörés rossz, nem értik a szándékokat és ezek hatását a cselekvésre.
Mikor érdemes elkezdeni gyermeked pénzügyi nevelését?
Nincs pontos életkor, de 3 éves kor előtt nincs sok értelme, mert a gyermeknek még nincsenek meg azok a figyelmi képességei (nem tud sokáig egy dologra figyelni), amelyekkel befogadná, amit tanítani akarsz, és nincsenek meg azok a fogalmai, amelyekkel használni tudná az információkat, nem tudja azokat mihez kapcsolni.
7 alapelv, ami biztonságot fog adni neked és neki is
A következő szempontok megismertetésével megtaníthatod gyermeked agyát arra, hogy miről is szól a pénzügyi döntés.
1. Vágyak és szükségletek megkülönböztetése – Annak megkülönböztetése, amire szükségünk van a „túléléshez”, és ami jó vagy szép, de nem szükséges. Találj ki játékot, ahol el kell dönteni, hogy melyik micsoda. Például a krumpli, a víz alapvető szükségletünk, de a fagyi, csoki ugyan finom és jó, de nem szükségesek az „életben maradáshoz”.
2. Minden vásárlásnak van alternatív költsége – Annak megtanítása, hogy a pénz véges, és minden döntés egy másik döntésről való lemondást is jelent. Ezt legegyszerűbben az élelmiszerboltban mutathatjuk meg. Például ha megkérjük, hogy válasszon két tétel közül – liszt vagy cukor, vagy két csoki közül az egyik –, mert csak az egyikre van „fedezet”.
3. Rossz pénzügyi döntések megengedése – Engedjük meg, hogy hibázzon.
Ha idő előtt elveri a heti zsebpénzét, ettől ne próbáljuk megóvni.
Így tanul a hibáiból, és megismeri azok következményeit is. A hibás pénzügyi döntés megtapasztalása sokszor nagyobb erővel bír, mint bármilyen magyarázat. Nem kell büntetni, és nem is szabad büntetésként felfogni a következményeket, egyszerűen csak következményként és valóságként, amit megtapasztalhat egy védett környezetben. Ezt szülőként sokszor nehéz megengednünk, de inkább vegyen egy túlárazott játékot, mint felnőttként túlárazott kocsikat hitelből.
4. „Ne edd meg azonnal a pillecukrot”-elv megtanítása
Joachim De Posada írta le, hogy sikeresebbé váltak azok a gyerekek, akik kiskorukban megtanulták kivárni a hosszú távú jutalmakat az azonnalisággal szemben (pillecukrot adtak a gyerekeknek, és választaniuk kellett, hogy vagy azonnal megehetik, ami az asztalon van, vagy várnak, és később háromszor annyit ehetnek).
5. Hogyan működik a hitel
A pénzügyi nevelés során legtöbbször nem a technikai részleteket kell megtanítanunk, hanem a pénzügyi tanulságokat, és a hozzájuk kapcsolódó helyes magatartást és döntést. Ez alól kivétel a hitel. A gyerekeknek meg kell érteniük, hogy a hitel másoktól kölcsönzést jelent, és költséggel jár. Ugyanakkor azt is meg kell tanítani, hogy a hitel értékes eszköz lehet, mert önmagában nem rossz, amíg azt felelősségteljesen használják. A kisgyerekeknek ez túl bonyolult lehet, mivel absztrakt téma, de tizenéves korban már képesek megérteni a fogalmakat.
6. Az idő a pénz jó barátja
Érdemes azt is hangsúlyozni szülőként, hogy a pénz időben értékes. Más szavakkal a kamatos kamatoknak köszönhetően a hosszú idő alatt megtakarított vagy befektetett pénz jelentősen nőhet.
