Nem vagy a helyeden, itt az ideje a váltásnak, új munkahelyet kell keresned? De mi van, ha csak a kiégésed mondatja ezt veled? Tudd, mi áll a háttérben, mik okozhatják ezt az érzést és mit tegyél, hogy jobban érezd magad!
Ha rád borul a kiégés köde, rabul ejthetnek a negatív érzések és gondolatok. Folyamatosan azt érzed, kimerült vagy, mégis alulértékelnek, minden idegesít és közben inkompetensnek tartod magad. Minden egyes porcikád azt üzeni: lépj ki, mondj fel, állj tovább. De valóban ez a legjobb megoldás?
Szerencsére vannak már olyan módszerek, amelyek segítségével eldöntheted, meg tudod-e – érdemes-e – menteni a kapcsolatodat a munkahelyeddel, vagy új utakra kell lépned.
Christina Maslach és Michael P. Leiter, a Berkeley Egyetem és a kanadai Acadia Egyetem kutatói hat olyan területet azonosítottak, melyeken tetten érhetők a kiégéshez vezető egyensúlyhiányok. Előfordulhat, hogy elég, ha ezek közül egy-kettőn finomhangolsz és boldogan végzed tovább a feladataidat, de az is kiderülhet ebből, hogy túl nagy a disszonancia és itt az ideje a kilépésnek. A Harvard Business Review összeírta ezeket a területeket.
Leterheltség
Ha a teljesítőképességednek megfelelő mértékű a munkádból adódó teher, akkor hatékony vagy, tudsz pihenni, feltöltődni, találsz időt arra, hogy szakmádban is fejlődj. De
ha krónikusan túlterheltnek érzed megad, akkor az egyensúly visszaállításának egészen egyszerűen nincs tere.
Ahhoz, hogy megállapítsd, mekkora stresszt okoz a munkád, vizsgáld meg, hogyan teljesítesz olyan kulcsfontosságú területeken, mint:
- a munka tervezése,
- a fontossági sorrend felállítása a munkában,
- a feladatok delegálása,
- nemet mondás,
- a perfekcionizmus elengedése.
Ha valamelyikkel problémád van, próbálj változtatni és javítani ezeken, aztán figyeld meg, hogyan érzed magadat tőle. Sokaknál, különösen az úgynevezett people pleaserek esetében – nincs jó magyar kifejezés rá, azokra használjuk, akik a saját igényeiket is félretéve mindenkit kiszolgálnak a környezetükben – jelentősen csökken a kiégés érzése attól, ha proaktívan megpróbálják csökkenteni terheiket és engedélyeznek némi plusz pihenést.
Kontrollhiány
Ha úgy érzed, nincs autonómiád, beleszólásod a szakmai életedet jelentősen befolyásoló döntésekbe, az óriási mértékben hat a jóllétedre. Ha úgy érzed, egy szituációban nincs kontrollod, lépj hátra és kérdezd meg magadtól: Pontosan mi okozza ezt az érzést?
Például a főnököd a nap bármelyik percében képes felhívni, keresni? Folyamatosan változnak a prioritások a munkahelyeden, ezért nem tudsz haladni? Kérdezd meg magadtól, mit lehet tenni, hogy változzon a helyzet. Meg lehet beszélni a főnökkel a kommunikáció kereteit és határait? Egyeztetni lehet, hogy meghatározott prioritások ne változzanak? Ha átgondolod ezeket, akkor láthatod, mi mindent tehetsz meg, hogy tegyél a helyzet javítása érdekében és mi az a probléma, ami nem oldódik meg, bármit teszel.
Jutalom
Ha úgy érzed, az idő és az erőfeszítésed mértéke nem egyezik meg a sikeresen végzett munka utáni külső és belső jutalommal, az keményen meglódít a kiégés felé.
Ilyenkor befelé kell figyelni és meghatározni, mire van szükséged ahhoz, hogy megbecsültnek érezd magad. Előléptetés, fizetésemelés kell? Több pozitív visszajelzés, személyes one on one találkozó a főnökkel? Tapasztald ki, mitől érzed magad többnek, aztán derítsd ki, van-e lehetőséged arra, hogy többet kapj ilyen jellegű visszajelzésből.
Közösség
Kikkel dolgozol együtt? Mennyire támogatóak ezek a kapcsolatok, mennyire bízol bennük? A legtöbbször az ember nem maga választja meg a kollégáit vagy ügyfeleit, de minden esetben lehet változtatni a kapcsolati dinamikán.
Lehet, hogy annyira egyszerű, mint megkérdeni, milyen napjuk van, aztán a válaszra valóban odafigyelni. Vagy küldeni egy emailt valakinek, amiben megírod, hogy értékeled a munkájukat vagy jelenlétüket. A kiégés szinte fertőző lehet egy munkaközösségben, ezért az egyéni elkötelezettség növeléséhez a csoportmorált is emelni kell. Ha arra jössz rá, hogy bár mindent megtettél, mások mégsem tudnak ebben fejlődni, vagy nem akarják fejleszteni a kapcsolatokat, érdemes gondolni a munkahelyváltásra.
Méltányosság
Gondold át, méltányosnak és igazságosnak érzed-e a veled szembeni bánásmódot. Elismerik például a feladatba beletett energiáidat, vagy másokat gyakrabban méltatnak, miközben a te munkád észrevétlen marad? Mások határidejét rendszeresen meghosszabbítják, vagy kap plusz forrásokat, miközben te nem részesülsz ilyen előnyökben?
Emeld fel a szavad! Gyakori, hogy valaki észre sem veszi, hogy elfogult vagy egészen addig nem változtat, amíg fel nem hívják rá a figyelmét. Kérd, amire szükséged van, és ha a válasz nem megfelelő, akkor felhívhatod rá a figyelmet, hogy más nem ilyen elbánásban részesül. A nyílt és asszertív kommunikáció eléri a célját. Ha nem, érdemes váltani.
Nem egyező értékek
Ha valamilyen érték különösen fontos számodra, de a céged számára egyáltalán nem, az jelentősen csökkenti a motivációdat. Az ideák és motivációk mélyen beépülnek mind a személyiségbe, mind egy szervezetbe. Ha a kiégésednek ezt az elemét vizsgálod, nagyon körültekintően kell átgondolni azt, mennyire fontos számodra, hogy egyezzenek az értékek.
Azt is át kell gondolni, a cég vezetője, a főnököd változtat-e az általa képviselt értékeken. Tedd fel magadnak a kérdést: Hogyan hoz döntéseket a főnököm, a csapatom, a szervezetem és hogyan használja a forrásait. Hogyan érzem magam a mögöttes motivációktól? Nyitottak a változásra? Ha túlzó mértékben térnek el az általad vallott értékek a munkahelyedétől, jobb lenne egy sokkal testhezállóbb helyet keresni.
A kiégés nem csupán a fáradtságról szól. Ez egy többrétű probléma, amely többrétű megoldást igényel. Mielőtt kilépnél, gondold át alaposan, valójában mi okozza a kiégésedet és próbálj meg változtatni. És ha az erőfeszítése ellenére sem történik semmi, akkor kell elgondolkodni a távozáson.
