A COVID-19 okozta válság a színpad közepére rúgta és reflektorfénybe állította – sok egyéb mellett – az otthonról végzett munkát is. A home office bizonyos nehézségeivel már előre lehetett számolni, ám a gyakorlati alkalmazás felszínre hozta azokat a kevésbé nyilvánvaló kihívásokat is, melyekkel a munkaadók és munkavállalók, komplett szervezetek a tartós távmunka során találkoznak. Nemzetközi kutatások mellett hazai felmérés is igazolja már, hogy a távmunkával kapcsolatos stressz jellege és mértéke elsősorban az egyedi élethelyzet függvénye, ugyanakkor a gyakorlati megoldások sokkal egységesebb képet mutatnak.
Az elmúlt években minden második HR-konferencián feltett „milyen lesz a jövő munkahelye?” kérdésre a sokszereplős panelbeszélgetések jövőbemutató válaszait egy vonással húzta át a koronavírus. Azt minden hozzáértő valószínűsíti, hogy a járvány levonulta után az eddigi kerékvágásba nem lehet visszatérni, és a távmunka jó eséllyel tartóssá válik majd. Ennek becsülhető előnyei és hátrányai mellett komoly bizonytalanságai is vannak. Mit hoz majd például hosszú távon a produktivitás és a kreativitás szempontjából? Korábbi, szerény tapasztalatok alapján jót és rosszat is várhatunk.
Az emberi tényező
A távmunka villámsebesen kialakult primátusát jól érzékelteti, hogy a Gartner kutató és tanácsadó vállalat ázsiai cégek körében végzett felmérése szerint a válaszadó szervezetek 88 százaléka már 2020 márciusában ösztönözte vagy kötelezte az alkalmazottait otthoni munkavégzésre. Európa és a többi kontinens a vírus terjedését követve ugyan csak némi késéssel zárkózott fel hozzájuk, de a digitalizációs paradigmaváltás és a távmunkához szükséges feltételek megteremtése itt is, ott is viszonylag egyszerű feladatot jelentett. Az egyenletben a megszokott munkakörnyezetből és munkarendből kiszakított munkavállaló lett az „ismeretlen” tényező.
Egy ezer főt megkérdező amerikai kutatás nemrég arról számolt be, hogy a home office-ban dolgozók több, mint fele (52 százaléka) jobban szorong odahaza, mint a munkahelyén – és ez csak részben írható a járványügyi helyzet számlájára. Az otthoni munka során komoly stresszfaktort jelentenek többek között a körvonalazatlan munkahelyi elvárások, a családi kötelezettségek és a szintén otthonról dolgozó házastárs vagy partner.
Itthon is megkérdeztek alkalmazottakat és vezetőket
Izgalmas eredményeket hozott egy friss, hazai kutatás is az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, így a nemzetközi körkép mellett már a magyar viszonyokról is sokat megtudhattunk. A Quantified.Company nyitott, virtuális „brainstorming”-ot szervezett saját digitális felületén csaknem 200 résztvevővel. A kvalitatív és kvantitatív függvényeket kombináló módszertannak lényeges eleme, hogy akár nagyszámú embertől is gyorsan lehet adatokat gyűjteni anélkül, hogy a válaszokat zárt kérdések befolyásolnák.
Az anonim kutatásban kis-, közepes, vagy nagyvállalatnál állásban lévő alkalmazottak és vezetők két nyitott kérdésre válaszolhattak: melyek a home office legnagyobb kihívásai, illetve milyen gyakorlati eszközök és megoldások működnek az otthoni munkavégzés során. Véleményük, tapasztalataik megosztása mellett szavaztak is arról, hogy mennyire értenek egyet a többi résztvevő válaszaival.
Kihívások és stresszorok
A felmérés alapján a kihívások túlnyomó része két fő kategóriába rendezhető: energiaszint (motiváció és fittség) és produktivitás (koncentráció és zavaró tényezők, a munka és a család szétválasztása). Azzal együtt, hogy az adatok könnyen besorolhatók, tipizálhatók egyes kategóriák szerint, az is kiderült, hogy a véleményezők kevéssé értettek egyet.
