A cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát – állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.
Nem javult a korrupciós helyzet a globális piacokon az elmúlt hat évben, annak ellenére sem, hogy mind a szabályozási környezet, mind a cégek soha nem látott szigorral lépnek fel az ilyen esetekkel szemben – hangsúlyozza az EY Globális Visszaélési Felmérése (Global Fraud Survey) ami 55 országból összesen 2550 vezető megkérdezésén alapul. Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte összesen több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben,
a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat.
Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha az adott szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, de a dolgozók felelőssége is.
Rossz a helyzet Magyarországon
Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben régiónkban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan.
A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.
„Az eredmények alapján a szigorú intézkedések egyelőre nem hoztak számottevő előrelépést a tisztességtelen üzleti tevékenységek visszaszorításában. Magyarországon az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók részaránya. Javuláshoz a legfontosabb, hogy a cégek olyan támogató kultúrát építsenek ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségből, hanem saját meggyőződésükből dolgoznak az etikai normáknak megfelelően” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.
Magyarországon a globális átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelőssége van a fedhetetlen céges kultúra kialakításában (46 és 42 százalék). A hazai kitöltők szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb előnye az ügyfelektől és a vásárlóktól érkező pozitív megítélés, az esetleges büntetések elkerülése, a vállalatról kedvező kép kialakítása, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett számos döntéshozó tekint erre a tehetséges munkaerő megszerzésének és megtartásának fontos eszközeként is.
„A nemzetközi felmérés jelentős eltéréseket mutat az átlátható működés iránti elköteleződés és annak gyakorlati megvalósulása között. Tíz kitöltő közül nyolc érzi úgy, hogy megfelelő rendszereket építettek ki az illegális cselekményeket elkövetők megbüntetésére, azonban alig több mint 50 százalékuk számolt be arról, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években” – tette hozzá Biró Ferenc.
A szakember szerint a hazai és nemzetközi vállalatvezetők hatékony rendszerek és iránymutatások hiányában nem tudják kihasználni az etikus működésben rejlő előnyöket, amelyek megfelelő szakértelemmel üzleti szempontból is látványos eredményeket hozhatnak. Ebben kulcs szerepe van annak, hogy a vezetőség felismerje, olyan erkölcsi normákra épülő szervezeti kultúra kialakítására van szükségük, amellyel a dolgozók is szívesen azonosulnak.
Borítókép: Warren Sammut // Unsplash
