A munkavállalók idén már nem szívesen lennének az infláció áldozatai, csakhogy a cégek sem biztos, hogy tartani tudják vagy tartani szeretnék a béremelési tempót. Mi lesz így?
Emelni vagy nem emelni: az itt a kérdés.
Mi történt? A G7 összeállítása szerint a munkáltatók 2024-ben nagyobb gondnak látják az infláció fokozta bérigényeket – elvégre a munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén már örülnének, ha nőhetne a bérük vásárlóereje.
Miért fontos ez? A vállalatok túlnyomó többsége 2024-ben is kihívásnak érzi a magas infláció által felhajtott bérköltségek kezelését, derül ki a Randstad kutatásából. Annak ellenére is kihívásnak gondolják, hogy egy Hays Hungary-s felmérés szerint a válaszadók közel negyede úgy látja, a korábbi évekhez képest több álláskereső van most a piacon.
Kontextus. A lap szerint az inflációról szóló előrejelzések 4-6, míg a nominális bruttó bérek emelkedésére vonatkozóak pedig 10-12 százalék között szóródnak. A jegybank szerint 2023-ban 1,2–1,3 százalékot csökkentek a reálbérek, az előzetes becslés szerint ez idén 2,8–3,7 százalékos növekedésbe fordulhat át.
Hogyan tovább? A Hays Hungary felméréséből kiderül az is, hogy a cégek 40 százaléka 5–10 százalék közötti, 30 százalékuk pedig 10–15 százalékos emelést tervez idén. Csupán a cégek 6 százaléka tervez 15 százalék felett béreket emelni. A Randstad kutatásában ezek az arányok a következők: 56 százalék 5–10 százalék között, 30 százalék 11–15 százalék között, 4 százalék pedig 16–20 százalék között tervez emelni 2024-ben.
