Ötletből és lelkesedésből a legtöbb vállalkozójelölt nem szenved hiányt, azonban ez nem mindig elég a sikerhez. Minél korábban validáljuk az elképzelésünket, annál könnyebben elkerüljük a tévutakat.
Itthon is nagy népszerűségnek örvend az amerikai Shark Tank magyar verziója, a Cápák között, amelyben kezdő vállalkozók vonhatnak be tőkét ismert befektetőktől. Mindkettőt folyamatosan követem, és elsősorban a hazai verziónál figyeltem meg egy érdekes jelenséget. A vállalkozók egy része úgy állt a cápák elé, hogy az ötletet vagy a terméket nem validálták. Néhol a prototípusig sem jutott el az erőfeszítés, más esetekben már előrehaladottabb volt a koncepció, mégsem mindig igazolódott, hogy a kitalált megoldás valódi problémát old meg, és a legjobb módon.
Akadt például olyan jelölt, aki elmondása szerint már két éve dolgozik egy ingatlanpiacot alapjaiban felforgató rendszeren, azonban hús-vér ügyfél még alig látta a fejlesztését.
Abba a hibába esett, hogy szilárdan hisz benne, hogy az ő problémája más emberek problémája is, anélkül, hogy erről ténylegesen megbizonyosodott volna. Az idő előrehaladtával ráadásul egyre jobban kötődünk az ötletünkhöz, azaz a későbbi visszajelzéseket már hajlamosak vagyunk elengedni a fülünk mellett.
Az említett vállalkozójelölt talán ezért nem is mutatott túl nagy nyitottságot a kritikákra.
A jelenség nem egyedi, digitális terméktervezőként gyakran tapasztalom nagy cégeknél is, hogy emberek, teamek, szervezetek olyan termékeket fejlesztenek, amikre valójában nincs szüksége senkinek, így a kudarc borítékolható.
Szép dolog hinni a termékötletben, de mielőtt a valódi gyártásba öntenénk a pénzt, érdemes meggyőződni arról, hogy valóban jól értjük a problémát, és az arra adott megoldásunkra van igényük az embereknek. A digitális terméktervezésben számos módszerrel élünk, amelyekkel választ lehet adni ezekre a kínzó kérdésekre.
Az emberek elsősorban azért hajlandók fizetni, ami valamilyen problémájukat, fájdalompontjukat oldja meg. A probléma felderítése hatalmas versenyelőny lehet, melyre a legköltséghatékonyabban a konkrét termékgyártás előtt tudunk sort keríteni.
A probléma mély megismerése azt is lehetővé teszi, hogy olyan lehetőségekre bukkanjunk, amelyek elsőre valószínűleg eszünkbe sem jutottak.
A problémafeltárás legjobb eszköze pedig az interjú.
1. Kik a potenciális felhasználóink és mi a jelenlegi problémájuk?
Az emberek azt nem fogják ugyan megmondani, hogy pontosan mit építs nekik, de tudnak mesélni a jelenlegi problémáikról, céljaikról, világnézetükről. Minél jobban megérted őket, annál közelebb kerülsz ahhoz, hogy valami olyasmit fejlessz, amire tényleg szükségük van.
A feladat nagyon egyszerű: emberekkel, potenciális ügyfelekkel kell beszélgetni – egyszerre eggyel –, és ha jól csinálod, gyorsan ki fog derülni, hogy a megoldásod működne-e. Annak érdekében, hogy őszinte válaszokat kapj, három alapszabályt kell betartani:
- Az interjúalany életéről beszélgessetek, ne az ötletedről
- Kérdezd őt a múltbeli élményeiről és problémáiról, ne a jövőről
- Hallgass és figyelj
Mit ne tegyél:
- Soha ne kérdezd meg, hogy megvásárolná-e a terméked. Teljesen biztos, hogy a megkérdezett igennel válaszolna, ugyanis az emberek túlzottan optimisták a jövőbeli viselkedésükkel kapcsolatban, így nem fogunk hiteles válaszokat kapni.
