Elképesztő munkamorál, hihetetlen adottságok és döbbenetes eredmények: Fizikailag és mentálisan is jégkorongra született Kladno Királya, Jaromír Jágr, aki minden idők egyik legnagyobb játékosává tudott válni.
A hidegháború megszűnését követően a világ legerősebb jégkorong-bajnokságának számító észak-amerikai NHL-t elárasztották a keleti blokk hokisai. A pénzre, ragyogásra és profizmusra áhítozó pionírok között ott volt egy 18 éves cseh csiszolatlan gyémánt, aki később a sportág egyetemes történetének egyik legmeghatározóbb alakjává vált: Jaromír Jágr.
Az ország középső részén található Kladnóban született srácról hamar kiderült, hogy otthon érzi magát a jégen. Rajongott a legendás kanadai Mario Lemieux-ért, iszonyatosan jó fizikai adottságai voltak, és már 16 évesen, 1988-ban bemutatkozott a nemzetközileg is jegyzett cseh bajnokságban. Az NHL csapatok által kiküldött portyázók is hamar felfigyeltek rá, és több egyesület is jelezte, hogy számít rá az 1990-es játékosbörzén, azonban őt csak egyetlen klub érdekelte, a Pittsburgh Pinguins, ahol bálványa is kergette a korongot. Konkrétan látványosan hazudozott a több kérőnek, hogy magára süsse a megbízhatatlanság pecsétjét, és végül bejött a terve, hiszen a Pingvinek választották ki a draft első körében.
Apa és fiú
Gyakran előfordul, hogy ha valaki élőben találkozik az idoljával, akkor rájön, hogy az a valóságban egy borzasztó nagy tulok, és semmi köze a korábban felépített álomképhez. Azonban Jágr és Lemieux esete egyike a ritkábbaknak: gyakorlatilag az első pillanattól kezdve úgy passzoltak egymáshoz, mint a borsó meg a héja. A csúcson lévő, mindenki által tisztelt, de megközelíthetetlen Lemieux a szárnyai alá vette a megzabolázhatatlan csikónak tűnő cseh csodagyereket, aki 190 centis, 115 kilós izomgolyóként egy tünde herceg kecsességével mozgott a jégen.
Lemieux és Jágr. Kép: SI.com
Gyors volt, robbanékony, erős, úgy lőtt, mint az ágyú, és előfordult, hogy egyszerűen nem lehetett tőle elvenni a korongot. Ja, és megszállottan akart tanulni. Super Mario, azaz Lemieux pedig minden segítséget önzetlenül megadott neki ehhez. A viszonyukat tökéletesen leírja, hogy Jágr ekkoriban kapta meg a Mario Jr. becenevet, ami egyébként a Jaromír anagrammája. Saját maga így emlékezett később erről a korszakról:
„Keveset tudtam akkoriban, ám nyitott szemmel jártam. Sok éven át figyeltem a liga legjobb játékosát, mit hogyan csinál. Talán az volt a legjobb dolog, ami velem történt, hogy egy csapatban lehettem vele. Sokat tanulhattam.”
A szakírók szerint olyanok voltak ketten a jégen, mint Pippen és Jordan az akkori Cichago Bullsban: Lemieux a vezér, Jágr pedig a tökéletes segítő. Ellenállhatatlan párost alkottak, és ennek köszönhetően a csapat 1991-ben, a története során első ízben megnyerte a bajnoki címet. Egy évvel később pedig sikerült a duplázás, de talán minden máshogy alakult volna, ha a döntő első meccsén, 5 perccel a vége előtt, 4-3-as hátránynál Jágr nem szerzi meg a korongot a Blackhawks harmadában. De megszerezte.
„Ez volt talán a legnagyszerűbb gól, amit valaha láttam. Elindult a koronggal, és egymaga három-négy embert megvert. Nagyon jó az egyensúlya, egy az egy elleni játékban képes megverni bárkit, iszonyatosan erős a felsőteste, és ez egy fantasztikus találat volt”.
Ezt pedig nem más mondta, mint a tüzes kohókban edződött, számos nagy csatát megélt Lemieux, aki egyébként a mérkőzésen később győztes gólt szerzett. Kapcsolatukat nem kezdték ki a sikerek, közel maradtak egymáshoz, azonban a jégen szétváltak útjaik, miután a sérülések és a Hodgkin-limfóma a kanadai sztárt visszavonulásra kényszerítették.
