Vannak olyan beszélgetések, amelyekről előre tudjuk, hogy nehezek lesznek és konfliktussal fognak járni, de hogyan lehet úgy belemenni az ilyen stresszes helyzetekbe, hogy ahelyett, hogy elbeszélünk egymás feje felett, közelebb tudjuk hozni az álláspontjainkat?
A Harvard Business Review összegyűjtött néhány olyan kifejezést, amit érdemes kerülnünk egy konfliktushelyzetben, ha azt akarjuk elérni, hogy mi is meg tudjuk érteni a másik felet, és a másik félhez is közelebb kerülhessen a mi szemszögünk.
Ne akarj tévedhetetlennek látszani!
Ha úgy érezzük, hogy száz százalékig igazunk van, akkor hajlamosak vagyunk olyan szavakat használni, mint „egyértelműen”, „nyilvánvalóan” vagy „kétségtelenül.” Azonban nagyon ritkán vagyunk olyan helyzetben, amikor tényleg ennyire egyértelműen fekete-fehér a helyzet és el lehet dönteni a vitát az egyik vagy a másik fél javára. Ha a szavaid arra utalnak, hogy tévedhetetlennek érzed magad, akkor a vitapartnered könnyen érezheti, hogy teljesen ignorálod a nézőpontját. Ha valóban jó érveket hozol fel, akkor semmi szükség arra, hogy hozzátedd, hogy „kétségtelenül” igazad van.
Enélkül előbb és hitelesebben meg tudod győzni a másik felet.
Ne túlozz!
Amikor olyan személlyel kerülünk konfliktusba, aki már többször okozott nekünk kellemetlenséget hajlamosak lehetünk arra, hogy a „mindig” és a „soha” kifejezésekkel dobálózunk. Ha valódi változást akarunk elérni a vele való kapcsolatunkban, akkor sokkal érdemesebb egy konkrét szituációt felhozni példaként ahelyett, hogy azt vágjuk a másik fejéhez, hogy „mindig” elkövet egy hibát.
Személyeskedés és túlzások nélkül hamarabb megegyezhetünk.
Ne mondd meg másoknak, hogy mit kéne tenniük!
Ha vezetőként a beosztottaiddal beszélsz, akkor fontos, hogy mindenki világosan értse a feladatait, de ha olyan emberrel kerülsz egy nehezebb beszélgetésbe, akinek nem vagy a főnöke, akkor jobb, ha kerülöd a konkrét utasításokat.
Az olyan kifejezések, mint „lehet, hogy érdemes lenne megfontolnod” vagy a „gondoltál már arra a lehetőségre, hogy?” növeli annak az esélyét, hogy pozitív irányba befolyásold a beszélgetést.
Ne hibáztass másokat az érzéseidért!
Természetes, hogy dühös leszel például akkor, ha a kollégád félbeszakít a mondatod közepén, de ha ekkor ráförmedsz és azt mondod „nagyon dühös vagyok miattad”, akkor valószínű egy vitát fogsz kirobbantani. Ehelyett inkább igyekezz asszertívebben megközelíteni a helyzetet. Valószínűleg a másik könnyebben fogadja a kritikát, ha úgy fogalmazol, „dühösnek érzem magam, amikor így félbeszakítasz.”
Ne minősíts!
Lehet, hogy azt érzed, hogy amit a másik fél tett az etikátlan, helytelen vagy szakszerűtlen, de ha ezeket a jelzőket használod a beszélgetés során, akkor a másik önérzete sérülhet és a vita átcsap abba, hogy ezt próbálja megvédeni. Sikeresebb lehet a kommunikáció, ha az adott helyzetre vonatkozóan fogalmazol meg kritikát és nem a másik személyét minősíted. Például ahelyett, hogy szakszerűtlennek nevezed a kollégád, mert elmulasztott egy határidőt inkább mondd azt, hogy „a határidők elmulasztása ronthatja a cég hírnevét.”
Ne mondd, hogy „ez nem személyes”!
Általában ha valaki hozzáteszi a mondanivalójához, hogy „ne vedd magadra” vagy „ez nem személyes”, akkor sejti, hogy a másik valószínűleg magára fogja venni azt, amit mond. Így inkább olaj a tűzre, ha ezeket használjuk. Sokkal egyszerűbb, ha elismerjük, hogy a másiknak ez egy fontos téma és valószínűleg nehezen fogja érinteni az, amit mondunk.
Borítókép: Fotó: Toa Heftiba // Unsplash
