Sokan vannak, akik a számítógépükön vagy a mobiltelefonjukon jegyzetelnek – pedig az agyad sokkal jobban jár, ha a régimódi toll-papír kombinációt használod.
Akár válogatós vagy a noteszek terén, akár nem, bármilyen kellék, amit a kezünkkel használunk, tulajdonképpen az agy eszköze. A kézzel írott jegyzet komoly fegyver lehet, ha összetett gondolatokat szeretnénk visszafejteni, és abban is segíti az agyunkat, hogy hatékonyan „keressen vissza” egy adott információt, állítja Hetty Roessingh, a University of Calgary professzora a BBC.com-on publikált cikkében.
Ráadásul ha kézzel jegyzetelsz, egy vaskos külső memóriatárolót hozol létre: a jegyzetfüzeted.
Roessingh szerint a kézzel írt jegyzetek win-win-helyzetet eredményeznek, ezért fontos, hogy hozzátartozzanak a diákok kognitív eszköztárához. Ha megtanuljuk, hogyan jegyzeteljünk hatékonyan kézzel, azt is megtanulhatjuk, hogyan lehet a jegyzeteket nélkülözhetetlen tanulási eszközként felhasználni. Ezt akár már a 3-4. osztályban is alkalmazni lehet – de a jó hír az, hogy sosem késő elkezdeni.
Kétségtelen, hogy a napi működésünk a digitális kommunikációhoz kötött. A gyors gépelés fontos készség, az eszközök és appok használata mindennapos és csak terjedni fog. A laptopon való pötyögés azonban sosem lesz képes arra, hogy (szó szerint) kézzelfogható visszajelzést adjon az az agynak az elhangzottakról – ellentétben a papír-toll kombinációval, ami nélkülözhetetlen a kéz és az agy közötti idegáramkor létrehozásában.
A feldolgozás előnye
Bár a laptopon való jegyzetelés gyorsabbnak és hatékonyabbnak tűnhet,
számos érv szól a papír és a toll mellett. Egy, a Psychological
Science-ben megjelent kutatás szerint a billentyűzethez
kapcsolódó jegyzetelés nem feltétlenül jár az információ feldolgozásával,
hiszen arra törekszünk, hogy mindent, amit hallunk, szó szerint írjunk le. Ezt
hívják nem generatív jegyzetelésnek.
Ezzel szemben a kézzel való jegyzetelés kognitív elköteleződéssel jár:
összegzünk, átfogalmazunk, rendszerezünk és jelentést társítunk az idegen szavakhoz. Röviden: átalakítjuk, formáljuk az információt, ami mélyebb megértéshez vezet.
Azaz a jegyzetelés tulajdonképpen jegyzetkészítéssé (angolul: note-taking
vs. note-making) válik. Nemcsak a kéz aktív, hanem az agy is, ami elősegíti,
hogy a későbbiekben is értsük, értelmezhessük vagy akár megoszthassuk a
jegyzeteket. Ez pedig végső soron az információfeldolgozás újabb szintjéhez
vezet el: a beszélgetéshez.
A firkálás is jól jöhet
Leonardo da Vinci szerint minél részletesebben írunk le valamit, annál jobban összezavarjuk az olvasót, és annál jobban távolítjuk el a téma megismerésétől. Ezért kell szerinte az írás mellett rajzokat is készíteni. Nem meglepő állítás, ha kijelentjük: da Vinci jegyzetei egy kreatív, érdeklődő, ötletes elmére utalnak, aki egyszerre tudományos és művészi, és aki évszázadokkal a saját kora előtt járt.
Fergus Craik és Robert Lockhart, a kognitív idegtudomány kutatásának úttörői az információfeldolgozás három szintjét különböztették meg: elméletük feltárja da Vinci évszázadokkal ezelőtti meglátásainak „idegtudományi hátterét”. Egyszerűen összefoglalva: ha az emberek vizuálisan is ábrázolják ismereteiket, gyakran jobban átlátják az összefüggéseket – talán da Vinci esetében is ez történt.
Bármennyire is digitalizációval átitatott világban élünk, érdekes módon a napló és tervező reneszánszukat élik (vagy ki sem haltak igazán?). 21. század ide vagy oda, sokan még ma is örömüket lelik a papírban, legyen az naptár, tervező, jegyzetfüzet, kártya, lista vagy egy család teljes történetének feljegyzése. (A szeptemberi Forbesban mi is szenteltünk a témának egy cikket.)
Összefoglalva: ha komolyan gondolod egy téma megértését, a (kézzel való)
jegyzetelés elengedhetetlen kognitív eszköz és hasznos stratégia a tanuláshoz. Gondolkodj
el kétszer, mielőtt felnyitod a laptopod egy értekezleten, brainstormingon vagy
egyetemi előadáson!
