Wang mester, azaz Wang Qiang (Vang Csian) már február elején kiállt a koronavírus kapcsán terjedő, elsősorban a kínaiakat sújtó rasszizmus ellen Facebook-oldalán – hiszen ő maga is érezte éttermeiben a 20–50 százalékos forgalomcsökkenést –, mégis, még március elején is legújabb, negyedik étterme megnyitására készült. Hiába házhozszállítás-kompatibilis a műfaj, amiben utazik, a biznisz ebben az évben döcög.
„Az emberek azt gondolták, hogy már a kínai szó is hordozza a vírust, hát még egy kínai étterem – mondja Skype-on Wang Qiang, vagy ahogy itthon ismert, Wang mester, az azonos nevű kínai étterem és két gyorsétterem, a Biang bisztrók alapító-tulajdonosa. – Az elején az emberek még nem sokat tudtak a koronavírusról, csak hallottak dolgokat. Egyetlen kínai sem volt fertőzött Magyarországon, mégis mindannyian megérezték [az akkor még csak Ázsiában terjedő járvány hatásait].”
A pekingi származású Wang volt az, aki – bár végzettsége szerint nem séf, és soha nem is akart szakács lenni – jó két évtizeddel ezelőtt elhozta és beárazta nálunk a minőségi kínai gasztronómiát. Egyetemistaként jött Magyarországra, megtetszett neki, itt ragadt. Itt alapított családot és szülei is ide települtek, de maradtak rokonai Kínában is, így aztán január óta figyeli a híreket, pár szülőhazájában maradt rokonával tartja a kapcsolatot.
Wang a Biangban. A bisztrók a kínai konyha street foodosított verzióját adják
Habár azt mondja, „a magyarok nagyon kedvesek velem, csak kevesen diszkriminatívak”, február 6-ára mégis úgy érezte, hogy egy hosszú Facebook-posztban kell szót emelnie a diszkrimináció ellen: „Tudom, hogy időnként ijesztő hírek érkeznek Kínából, ahogyan tisztában vagyok azzal is, hogy még ijesztőbb pletykák terjednek – például itt az interneten. Azonban szeretnék mindenkit biztosítani arról, hogy – miként az elmúlt évtizedekben, úgy – továbbra is a vendégeink lehető legjobb kiszolgálása és biztonsága a legfontosabb számunkra. Amelyért eddig is és most is megtettünk mindent.”
Éttermei forgalma február közepére drasztikusan, 20–30–50 százalékkal csökkent, a vendéglátást érintő járványügyi hatósági szabályozás életbe lépése óta a csökkenés mértéke 80 százalékos.
Wang egy ideig az elviteles rendszerrel is próbálkozott, 3-ig nyitva tartott a Gizella utcában, a Vámház körúton és az Oktogonon is, most viszont már csak házhoz szállítási szolgáltatása működik – szerencséje, hogy ez a funkció korábban is létezett, így nem veszített időt az átállással. Zuglói étterméből saját szállítói, a Biang bisztrókból pedig a Wolt kézbesíti a befutó rendeléseket naponta 11 és 21 óra között. A Netpincérrel nem kötött szerződést, mert szerinte az 20 százalékkal drágább a konkurenciájánál, és ezt nem tartja etikusnak.
A mester nevét viselő zuglói zászlóshajó-étterem a fűszeresebb szecsuáni konyhából kínál több mint 100 fogást
„Alapesetben 30 kínai, és 30–35 magyar dolgozik nálam, de most csak 6–8 százalékuk: két kínai séf és egy magyar pincér, aki a számlázásokat és a kiszállítási ügyeket intézi. Nem küldtem el senkit, mindenkit igyekszem megtartani, de a dolgozók egy része szabadságolva van. Az egészségügyi ellátást, a TB-t mindenkinek fizetem” – mondja Wang, hogy különösen a szerződéssel nála dolgozó külföldieknek fontos, hogy szükség esetén hozzáférjenek az egészségügyi ellátáshoz. A munkahelyi biztonságról azt mondja, kapott maszkokat Kínából, sőt ezekből egy jó adagot barátaival összefogva adományként átadott kórházaknak, a rendőrségnek és idősotthonoknak.
„Itt élünk, szeretjük ezt az országot, ezért mi is szeretnénk segíteni. Az itt élő kínaiak szerintem összesen 18 millió forint értékben adományoztak Magyarországon az elmúlt időszakban.”
Persze extra marketingre is költenie kell: a szokásos kommunikációs
felületek mellett videókészítésbe is belevágott, a magyar éttermesek között
elsőként készített úgy főzővideót a Youtube-ra, hogy azt követve, a Wolton megrendelhető,
a munkatársai által előkészített alapanyagokból bárki friss kínai fogásokat
készíthet magának otthon. „Ez szórakozás, látni akarom, hogy szeretik-e az
emberek. Könnyebb így főzni.”
Az alapanyagbeszerzéssel egyelőre nincs gondja, az import cikkek emelkedő
áraival viszont igen. „Ami eddig 320 forint volt, az most 350. De ebben a szituációban
nem jó ötlet emelni, mi próbáljuk tartani az étteremben az árainkat.”
Legyen június
Wang épp idén év elején, hosszabb idő után újra egy nagyobb beruházásnak is nekiment: egy korábbi sikertelen próbálkozás után ismét rászánta magát, hogy Budán nyisson éttermet. A Wang mester Mozium a Star Filmgyár helyén a Biangnál sokkal komolyabban, de a zuglóitól is eltérő stílusban, a szecsuáni konyha helyett vegyes, más kínai régiók ihlette fogásokkal tervezett elindulni március 16-án indult volna, 9-én még bárki regisztrálhatott a próbahéti kóstolásra.
„Az új éttermem március elején nyitott volna Pasaréten. Minden készen állt, a személyzet, a helyszín, már az újságírókat hívtuk, és az első vendégeket regisztráltuk, akkor jött a járvány. Még el sem indultunk, és be kellett zárnunk.”
A Wang mester Mozium egyelőre pang az ürességtől, várja, hogy megnyithasson
Wangnak sikerült egyezséget kötnie főbérlőivel, van, ahol egyáltalán nem fizet most bérleti díjat, máshol 50 százalékos kedvezményről próbál megállapodni. „Nagyon rossz helyzetben vagyunk. Most is fizetem a biztosítást, a munkavállalói költségeket. Ha ez így maradna egész nyáron, az hatalmas költség lenne, akkor el kellene küldeni embereket. Nem sok mindent tudunk most tenni. Nagyon remélem, hogy két hónapnál nem tart tovább.” A megnyitót halasztja, közben pörgeti a házhoz szállítást.
„A következő hónap még ugyanilyen lesz. De hallom, hogy a szomszédos országok tervezik a nyitást, ezért is reménykedem benne, hogy júniusra már talán itt is jobb lesz a helyzet” – mondja otthonában ülve, angolul, Skype-on.
Fotók: Wang mester