Ezt követően Jágr átvette a vezér szerepét a csapatnál, magabiztos volt, ellenállhatlan, és halálosan pontos. Pittsburghben töltött 11 éve alatt ötször lett pontkirály, kétszer a játékosok választották a liga legjobbjának, egyszer pedig elnyerte a hivatalos MVP címet is. Több NHL bajnoki címet azonban nem szerzett, sem a Penguins, sem más csapat színeiben.
Megszállott vándormadár
Egy évtizednyi stabilitást követően látványosan megunta a röghöz kötött pingvin életmódot, és az egyik legnagyobb vándormadarrá vált. A következő húsz évben 11 különféle csapatnál fordult meg, eltöltött három évet az orosz bajnokságban, hogy aztán visszatérjen Észak-Amerikába, ahol 46. születésnapjáig, 2018-ig kergette a korongot még.
Őrület, hogy még ennyi idősen is képes volt a legmagasabb szinten teljesíteni egy olyan bajnokságban, ahonnan sokan 30 éves koruk környékén már visszavonulnak.
Mindez azonban nem véletlen, Jágr ugyanis a jégkorongra született, de mindent alá is rendelt annak, hogy beteljesítse a sorsát. Bizonyos tekintetben aranyifjú volt, hiszen imádta a gyors autókat, a 20. szülinapi buliján 1000 lánnyal bulizott, de mindemellett megszállottként edzett.
Legendás munkamorál. Kép: Men’s Journal
Már a pittsburghi korszakának legelején híres volt arról, hogy az edzések után még maradt a segítőjével gyakorolni a lövéseket, aztán pedig bevonult a konditerembe, ahol teljes gőzzel súlyzózni kezdett, hogy tökéletes szinten tartsa erőnlétét. Phil Bourque, egykori csapattársa szerint ez a kilencvenes években totálisan forradalminak számított, ilyet akkoriban senki sem csinált, de az eredmények Jágrt igazolták.
Ezt az elkötelezettséget pályafutása során végig megtartotta, és mindig nyitott volt arra, hogy új dolgokat próbáljon ki.
Saját elmondása szerint van egy szuperképessége, mégpedig, hogy a teste azonnal, már másnap reagál az elvégzett munkára, így pontosan tudja, hogy mi a hasznos és mi nem, emiatt aztán bátran mert kísérletezni. A pályafutásának későbbi szakaszában ez a munkamorál már-már az extrémitásig fokozódott. Peter Laviolette, aki 2012-ben a Philadelphiánál volt edzője azt mesélte, hogy a gyakorlatai nagy részét már kísérők nélkül, szokatlan napszakokban, magányosan végezte. Volt kulcsa az edzőközponthoz, és általában este 8 óra után ment vissza. Amikor a csapattársai pihentek, étteremben voltak vagy szórakozni, ő egyedül korcsolyázott a jégen, vagy emelgette a súlyzókat a teremben.
Olyan technikákat alkalmazott, amelyeket rajta kívül gyakorlatilag senki, így például súlyokkal felpimpelt mellényben korizott, medicinlabdákkal, a megszokottnál nehezebb korongokkal gyakorolt.
Előfordult, hogy bemelegítésként egy szánhalmot csatolt a felsőtestére, és egy ennek ellenálló edzőt húzott végig maga után a folyosón. Az is előfordult, hogy a hazai meccsek után (!) ott maradt az arénában, vagy visszatért még késő este egy kicsit gyakorolni, és egy közeli hotelben szállt meg, hogy másnap reggel gond nélkül megjelenhessen az edzésen.
Szerepmodell és mentor
Jágr elképesztő akaratereje sokaknak jelentett inspirációt. A már említett Phil Bourque megemlítette, hogy a pittsburghi csapattársak egy idő után kezdték követni a mintát, és csapatostul maradtak gyúrni az edzés után. Matthew Tkachuk, a Calgary Flames csatára beszámolt arról, hogy egy Detroit elleni meccs előtt látta, ahogy Jágr medicinlabdákkal lő kapura, és miután nyertek 6-3-ra, ő is átvette ezt a módszert. A Florida Panthers centere, Aleksander Barkov egy túra során a szálloda folyosóján futott össze Jágrrel, miután egy kiadós videójátékozást követően a szobája felé tartott. Így emlékezett az esetre:
„Láttam, hogy súlyzós mellénnyel, bokasúlyzóval és hokiütővel sétált a folyosón. Mikor találkoztunk azt kérdezte tőlem, hogy hova tartok, én pedig azt feleltem, hogy aludni. Erre ő csak annyit mondott, „Látod? Menjél aludni, én meg edzeni!”. Elsétált, és ez fordulópont volt a karrieremben, aztán kezdtem el sokkal többet tréningezni.”
