Amikor egy általunk korábban nem ismert személlyel kerülünk munkakapcsolatba, gyakran egy gyors kézfogás után azonnal nekiugrunk a feladatoknak. Pedig ha szánunk egy kis időt néhány fontos kérdés tisztázására, az a kapcsolatot is jobbá, tartósabbá és a közös eredményeket is nagyobbá teszi.
Az együttműködés, a csapatmunka olyan, mint egy kétélű kard. Előnye a Standford egy tanulmánya szerint, hogy fokozottan támogatja a belső motiváció kialakulását, és résztvevői akár 64 százalékkal tovább lelkesednek egy célért, mint ha egyedül küzdenének ugyanazért. A hátrányát mindannyian ismerjük: lelassítja a döntéshozó folyamatokat, végtelen meetingeket, emailezéseket és telefonhívásokat jelent, ami becslések szerint akár munkaidő 80 százalékát elviheti. Ha ehhez még olyan egyéb faktorokat is hozzáadunk, mint a résztvevők eltérő munkastílusa vagy ködös elvárásai, az eredmény sok frusztráció lehet. Különösen igaz lehet utóbbi, ha olyan személyek próbálnak együttműködni, akik még nem ismerik egymást.
Persze egy új csapatfelállás új kapcsolatokat és sikereket is hozhat, de erre nagyobb az esély, ha tovább megyünk a bemutatkozásnál, mielőtt együtt belevágunk egy projektbe. Rebecc Zucker coach és vezetőfejlesztő a Harvard Business Review-n megjelent cikke alapján összefoglaljuk, mit érdemes számba venni ilyen esetekben.
Mik a célok és hogyan alakul a folyamat a közös projektben?
Amikor egy addig ismeretlen személlyel kezdesz együtt dolgozni, jó, ha tudjátok egymásról, hogy adott esetben melyikőtök számára mi számít sikernek, és elképzeléseitek szerint milyen út vezet oda. Fontos, hogy egy irányba evezzetek már a kezdetekben is, ezért ezügyben közelítenetek kell az álláspontjaitokat.
Ki, mit és mikor fog csinálni?
A Slack egy korábbi felmérése szerint a jó munkahelyi együttműködések egyik legfontosabb feltétele a felelősségi körök egyértelművé tétele – ugyanakkor ez az egyik legnagyobb probléma is. A felelősségi körök meghatározása és kiosztása időben kell hogy megtörténjen, azért hogy egyenlően el lehessen oszlatni a terheket. A feladatokhoz határidőt is érdemes rendelni, ez szintén hozzájárul a félreértések elkerüléséhez. Ahhoz, hogy aztán a megbeszélt tervek sikeresen végbe is menjenek, rendszeres egyeztetésekre is szükség van, legalábbis felmérések szerint ez 95 százalékkal növeli a siker lehetőségét.
Mi a preferált munkastílus, ki miben erős?
Az eltérő munkastílus idegesítő tud lenni, de ha az eltéréseket előre tisztázzuk, az sokat segít. Vonatkozhat ez arra, hogy ki melyik napszakban szeret dolgozni, hol szeret dolgozni, hogy inkább nagyban szeret gondolkodni vagy kicsiben, vagy esetleg lehet beszélni arról, hogy a feladatnak ki mely részeit ki szereti jobban.
Ki mit kér a másiktól azért, hogy jól tudjon teljesíteni?
Erre a kérdésre először önmagunkban kell megtalálni a választ, hogy aztán újdonsült partnerünknek is meg tudjuk fogalmazni. Kérhetünk például több gondolkodási időt a döntések kapcsán, előzetes információk alapján lehetőséget a felkészülésre, pontosabb ütemezést, vagy például azt, hogy a hétvégi emailezéseket és esti munkatelefonokat mellőzzük.
Mikor fogunk egymásnak visszajelzést adni a munkakapcsolatunkról?
Mindenkinek számít a visszajelzés, és nemcsak az egyéneknek, hanem magának a kapcsolatnak is fontos, képes erősíteni azt. Lehet, hogy saját magunkkal kapcsolatban is vannak vakfoltjaink, amikre a másik rávilágíthat, és mi is szóba hozhatjuk, ha partnerünk kreativitása segített minket, vagy ha felkészületlensége hátráltatott.
Ha a fentieken mind végigmegyünk, mielőtt munkának látnánk, jó esélyünk van arra, hogy sikerrel zárjuk a közös projektet és hogy a kapcsolat is jó maradjon.
Nyitókép: Pawel Czerwinski / Unsplash
