A királyi családtól nemrég visszavonult herceg hosszú cikkben fejti ki, mi a baj a közösségi médiával. Nem elég csak mondani, hogy kiállunk a gyűlölet ellen, hanem tenni is kell érte – mondja, és mi tagadás, tesz is.
„Kicsit több mint négy héttel ezelőtt a feleségem és én olyan nagy cégek vezetőit, főmarketingeseit és szervezeteket kezdtünk hívogatni, amikkel a mindennapi életünk során is találkozunk. Az üzenetünk egyértelmű volt: a digitális világ betegeskedik, az olyan cégek pedig, mint a tiéd is, újragondolhatják, hogy támogatnak-e olyan platformokat, amik szerepet vállalnak a gyűlölet, az egészségügyi- vagy épp az igazságkrízis kialakításában” – kezdi erős felütéssel a Fast Companyn közölt cikkét Harry herceg.
A herceg szerint azzal, hogy a cégek folyamatosan hirdetéseket vásárolnak a közösségi oldalaktól, tulajdonképpen támogatják azok vitatható viselkedését. Egy amerikai jogvédő szervezet azt kérte a vállalkozásoktól, hogy tiltakozásképp júliusban ne hirdessenek Facebookon – az eredmény összesen hétmilliárd dollárnyi megmaradt pénz lett, amit aztán jótékony célra fordítottak.
„Sokan szeretjük a közösségi médiát. Úgy tűnik, ingyenes forrása a kapcsolatoknak, információmegosztásnak, szervezésnek” – fogalmaz a herceg. „Csakhogy valójában nincs ingyen. Sőt, az ára hatalmas. Minden kattintással megtudnak rólad valamit.”
Harry szerint a felhasználókról gyűjtött végtelen adat minden dollárnál többet ér. Nem gyakoroltak nyomást a megkeresett szervezetekre, aki nem hirdetett, a saját döntéséből tette. Ugyanakkor Harry úgy látja, ez a kampány azért ért célt, mert az emberek örömmel, önként vettek részt benne, és szenvedélyesen álltak hozzá – holott ugye sokan a közösségi médiában egészen máshogy szoktak viselkedni.
A herceg írása hosszan fejtegeti, hogy a gyűlölet bizonyos
szempontból kifizetődőbb a pozitív gondolatoknál, a közösségi média kampányai
pedig elsősorban a pénzt figyelik, ezért is torzul az online tér. A megoldást a
tudatos újramodellezésben látja: miközben elfordulunk a káros gyakorlatoktól,
újakat hozunk a helyükre, így építve fel egy egészségesebb internetet. „A
cégek, amik online reklámokat vásárolnak, meg kell értsék, hogy a digitális
világnak a fizikai valóságra is kihatása van” – írja. Különösen a gyerekek
miatt aggódik – a közösségi média hatásait az ólommérgezéshez hasonlítja. Állítja,
most vagy soha változtatunk, ebben pedig azok a tudósok is egyetértenek vele, akiket
megkérdezett a témában.
„Nem véletlen, hogy a közösségi média előretörése egybeesik a világ megosztottságával” – állapítja meg, és az algoritmusokat teszi meg elsődleges felelősökké. Ezek a kódok azok, amik felismerik, hogy a megosztottság és a vita egyre több kattintást és elérést, következésképpen még több pénzt jelent. Csakhogy hiába vannak odakint milliárdnyian azok, akik biztos információkra vágynak, ha ezek a rendszerek már nem őket szolgálják, hanem pont ellenkezően járnak el.
A herceg szerint az online reform szükségessége nem kérdés, és nem szabad várnunk a különféle regulákra, mert azok lassúak, nehezen átvihetők, néha nem is értik ezt a világot, „az idő luxusával pedig nem rendelkezünk”. Szerinte a jogvédők által indított kezdeményezéshez hasonló piaci lépések hozhatnak gyors változást, hisz ha a Facebook, az Instagram, a Twitter vagy a Google azt látják, hogy már nem kellenek a hirdetéseik az embereknek, talán összeszorított foggal, de változtatni fognak.
„Az egy dolog, hogy az online hirdetéseket vásárló cégek egyöntetűen kiállnak a fehér felsőbbrendűség, az antiszemitizmus, a veszélyes félreinformálás és erőszakot és szűklátókörűséget propagáló gondolatok ellen. Más szint azonban, amikor a pénzükkel, közte a közösségi médiában elköltött dollárjaikkal követelnek változást abban a közegben, ami pont hogy melegágya a gyűlöletnek és a megosztottságnak.”
Sorait a herceg pozitív üzenettel zárja: bízik benne, hogy a kampány sikere csak a kezdet, és igenis változni fog az online világ, mert ez tulajdonképpen csak akarat kérdése.
Borítókép: a The Royal Family hivatalos Facebook-oldala