7. Pénz a valóságban
Fontos megértetni a gyerekekkel, hogy a valóságban hogyan működik a pénz. Sokszor a gyerekek fejében olyan kép él a pénzről, hogy az korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Ha elköltik az emberek a pénzt a piacon, akkor nem lesz a boltban. Fontos tisztázni velük, hogy a világban nagyon „sokféle pénz” létezik, ami akár „független” is lehet egymástól. Erre jó gyakorlat például a befőttes üvegek használata (ahogy régen nagyanyáink is csinálták). Legyen egy befőttes üvege a zsebpénznek, egy a fagyizásnak, egy a játéknak, amire nagyon vágyik. A lényeg, hogy a gyermek megértse, a pénzt mindig érdemes valamilyen célhoz rendelni és azzal együtt számosítani. (Ezt felnőtteknek kis érdemes csinálni, a viselkedéses közgazdaságtan ezt nevezi mentális számláknak.)
3 boríték módszer
Ennek az ismert módszernek szintén az a célja, hogy a gyerekek megtanulják, mire való a pénz és hogyan érdemes beosztani. A három boríték azt tanítja meg, hogy amikor bármilyen pénzt kapnak, azt a pénz elköltésének három alapvető célja szerint rögtön osszák el.
Elkölthető – Ez az, amit szabadon elkölthetek bármire, amire szeretném.
Megtakarítás – Ez az, amit félreteszek, hogy később is legyen pénzem.
Adakozás – Ez az, amit arra tartok, hogy másoknak segítsek (szociális érzékenység pénzügyi alapjai!).
5 téma, amivel érthetőbbé teheted gyermeked számára a pénzügyeket
1. Hogyan működnek a bankok
Egy gyerek számára nem mond túl sokat az ATM-es készpénzfelvétel, vagy az, ha a bankszámlánkról veszünk ki pénzt. Magyarázzuk el nekik, hogy dolgozunk, amiért cserébe pénzt kapunk, amit a bankban tárolunk, mert a bank segít, hogy könnyebben tudjuk használni a pénzt.
2. Hogyan költsük el a pénzünket bölcsen
A legjobb mód arra, hogy megtanítsuk a gyerekeket az okos gazdálkodásra, ha engedjük nekik, hogy saját zsebpénz felett rendelkezzenek. Minden hónapban adj zsebpénzt, vagy egyéb „járandóságot”, amiből gazdálkodhat. Ha kifogy a pénzből, ne adj rögtön többet neki, hanem engedd meg, hogy megtapasztalja a túlköltekezés következményeit (azért ne karácsony előtt kezdjük ezt el – még az én szívem sincs kőből).
3. Hogyan csináljunk költségvetést magunknak
A pénzügyi erőforrások elosztásának megértése nagyon fontos. Amikor utazni mentek, vagy bevásároltok, készítsetek elszámolást a költségekről, esetleg havi tervet. Így könnyebben megértik, hogyan határozzanak meg prioritásokat, célokat a pénzükkel kapcsolatban.
4. Hogyan spóroljunk
Mindegy, hogy malacperselyben vagy bankban, de tanítsd meg neki, hogy minden hónapban tegyen félre a zsebpénzéből. Ha összegyűlik egy kis összeg, menj el vele vásárolni – pl. egy játékot – és engedd meg neki, hogy a saját pénzéből fizesse ki. Soha nem fogja elfelejteni, hogy milyen jó érzés elérni egy célt, és utána a saját pénzével megjutalmaznia magát.
5. Hogyan kell pénzt keresni?
Amikor nagyobbak lesznek (tinédzserkorukban), küldjük el őket részmunkaidőben dolgozni, vagy nyári munkára.
Óriási értéke és tanítóereje van a „kemény munka” révén elért pénzkeresetnek.
Sokkal könnyebben megértik és hamarabb megtanulják átérezni a szülők munkáját is, illetve a munka és a pénz közötti viszonyt.
És ha gyermekeink felnőnek….
Nincs biztosíték arra, hogy ha okosan és bölcsen tanítod a gyerekedet a pénzügyi gondolkodásra, akkor biztosan okosan fog felnőttként gazdálkodni. Vekerdy Tamás gyermekpszichológustól olvastam egyszer, hogy ha érzelmileg biztonságos közegben, szeretetben neveled a gyerekeidet, valószínűleg akkor is ki fogják próbálni a drogot, de nem fognak rászokni. Így van ez a pénzügyi neveléssel is. Ha megtanítod neki az alapokat, akkor se biztos, hogy jól fog bánni a pénzzel, de nem az lesz a célja, hogy hitelből vegyen autót vagy tévét magának.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
