Több ezer milliárd forintot fizetett ki eddig a kormány a rezsialapból, de az eredeti célra csak az összeg fele ment. Azt, hogy mi alapján, miért éppen a megjelölt célra, és miért pont ennyit fizettek ki az érintetteknek, nem indokolják.
Mi történt? 3575 milliárd forintot fizetett ki eddig a rezsialapból az Orbán-kormány, de ennek csak a fele ment egyértelműen az eredeti célra, írja a Népszava. Az újság 65 Magyar Közlöny összesítésével számolta ki az összeget, és megpróbált utánajárni, ki, mire és miért kapta a pénzt.
Háttér: A kormány 2022 nyarán úgy döntött, hogy „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címén kifizeti az országos lakossági áram- és gázszolgáltatást egyedül végző MVM alacsony lakossági bevétele és magas kiadásai közötti különbséget. Az alap forrásául az energiaiparra – kiváltképp a Molra –, a légiközlekedési-, távközlési- és gyógyszercégekre extraprofitadót vetettek ki, amiből évente több százmilliárdos bevételt reméltek. A rezsialapba a csak tavaly november végén közzétett 2022-es számok szerint tavalyelőtt az „energiaágazattól” 204, az ugyanezt a kört sújtó bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól pedig 15 milliárd folyt be.
A számok: A Népszava nyilvántartása szerint az Orbán-kormány 2022-ben az extraadó-bevételeket több mint kétszázmilliárddal megfejelve 769 milliárd forintot költött el a rezsialapból. Az időközben lezuhanó piaci energiaárak ellenére 2023 sem maradt el sokkal a tervektől: a tervezett, 2610 milliárdhoz képest 2414 milliárd forint kifizetésére találtak okot. 2024-re az alap mérete az energiatőzsdék tizedelődése ellenére csak feleződött.
Miért fontos ez? A nyilvántartások összesítése szerint a rezsialapból az elmúlt mintegy másfél év során kétségkívül a legtöbb, szám szerint 11 alkalommal, „rezsivédelmi szolgáltatása” fejében, messze a legnagyobb, 1810 milliárd forintos értékben, az MVM részesült. A második, 583 milliárdos tétel a távhőszolgáltatókhoz került, úgyszintén a 2014-es, „rezsicsökkentett” lakossági tarifák okozta veszteségek befoltozására.
E kettőn kívül ugyanakkor az elmúlt másfél évben 222 további kifizetési jogcím található.
Azt, hogy mi alapján, miért éppen a megjelölt célra, és miért pont annyit fizettek ki az érintetteknek, érdemben nem indokolják. A Népszava azt írja, a kifizetések látszólag esetlegesek és következetlenek. Bár a rezsialapot a kormány 2022-ben az energiaárrobbanás kárainak tompítására hozta létre, az részint az energiaipar piaci szereplőitől csoportosított át pénzt a hatósági rezsidíjakkal gúzsba kötött, állami ellátóknak, másrészt míg a források nem csökkennek az energiaár-roppanás arányában, az elköltési célok egyre kevésbé kapcsolhatók a rezsihez.