- Kerüld el a “szerinted jó ötlet?” típusú kérdéseket. Senki, még egy befektető sem képes megmondani, hogy jó-e az ötleted. Amikor ezt a kérdést tesszük fel, igazából kipakoljuk az asztalra az egónkat és kedves szavakat várunk. Ezt a többi ember tudja, részben ezért sem tudnak őszinte választ adni.
Addig nem érdemes túlzottan belebonyolódni a funkciókba sem, amíg nem vagy teljesen biztos abban, hogy a téma egyáltalán releváns az adott ember számára. Ha például egy fitneszalkalmazást találtál ki, és a beszélgetőpartnered már többször elmondta, hogy nem jár konditerembe, nem sportol és nem is akar ezen változtatni, felesleges nyüstölni. Egyszerűen neki nem releváns a terméked, ami egy hasznos visszajelzés.
Ha meggyőződtél róla, hogy a téma nagyon tágan értelmezve érdekes neki, csak akkor érdemes “zoom in”-be kapcsolni, azaz belemerülni, hogy a termék milyen módon próbálja megoldani a problémát.
Összesen maximum 10 interjúra lesz szükséged, de a pontos szám változhat. Akkor tudod biztosan, hogy elég emberrel beszéltél, ha már nem hallasz új infókat.
2. Fake door teszt
Biztosan te is találkoztál már beharangozó oldalakkal, hogy “a szolgáltatás még nem indult el, türelmedet kérjük”. Az esetek egy részében ez tényleg egy átmeneti leállás kommunikálásáról szól, de néha előfordul, hogy egy ravaszabb taktika áll mögötte, a fake door teszt.
Ez egy nagyon egyszerű módszer, amellyel úgy mérjük fel az igényt egy új termékre, hogy közben csak minimális tényleges fejlesztésre van szükség. A gyakorlatban például úgy néz ki, hogy készítünk egy landing oldalt a szolgáltatás előnyeivel. Elkezdjük gyűjteni a regisztrálókat, és aki regisztrál, azzal tudatjuk, hogy a szolgáltatás még nem indult el, de értesíteni fogjuk, amint elérhetővé válik.
Így egyrészt számszerűsíthető adataid lesznek az érdeklődésről, másrészt egy címlistához is jutsz, akikből az early adoptereid lehetnek.
3. Prototípus validálása
Tegyük fel, hogy az interjúk és fake door teszt validálták az ötleted, tudod, hogy érdemes foglalkozni a dologgal. Itt azonban még nem ér véget a történet, mert ugyan már alaposan ismered az emberek problémáit, de a következő kihívás, hogy megfelelő megoldást biztosíts számukra.
A következő lépés, hogy egy prototípust készítesz a megoldásodból. Ez még nem a kész termék, de a legfontosabb funkciók modellezésére képesnek kell lennie. “Illúziót” készítesz, ami valódinak tűnik, de valójában csak díszlet. Például egy egyszerűbb weboldalt modellezni lehet valamelyik prezentációkészítő szoftver segítségével.
A kész prototípust használhatósági – usability – tesztelésnek vetjük alá. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy megmutatod egy potenciális ügyfelednek, és megkéred, hogy végezzen el rajta pár tipikus feladatot. Például regisztráljon – tehát ennek a funkciónak működnie kell a prototípusban –, és közben megfigyeled, mi egyértelmű számára, hol akad el, mely pontokon válik bizonytalanná. A használhatósági tesztelés után elemezned kell az eredményeket, meg kell vizsgálnod, melyek az ismétlődő hibák.
Öt usability teszttel olyan visszajelzésekhez juthatsz, amelyek alapján véglegesítheted a prototípusod, és elkezdődhet a tényleges fejlesztés vagy gyártás.
Ezekkel a módszerekkel akár két hét alatt validálhatod a termékötletedet anélkül, hogy hónapokig, netalán évekig tartó költséges fejlesztésekbe bocsátkoznál. Ilyen módon nem csupán a kudarc esélyét csökkented, hanem annak esélyét is növeled, hogy a terméked sikeres lesz.
Boros Norbert
product designer, a Digital Product Design blog szerzője
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
