„Feladták a leckét az új lehetőségek, mert nincs komoly anyagi bázis a cég mögött. A nulláról indultam el 2011-ben – és a nullát itt szó szerint kell érteni, csak a tudásom volt, meg egy kemencém” – mondja Faludi Gabriella ékszertervező a telefonba. Gyorsan kiderül: a kettejük közül a kemence volt a kevésbé profi, azt nem sokkal később le kellett cserélni, őt viszont ma már a világhírű Jimmy Choo keresi, és a maláj uralkodócsalád is érdeklődött a termékei iránt.
A 43 éves ékszerész különleges üvegékszereket tervez és készít, a kezdetektől Debrecenben. „Az én esetemben az anyaghasználat nagyon fontos és izgalmas – az üveg egy teljesen más dimenzióban jelenik meg” – Gabriella célja az üveget, mint anyagot a luxus kategóriába emelni. A vidéki helyszín „kimondottan hátrány volt, főleg az elején” – de gyermekei és családja miatt máig kitart mellette, egy kétmilliós helyett egy 300 ezres városban alapozza hírnevét. Nem véletlen, hogy a terjeszkedés gyorsan fontossá vált: egy külföldi (előbb londoni, ma már New York-i) márkamenedzserrel, Ravas Lilyvel tudatosan nyitott a külföld felé.
Ennek köszönhető, hogy Latiff Napoleon, a nemzetközi hírű divatfotós 2017-es London Fashion Weeken megláthatta Gabriella ékszereit. Megtetszettek neki, ezért kölcsönkérte őket egy fotózásra. A képeket aztán posztolta Instagram-oldalára, amit sokak között a világhírű cipő- és kiegészítőpápa, Jimmy Choo asszisztense is követett. Chooék utánajártak Gabiék munkájának, és nyár elején már jött is az érdeklődő telefonhívás. „Hittem is meg nem is, hogy ez megtörténik velünk, de aztán egyre komolyabbak lettek a tárgyalások” – őszre a hivatalos meghívó is megérkezett a Kuala Lumpur-i KL Alta Moda Fashion Weekendre.
Az ázsiai piacok eleve nagyon nyitottak az európai dizájnra, de a Gucci és a Dolce&Gabbana mellett a pénzes vásárlók már szomjasak az új, kicsi, feltörekvő, különleges márkákra. Kuala Lumpurnak pedig nem titkolt célja, hogy a régió luxusközpontjává váljon, a fogyasztók és a kereskedők számára is. „A malájok döntő többsége valójában szegénységben él, de ők azt nem annak élik meg, boldogok” – meséli Gabriella, amikor arról kérdezem, reális cél-e ez. „Közben viszont ott van a luxus, ami már nekünk is drága. Az ott üdülő kínai turisták tartják el a piacot” – folytatja, részben az alapján, amit Dr. Fábián Emília külgazdasági attasé szemén keresztül is látott az „irdatlan sok” luxusplázán és -üzleten túl. Gabriella ugyanis igent mondott a meghívásra, és idén év végén hét napot töltött Malajziában, részben a KL Alta Moda nevű luxus-divat kiállításon, amelynek a maláj Jimmy Choo a fővédnöke. „Choo gyakorlatilag Malajzia kulturális nagykövete, arca a divatiparnak – de a kormány is támogatja a projektet.”
Az eseményre csak meghívott kiállítók és csak meghívott vendégek léphettek be. Előbbiek között a Faludi G, Gabriella brandja volt az egyetlen magyar, mellette olyanok szerepeltek, mint (a divatkörökben ismertebbnek számító) Amato, az Ae’lkemi vagy a Zandra Rhodes. Utóbbiak között pedig Kambodzsa hercege, és a maláj gazdasági élet és a közélet vezetői sorakoztak fel. A nagyságokkal Gabriella is mind találkozott, hiszen a helyszínt adó luxushotel szobáiban minden márka egyenként, egyedül, előre felosztott menetrend szerint mutatkozhatott be a vendégeknek. Tuanku Zara Salimmal, a peraki szultán feleségével a magyar hosszabban is beszélgetett, és Egyiptom Malajziában élő nagykövete és két lánya is fogadta őt. „Tök jó fej, közvetlen család volt, és nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy Egyiptomban milyen lehetőségeik lennének. Nyitottak voltak rá, hogy ott folytassuk a tárgyalásokat.”