Floridában a 2015-16-os szezonban a 44 éves Jágr 79 meccsen 66 pontot szorgoskodott össze, ami egy ereje teljében lévő játékostól is szuper teljesítmény lenne. Többek között Jonathan Huberdeau-val játszott egy sorban, aki eleinte tartott a cseh legendától, de az minden várakozást felülmúlóan normális volt velük.
„Csak azt mondta nekünk, hogy milyen jó játékosok vagyunk, és erre nem számítottam. Egy ilyen srácnál néha sosem lehet tudni, de ő ott volt, hogy segítsen a fiataloknak, és minden nap beszélt velünk, és elmondta egy kicsit, hogy mit csináljunk, és hogy az erősségeink szerint játsszunk, ettől pedig jobbak lettünk.”
Patrick Kane, a Cichago Blackhawks háromszoros Stanley Kupa győztes szupersztárjának is van egy sztorija Jágrről, amely fordulópontot jelentett az életében.
„Odajött hozzám, és azt mondta, hogy szerinte igazán különleges játékos lehetek, és még jobb lehetek, mint eddig voltam, és hogy koncentrálnom kell, és minden energiámat és erőfeszítésemet a hokira kell fordítanom. Ez nagyon megfogott, mert ez egy olyan valaki volt, akit gyerekkoromban figyeltem, és elképesztő karriert futott be. Amikor valaki, akire ennyire felnézel, ezt mondja neked, beindítja a gondolkodásod, és határozottan elkezdesz változtatni néhány dolgon.”
Nincs még vége
Bár az NHL-től négy éve búcsút vett, a korit nem akasztotta szögre a csehek sztárja. Visszatért szülővárosába, Kladnóba, ahol megvásárolta a helyi jégkorong klubot, ahol jelenleg tulajdonosként, elnökként, edzőként és játékosként is szerepel. Intézi az üzleti ügyeket, tárgyal a szponzorokokkal, felügyeli az utánpótlást, hétvégenként pedig ütőt ragad, és jégre lép. És itt nem valami himi-humi sörmeccsre kell gondolni, hiszen a Kladno tavaly az irányítása alatt visszajutott a cseh első osztályba, és nagyon úgy tűnik, hogy idén sem lesznek kiesési gondjaik. Jágr idén 35 meccsen 8 gólt és 11 asszisztot szorgoskodott össze, amely abszolút korrekt teljesítménynek számít. 50 évesen, egy nemzetközileg is erősnek számító bajnokságban! Döbbenet. Ezek után már nem is lehet nagyon meglepő, hogy a visszavonulás egyelőre szóba sem került, hiszen a tervek szerint jövőre is a csapat szélsőjeként veti magát a küzdelmekbe.
Jaromír Jágr egy szent őrült, aki mindig is kilógott a sorból valamennyire. És most nem feltétlenül a sokáig védjegyének számító Bundesliga frizurára gondolunk, hanem arra, ahogy dolgozott, ahogy élt, és amit képviselt. Mindig is büszke volt a gyökereire, ezért is ragaszkodott pályafutása során a 68-as mezszámhoz, utalva ezzel is a Prágai Tavaszra és a népének vérbe fojtott felkelésére.
A mentalitása az, ami elvezette egy hetvenezres közép-európai kisvárosból a tengeren túlra, ahol minden idők egyik legnagyobb játékosa vált belőle. Ő lőtte az NHL történetének legtöbb meccs nyertes gólját (135), az örökranglistán második a pontok (1921), harmadik a gólok (766), negyedik a lejátszott meccsek számát (1733), és ötödik a gólpasszok (1,155) tekintetében. Mindezt úgy, hogy ebben volt három lockout (két csonka és egy elmaradt szezon) abban az érában, amikor a csúcson volt, illetve hogy lehúzott három évet a KHL-ben is megszakítva az NHL-karriert.
Évtizedeken át ívelő karrier. Kép: Sportsnet
Tudása, személyisége szupersztárrá tette nem csak hazájában, hanem a világ minden részén, ahol ismerik és szeretik a hokit. Ezt tökéletesen alátámasztja, hogy mind a mai napig vannak rajongói akik akár az Egyesült Államokból vagy Kanadából is elzarándokolnak Klednóba a kedvéért.
Sok szempontból páratlan pályafutás ez a Hoki Félistenétől, aki nélkül biztosan szegényebb lett volna a (sport)világ. Boldog szülinapot, Jaromír Jágr!
Nyitókép: CBS Sports