A válaszadók szerint az alábbi tényezők okozzák a legtöbb stresszt a home office-ban:
- Kevesebb fizikai aktivitás a munkahelyi bejárás elmaradása miatt
- Online elérhetőség kontra fókuszált munkavégzés
- A munka és a magánélet szétválasztása
- Nincs idő ráhangolódni a munkára
- Sokféle zavaró tényező
- A munkarend kialakításának és betartásának nehézségei
- Motiváló munkatársak hiánya
- Elszigeteltség
- A munkatársak munkaidőn kívüli jelentkezései
- A család és a gyerekek nehezen értik meg, vagy fogadják el az otthoni „munkahely” szabályait
Bevált megoldások és praktikus tippek
A kihívásokkal ellentétben a megoldások és jó gyakorlatok nem tipizálhatók egy-két nagyobb témakör mentén. A 10 legnépszerűbb praktikus megoldás pedig szinte megegyező támogatottságot kapott. Ne feledjük, az alábbi lista nem szakértők ködszurkálása, hanem a valós helyzetet megélő hétköznapi munkavállalók egyszerű és életszerű – az eltelt rövid időszak alatt már bizonyított – tippjei.
Milyen praktikus megoldásokat látnak a válaszadók arra, hogy nehézségekkel és stresszhelyzetekkel megküzdjenek?
-
A
munkába járás helyett felszabaduló idő tartalmas kihasználása
-
A
számítógép kikapcsolása a munkanap végén – a munka és a
magánélet egyensúlyban tartása
-
Napi
feladatlista készítése
-
Otthoni
sportolás, testedzés
-
Nincs
munkavégzés az ágyban vagy az étkezőasztalnál
-
Munkakapcsolatok,
feladatok aktív kezdeményezése; e-mailezés helyett telefonálás
vagy rövid videókonferenciák
-
Tervezett
napkezdés, normál napi munkarend kialakítása
-
Hasznos
tevékenységek végzése a munkaidő lejárta után
-
A
produktivitás növelése napi célok kitűzésével
-
Támogatni
a munkahelyi vezetőt az átmeneti időszakban is
A legutolsó pontnál érdemes egy pillanatot talán még elidőzni. A megfogalmazott vélemény nem elírás, nagy volt az egyetértés abban, hogy a vezetőt is kell támogatni a nehéz időszakban.
Mindenkinek másképp nehéz
Miközben a megoldások terén nagy volt az egyetértés a hazai felmérés „együtt gondolkodói” között, a kihívásokkal kapcsolatban széthúztak a résztvevők, amire sem a regisztráció során megadott cégméret, sem a beosztás nem szolgált magyarázattal. Felmerülhet az alapos gyanú, hogy a stresszfaktorok és a nehézségek érzékelésében elsősorban az egyéni élethelyzetek válnak döntővé. Ahogy a netes fórumokon gyorsan mémmé vált ironikus összehasonlítás is mutatja, amíg a gyermektelenek személyes karanténcéljainak listája az online jóga-Netflix tengelyen hosszan sorolható, a gyerekes szülőknek marad a csukott ajtó mögötti pisilés (legalább heti egyszer).
Munkáltatói szerepvállalás: többet, többször, tudatosabban
A működő egyéni megoldások mellett tehát szép és összetett feladattal nézhetnek szembe a cégek vezetői a kötelező távmunka ügyes-bajos dolgainak megoldásában. A fentiek tudatosítása, az egyéni élethelyzetek figyelembe vétele eleve ad teendőt. A home office úttörőinek ugyanakkor – legalábbis a korábban már idézett amerikai felmérés alapján – bőven volnának egyéb kérései is. Legfőképp egyértelmű elvárások megfogalmazását és világos, rendszeres visszajelzéseket várnak (akik ezt nem kapják meg, 51%-al kevésbé hatékonyak, mint a többiek), de segítséget is kérnének a házi munkahely berendezésétől kezdve az érzelmi kihívásokkal való megküzdésen át az otthoni önfejlesztési lehetőségekig.
A hatékonyságon túl
A most helyesen alkalmazott céges megoldások, ha a jövő nagy kihívásainak mindegyikére nem is nyújtanak megoldást, az alkalmazottak elkötelezettségét annál inkább erősíthetik. Az a vezető, aki ma helyesen lép és a nyilvánvaló pénzügyi nyomás mellett is eleget segít, vagy bevonja az alkalmazottait a döntéshozatalba – akár azzal, hogy megkérdezi őket arról, hogy ők mit tennének – sokat profitálhat. Nemcsak a reputációját erősíti meg, de egy mentálisan erősebb szervezettel vághat neki a jövőnek. És ez – bármilyen is legyen majd az új „normális” – egyértelmű versenyelőnyt jelenthet számára.
Batiz András,
az Impact Works alapítója
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