Faludi Gabriella és Jimmy Choo, persze Faludi G-ben
Voltak persze buyerek is – jelentős divatházak kereskedői – és üzleti szempontból talán ez tűnt a legfontosabbnak. A háromnapos rendezvény alatt ugyanis Gabriella két nagy lehetőséget is kapott. A Sogo és a Tangs nevű retailshop-hálózatok konkrétan meg is hívták őt a Kuala Lumpur-i és a sanghaji üzleteikbe – kizárólag a magyar csapaton múlik, hogy mikorra tudja teljesíteni a megrendeléseket.
„Európában a kisebb márkákat kisebb boltok buyerei szemelik ki maguknak, de Ázsiában nagyon más a piac. Itt teljesen más a volumen, hiszen rengetegen vannak: ötvenféle terméket kell elkészítenünk, mindegyiket öt különböző színben, és ez komolyabb felkészülést igényel.”
A Faludi G Crystalogenesis nevű üvegből és ezüstből készült kollekciója ugyan még nem számít luxuskategóriásnak (daraboktól függően 10-130 ezer forintos áron elérhetők), de a Kuala Lumpur-i eseményre készült egy bemutatódarab fehéraranyból, üvegkőből és negyven gyémántból, nagyjából 200 ezer forint értékben. „Erre a kategóriára már a Tangs is azt mondta, hogy a luxusboltjukban is jól menne.”
Kintléte alatt Catherine Birch, Choo személyes tanácsadója arra kérte fel, az általa képviselt márkával, az Amato Couture-rel közösen mutassanak be. „Nagyon örültem, mert nagyon az a világ, amit a mi márkánk is képvisel.” A KL Fashion Week Bridal (a luxusesemény esküvős verziója) esetében pedig egyenesen hivatalos ékszermárkának kérték fel őket. „Már januárban mehettünk volna, de nem tudtunk élni a lehetőséggel. Megbeszéltük, hogy a meghívásuk a következő évre is vonatkozik.”
Magyarországra hazatérve tehát a debreceni kis műhelyben most gőzerővel folyik a munka. A tervezővel együtt a gyártócsapatban összesen öten vannak – egy ötvös, ketten, akik az üveghez értenek, egy pedig csak az ékszerek összeállításán és a logisztikában segít, de ők nem állandó munkatársak. „Nyilván, ha elindulunk ezen az úton, akkor bővíteni kell a csapatot. Az is fontos lenne, hogy egy gazdasági szakembert bevonjunk a növekedési folyamatba.”
„Annak, hogy a nulláról indultam, azért előnye is van: a vállalkozói, gazdasági és pénzügyi ismereteim bővülhettek, volt időm tanulni, a márkával és a vállalkozással együtt fejlődni, az egyre nagyobb kihívásokhoz felnőni. Volt időm átgondolni, hogy hogyan érdemes csinálni.”
„Teljesen organikusan kezdtem el építkezni, mindent fejlesztésre fordítottam.” Gabriella a szerszámparkját egy Széchenyi pályázat által tudta bővíteni, Ázsiába pedig a Hungaria pezsgő szponzorálásával jutott ki. Kiemeli, hogy ott Fábián Emíliától kapott rengeteg segítséget. „Kezdetben kifejezetten előnynek éreztem, hogy nincs mögöttem tőke, most viszont már hátránynak érzem” – mondja, amikor a bővülésről kérdezem. Bevételeinek 95 százaléka még ma is magyar piacból származik, de a nemzetközi lehetőségek ügyében – egy Budapest-Debrecen telefonhívás távolságából – kifejezetten optimistának tűnik. Azért óvatosan válaszol, amikor megkérdezem, az ázsiai érdeklődők mellett mi lesz a New Yorkban dolgozó menedzserrel: „Ennyire nem lehet szétszóródni”. Az azért most már szinte biztosnak tűnik, hogy a következő New York Fashion Weeken is ott lesznek egy magyar ruhamárkával, a Whispering Winddel közösen. „Nagyon sok bolt szereti csomagban kapni a dolgokat”, tehát a ruhával harmonizáló ékszer csak még több ajtót nyithat ki.
