Egyértelmű, hogy mi célt szolgál a marketing és az elmúlt évtizedekben az is egyértelművé vált, hogy mire jó egy vállalkozás számára az informatika. De mi haszna van az üzleti etikának? Hogyan hoz a konyhára?
„Nem elég, hogy a munkavállalókat ki kell fizetni, megfelelni egy sor magyar és EU-s előírásnak, de még ezzel is foglalkozzak???”
Nem! Legelsősorban ezzel foglalkozz, mert szisztematikusan végigpásztázva az erkölcsi, etikai elemeket, az érintettek (stakeholderek) érdekeit, tartósabb, fenntartható bizniszt hozol létre.
„Nem elég, hogy eladható a termékünk, minek pepecseljünk még ezzel is?” – teszed fel a kérdést.
Képzeld csak el, hogy egy kimagasló forgalmú napot elmentek megünnepelni egy étterembe. A pénzetekért azonban olyan ételt szolgálnak fel, melyet elfogyasztva éjszaka rosszul leszel és mentőt kell hívni, kórházba szállítanak egy alapos gyomormosásra. A vendéglős ugyanolyan vállalkozó, mint te vagy, ő is bevételt akar. Utólag hiába kelted az étterem rossz hírét, hiába adsz negatív értékelést valamelyik értékelőportálon, a kórházban töltött éjszakát nem lehet visszacsinálni, bár kétségtelen: az ünneplésetek maradandó élmény lesz.
Az üzleti etika és a bizalom
Az üzleti etika kérdése nem a biznisz mellett van, nem azon túl található, hanem átitatja a vállalkozás egészét, akkor is, ha egy cég etikusan és akkor is, ha nem etikusan működik.
Ahogyan az árbóc sem a vitorláshajón van, hanem annak elválaszthatatlan része.
A vállalkozások világa a bizalomra épül, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a fentebb említett céges ünnepi vacsorára nem viszel magaddal egy élelmiszerbiztonsági szakembert és egy komplett labort, hogy bevizsgálják a kaját, hanem abban a hiszemben mész az étterembe, hogy emberi fogyasztásra alkalmas ételt fognak felszolgálni.
Az üzleti etika nem egy bizniszeszköz. Nem arra való, hogy a vállalatod az újságok címlapján szerepeljen mint nagy faültető szervezet vagy a hátrányos helyzetű gyerekek támogatója. Nem is azt a célt szolgálja, hogy növeld a networkötöket és arra sem való, hogy vonzóbb munkahely legyen a cégetek a társadalmi vagy környezeti ügyek iránt érzékenyebb munkavállalók számára. Szörnyen hangzik, de az etikus magatartásnak nincsen célja.
Ha nem bukok le, nem számít csalásnak?
Rendben van, de honnan lehet tudni, hogy mi az etikus és mi nem az? Egyik egyetemi tanítványommal sokat vitatkoztunk egy történeten: közeli barátja büfét nyitott a Balaton partján, ahol olykor egész éjjel tejben ázott hullámpapírt panírozott, majd sütött ki, s adta el rántott csirkemellnek. A vevők imádták. A diákom váltig állította, hogy ha senki nem veszi észre a csalást, akkor nem is történt csalás. (Később e fiatalember maga is sikeres vállalkozó lett, s csak reménykedni tudok abban, hogy ő maga sokat profitálva diskurzusainkból, nem csap be senkit.)
A történet persze párhuzamba hozható azzal a filozófiai kérdéssel, hogy „van-e hangja a kidőlő fának, ha nem hallja senki?”.
Ám az etikus üzleti magatartás életeket menthet, így nem csak filozófiai vetületei vannak, hanem igazán húsba vágó aspektusai is.
Ha nem vagy biztos abban, hogy etikus-e, amit teszel, idézd fel magadban az i.e. 110 körül, Babilonban született Hillel rabbi tanítását: „Ami neked gyűlöletes, ne tedd embertársadnak. Ez az egész Tóra, a többi csak kommentár.” Tegyük gyorsan hozzá, hogy e gondolat remek iránytű, mégsem vagy mindig könnyű helyzetben, amikor el kell döntened, erkölcsös döntést hoztál-e vagy sem. Szabó Magda Abigél című kiváló ifjúsági regényében Zsuzsanna diakonissza, aki mindig igazat mond, az életveszélybe került serdülő korú főhős életét egy hazugsággal menti meg.
Sokat segít az önvizsgálat. Ha nem a tett következményét, hanem a saját szándékodat kutatod a döntésed mögött, fény derül arra, hogy erkölcsösen jártál-e el.
Ám talán mégis van egy gyakorlati haszna a tisztességes üzleti magatartásnak: az, hogy nyugodtan alszol. Nemcsak azért, mert nem talál meg a hatóság, hanem, mert nem kell meghasonulnod, hogy trükkel, csalással, ármánykodással jutsz a vágyott haszonhoz. Végtere is nem csaló vagy, hanem vállalkozó.
dr. Ligeti György
szervezetfejlesztő
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
