Aki főzőcskézés helyett szívesen vásárol készételt, az a Lidl, a SPAR, a Tesco és a CBA polcain is talál különféle trendi papírdobozokba porciózott fogásokat. Ugyanaz a bolognai penne, ugyanaz a tavaszi csirkerizottó van bennük: egy magyar cég vértesszőlősi üzemében rotyogtatják a szakácsok a paradicsomszószt és a pörköltet. Az elmúlt években rendre 70-80 százalékos növekedést produkáló Foodbox Kft. már a határokon kívülre tekint.
A magyar Forbes második számában, 2013-ban már bemutattuk a Foodbox Kft.-t, amely kiporciózott, kockadobozba csomagolt készételekben utazik. A vállalkozás akkor még csak két éve működött és azzal próbálkozott, hogy pénzbedobós automatákból árulja a termékeit. A terv az volt, hogy az ebédre kiválasztott bolognai tésztát vagy bácskai rizseshúst éppúgy automatából lehessen vásárolni, mint mondjuk a Túró Rudit vagy a kólát. Egy Spanyolországban már működő rendszert akartak itthon is meghonosítani ezzel az alapítók – Bagdi Tibor, Gács Gábor, Szigetvári László és Vlajku Levente –, akik közül ketten egy másik, Multistore Automatic nevű cégen keresztül egyébként is automaták forgalmazásával foglalkoztak.
Bagdi Tibor ügyvezető, azokkal a bizonyos dobozokkal. Fotók: Sebestyén László
Itt tartottak akkor, amikor mint ötvenes startuppereket mutatta be őket a magazin. Azóta viszont kénytelenek voltak átfazonírozni a céget, mert az ételautomaták ötlete egyszerűen nem jött be. „Az irodaházakban az ott működő büfések és éttermesek problémája lettünk. A vásárlók is idegenkedtek” – mondja Bagdi Tibor. Váltaniuk kellett, ami végül olyan jól sikerült, hogy az idén már az egymilliárdos árbevételt is túllépi az öt éve még csak 127 milliós forgalmú cég. Mintegy ötven embernek adnak munkát.
A siker titka egy technológiaváltás, drasztikus kapacitásnövelés és az, hogy az automaták ötletét elengedve inkább áruházláncok hűtőpultjaiban jelentek meg a termékeikkel. Egy 2015-től alkalmazott hőkezelési technológiának köszönhetően az amúgy tartósítószer-mentes ételek szavatossága 30 napra emelkedett, ez tette lehetővé, hogy a nagyáruházak polcain is megjelenjenek. A hiper- és szupermarketláncok igényeit pedig igazán 2017-től kezdve tudják kielégíteni: ekkor költöztek be új vértesszőlősi üzemükbe (a milliárdos beruházást részben a cégvagyonból, részben hitelből fedezték), és így már évi több millió doboz ételt képesek előállítani. Azelőtt csak hétvégeken főttek az ételeik egy másik cég vecsési üzemében – magyarázza Bagdi Tibor, aki ügyvezetőként a cég építését élvezi a legjobban, és bár más üzletei is vannak, most már a Foodbox Kft. irányítása a kedvenc munkája.
-
-
Tésztafőzés nagyüzemben.
-
-
Tésztafőzés nagyüzemben.
-
-
Tésztafőzés nagyüzemben.
Az Operaház menzája, benzinkutak, iskolai büfék, SPAR, Tesco, CBA, Lidl – ezekben már évek óta ott vannak. A fogyasztók a Foodbox márkanév mellett Chef Select és SPAR néven is találkozhatnak az ételekkel, vagyis saját márkás termékként is megjelennek a polcokon. Az úgynevezett kényelmi termék kategóriába sorolható készételekre Bagdi szerint egyre nagyobb a vásárlói igény. Míg Angliában és más nyugati országokban már teljesen természetes, hogy szinte mindenféle élelmiszert készen, adagolva, külön-külön csomagolva lehet kapni a szupermarketekben, addig Magyarországon ez még viszonylag szokatlan és a magyarok többsége nem bízik a bolti készételekben. A Foodbox vezetői mégis arra számítanak, hogy nagy felfutásnak indul ez a terület a következő években ebben a régióban. A láncok mindig egyre nagyobb mennyiséget rendelnek, újabb és újabb fogásokat kérnek, tehát valószínűleg nő a kereslet. A cég máris további bővítésre készül (akár havi egymillió doboz étel előállítására), és párhuzamosan átállna a főként exportra termelésre. Pláne, hogy itthon komoly versenytársnak számítanak a házhozszállítós kis cégek, ami magyar sajátosság.
A dobozokban kevert termékek vannak, főként rizses, sima vagy gluténmentes tésztás ételek. Az alapanyagok esetében a megbízható minőségre próbálnak törekedni: a paradicsom és a tészta Olaszországból, a rizs Ázsiából, a hús magyar forrásból érkezik. Nem adnak viszont az ételekhez tartósítószert és színezéket, ízfokozót sem. Az ízek és a frissesség tényleg stimmelnek, az ételek simán verik egy átlagos iskolai menza színvonalát, bár tény, hogy szaftos pörköltet és cuppogó tésztaszószt nem lehet várni tőlük: érezhető ugyanis bennük a tésztának és a rizsnek is az a tulajdonsága, hogy ha nem azonnal főzés után eszik meg őket, akkor magukba szippantanak minden folyadékot.
Az üzemben a több száz literes üstökben megfőzött és pohárba adagolt, lefóliázott ételt egy izzasztóan meleg szobában zúgó gépekben nyolcvan fok körülire hevítik, a hőkezelés után pedig rögtön sokkolják, azaz öt fokosra hűtik. A sokkolóban kabátban, bélelt nadrágban dolgoznak az alkalmazottak, innen kerülnek a dobozok az áruházak hűtőkocsijaiba és a polcokra.
Az árak 7-800 forint körül mozognak, ennél drágábban Bagdi szerint nem lehet eladni ilyesmit, pedig nyugaton 6-8 eurót is el lehet kérni ugyanilyen termékekért. Mivel a házhoz szállítós cégek versenye beállítja az árplafont, azokat az ételeket (például sáfrányos paellát, vagy nagyobb húsos feltétet), amelyeket nem lehet kigazdálkodni ebből az árból, nem is tudják gyártani.
-
-
Az rendben van, hogy a készétel-boomnak részese akar lenni a cég, de mi a helyzet a hasonló termékek jelentette óriási környezetterheléssel – az egyszer használatos műanyag csomagolásból keletkező rengeteg hulladékkal? Bagdi Tibor szerint azt már meg tudták oldani, hogy a lezáró fólia lebomló műanyagból készüljön, a pohárnál egyelőre még nem sikerült. Hozzáteszi, hogy a műanyaggyártók folyamatosan kísérleteznek lebomló műanyagok előállításával, a nem lebomló csomagolások pedig egyre könnyebbek és vékonyabbak. Ugyanakkor a cégvezető szerint a magyar vásárlóerő egyelőre még nem tart ott, hogy a környezetbarát csomagolást meg tudja fizetni.
