Szép testek, lens flare és szuperlassítás kontra gyors vágások, benga feliratok és kaka-emojik. Két lehetséges út a reklámfilmed sikeréhez.
“Szar, szappan, szalámi” – mondogattuk évekkel ezelőtt a híradós kollégákkal, ha azt akartuk elmagyarázni, mitől lesz sikeres egy kereskedelmi tévé magazin- vagy hírműsora. Van benne minden, hogy mindenki megtalálja benne a neki leginkább tetszőt.
Alig telt el pár év, és a világ nagyot fordult – különösen a mozgóképek online univerzumában: a kevesebb több, a rövidebb pedig jobb lett. A nézők, vevők, fogyasztók is változtak. Egyre rövidülő figyelmüket már nem hajlandóak akármire pazarolni.
2018-ban 65 milliárddal többször kattintottunk a YouTube-on valamilyen beauty-jellegű tartalomra, mint egy évvel korábban a statista.com adatai szerint.
A szépség iránti rajongásunk megállíthatatlan
Szépen komponálva, szépen vágva, szép testű reklámcelebbel körítve szinte bármit (nem csak szépségápolási terméket) el lehet adni, pláne pár gyönyörű, szuperlassított, lens flare-effektes snitt bevetésével. Így csinálja az Armani, az il Bacio di Stile és az Alexander McQueen-ház:
A fiatal közönséget meggyőzni, képernyő elé ültetni egyértelműen csak a WOW-effekttel lehet.
Egy egészséges táplálkozással kapcsolatos edukációs projekt előtt végeztünk kutatást budapesti gimnazisták körében idén tavasszal. Rendezett, jó körülmények között élő, véletlenszerűen kiválasztott 16-17 évesekkel beszélgettünk arról, kikre hallgatnak, mivel lehet őket befolyásolni. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen sztárokat követnek, és ha egészségről, táplálkozásról lenne szó, kikre hallgatnának.
A szájtátás ezúttal nálunk sem maradt el: modellek és sztársportolók, edzővideók és főzővideók. Egészséges kategóriában csak ez a menő.
Nem agysebészet a dolog, és nem is mi találtuk fel a spanyolviaszt: a vonzó nőket, hibátlanra kigyúrt pasikat és guszta ételek szépen felvett elkészítését jó nézni.
Ha pedig valami szép, akkor hinni is könnyebb neki.
Ami középszerűen néz ki, az már nem motivál, az senkit sem érdekel, pláne nem a mai, költésben erős tinédzsereket.
A gyönyörű kontent aranyat ér! Jobban mondva lájkok tucatjait: amikor Dwayne “The Rock” Johnson ledobja a textilt brutálisan kidolgozott izmairól, rögtön 5 millió fölé emelkedik a lájkok száma az instafotói mellett.
A digitális technikák folyamatos fejlődése is kedvez annak, hogy szemkápráztató csodákat vigyünk képernyőre, és ezzel hálózzuk be a pénzt költeni vágyókat.
ROSE by Carte Noire from Aymeric Lepage on Vimeo.
Homemade-üzemmódban is könnyedén lehetsz profi beauty-videós szakember – ma már messze nem olyan nagy dolog és nem is olyan drága csodaszép tartalmat előállítani, mint akár csak két-három évvel ezelőtt. A net hemzseg az oktatófilmektől is:
De a szépség nem csak az egészségről szóló képi kommunikációban aduász. Már az elektronikai termékeket is azzal a legkönnyebb eladni, ha azok szépségét, vagy az azokkal előállítható saját gyártású beautyt reklámozzuk. Ebben tavaly a Sonynál dobtak nagyot a superslowmo kameráik nemzetközi reklámjaival.
Jogos persze a kérdés, hogy mit tegyen az, aki olyat árul, amit sehogy sem lehet szexire világított hölgyekkel, netán parasztvakító utómunkával felturbózott drónos képekkel eladni.
Ahol már a VFX, vagy a colorist csodatevékenysége sem segít, oda jöhet a TRASH
Vagyis:
A cikk elején emlegetett szar, szappan szalámi modern örököse. A Trash a nézettség és az eladhatóság érdekében életre keltett médiastílus. Reklámok esetében olyan filmeket takar, melyek
humorosak, rövid idő alatt rengeteg információt tartalmaznak – és legtöbbször ezeket színes stíluskavalkáddal mutatják be, nem spórolva az emojik és a Guy Ritchie-féle animációs és vágási effektek felhasználásával.
Valahogy úgy, ahogyan ebben a videóban figurázzák ki a kollégák a nagy mester stílusát.
A trash reklámok ismertetőjele, hogy általában pillanatok alatt veszik be az internetet, nagyon gyorsan, széles közönséghez érnek el – saját tapasztalatunk is azt mutatja, mindennél gyorsabban és olcsóbban (egy ruppónyi hirdetési költség nélkül) terjednek ezek a pörgősre vágott, ritmusváltásokkal, erős zenei háttérrel, és olykor kifejezetten benga feliratokkal túltolt max. 30 másodperces online reklámjaink. Jelszó: ízléstelenség nem akadály!
A trash filmben az sem zavaró, ha hibák maradnak benne a kivitelezés során. Minél amatőrebbnek tűnik, annál izgibb lesz a nézőknek. Ez persze nem jelenti azt, hogy gagyi, vagy hogy olcsó volt előállítani. Ahogy volt egyetemi tanárom, Vitray Tamás oly gyakran mondta: “A képernyőn a természetesség látszatát akarjuk kelteni!”
A trash-től ma már nem rettennek vissza a világmárkák és a komoly reputációval rendelkező szolgáltatócégek sem.
Valóban csak a legbátrabbak választják ezt a stílust, de általában megéri.
Vigyázat! A hanyagságból stílust csak az csináljon, aki elég bátor ahhoz, hogy ne vegye magát túl komolyan (no meg igazán rövid idő alatt nagy nézettséget kell elérnie), mert különben óriási bukta lehet a vége!
Ui.: Ha elég bátor vagy, akkor neked itt van összefoglalva kb. az összes trash-jegy, ami nélkül ne állj neki:
Ennyi és még pár közbeszúrt kaka- vagy mosolygós emoji, és kész is a hamisítatlan trash-vírus a netre. A januári uborkaszezonban bőven lesz idő összedobni egyet!
Hegyi Nóra, Kolibri Pictures
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
