Az eredeti eladási körülmények ismeretében nem a legjobb feltételekkel vette vissza a magyar állam a repteret, de nemzetközi összehasonlításban nem volt kirívóan drága az ügylet.
Mi történt? A Telexen Brückner Gergely elemzi a Budapest Airport megvételének körülményeit. Míg a kormány álláspontja az, hogy a reptér megvételével „vagyonosodás történt” a valóságban ez nem ennyire vegytiszta.
Miért?
A Budapest Airport többségi tulajdonrészét még 2005-ben, az MSZP kormányzása alatt adta el az állam, akkor 619 milliárd forintos cégértéken vált meg a társaság 75 százalékától. Ezért cserébe 464,5 milliárd forint folyt be az államháztartásba.
Ezután 2011-ben már a fidesz kormány egy államcsőd közeli helyzetben adott túl a maradék 25 százalékon. Ekkor elég nyomott árazáson sikerült csak az értékesítés, a reptér negyedéért 36 milliárd forintot kaptak csak, a tranzakció a teljes cég értékét 144 milliárdra becsülte.
Most nagyjából 1200 milliárd forintot fizettünk a reptérért a francia befektetővel (Vinci Airports) közösen. Ha feltételezzük, hogy az eredeti, MSZP-kormány általi eladás során befolyó pénz állampapírban ült (vagy nem kellett az összegnek megfelelő értékben állampapírt kibocsátania a magyar államnak saját maga finanszírozására), akkor reálértéken a mostani vételár kevesebb, mint amennyit ma az eredeti vételár átlagos állampapír-hozamostul érne.
Viszont. A Budapest Airport jelenleg egy jó készpénztermelő képességgel rendelkező cég, viszont 1,44 milliárd forint euró (nagyjából 550 milliárd forint) adósságon ül, aminek visszafizetését a tranzakció keretében szintén átvállaltuk az eladótól. Így már megint nem jön ki túl jól a matek.
Sok a kérdés. A fenti számolgatás nem egyértelműen helyes, mert nem tudjuk pontosan mekkora százalékot vásároltunk és mi a kapcsolat a francia társ-befektetővel.
