Megváltozott kamatkörnyezet, geopolitikai bizonytalanságok. 2023 odavágott az M&A világpiacának, de a globális tranzakciós trendeket vizsgálók mégis fellendülést remélnek.
Idén is megtartotta éves M&A-piaci sajtóeseményét az Allen & Overy Kádár Ügyvédi Iroda, vagyis az Allen & Overy Budapest. Az eseményen többek között szó volt a globális tranzakciós megatrendekről, az Egyesült Államok, Európa, valamint Magyarország és a hazai vállalatok szerepéről a felvásárlások és összeolvadások területén.
A globális tranzakciós piac 2021-ben tetőzött, ekkor még 5580 milliárd dollár értékben adták-vették a vállalatokat. Azóta 2022-ben 3420 milliárd dollár értékben tranzaktáltak a világ M&A piacain, hogy 2023-ra 2650 milliárd dollárra essen vissza a tranzakciók összértéke, ami kevesebb, mint fele a 2021-es számoknak.
A tranzakciók értéke mellett azok számossága is jelentősen csökkent: miközben 2021-ben még 66 ezer ügylet köttetett, addig idén már csak 55 ezer.
„Az látható, hogy a tranzakciós piac jelenleg hullámvölgyben van, de várható egy erősödés a közeljövőben” – mondta a tájékoztatón Dr. Kőmíves Attila ügyvéd.
Az USA M&A aktivitása is csökkent, de még mindig a teljes aktivitás közel felét teszi ki, és jól szemlélteti az amerikai tranzakciós piac méretét, hogy többnyire ezek országon belüli felvásárlások.
Ezzel szemben az európai felvásárlások piacán tíz éves mélypont figyelhető meg. Tavaly az európai piacokon összesen 598,1 milliárd dollárra esett vissza a tranzakciók összértéke, ami 2022-ben még 852 milliárd dollár körül mozgott. Ugyanakkor Közép-Európa sem volt túl aktív; 2023-ban 1557 ügylet volt a régióban, összesen 21,5 milliárd dollár értékben, míg egy évvel korábban 39,7 milliárd dollár értékben 1760 tranzakció valósult meg.
Hazai tranzakciók
A hazai piac nagyjából lekövette a globális trendeket, bár itthon az állami hátterű „bevásárlások” tudnak ellensúlyként működni az alapvetően csökkenő tendeciát mutató piacon.
A magyar piacon 2022-ben még 89 ügyletet hajtottak végre összesen 3,24 (!) milliárd dollár értékben, de tavaly már csak 67 tranzakció volt 156,68 millió dollár összértékben. A jelentős eltérés oka többek között az, hogy a 2022-ben bejelentett és 2023-ban végbemenő Vodafone-tranzakciót az adatszolgáltatók még a 2022-es évre számolták el.
„2023. decemberében zártunk egy tranzakciót, amely során ügyfelünk, a CMC értékesített naperőműveket az MVM részére. Ez a tranzakció is jól mutatja, hogy általánosságban nagy az érdeklődés a megújuló energiaforrások iránt”
– említette a magyar piac eredményeit értékelve Bán Judit, az Allen & Overy Budapest ügyvédje.
„Több közös vállalattal kapcsolatos tranzakcióban is részt vettünk 2023-ban. Az egyik az eMAG e-kereskedelmi platformhoz és az Extreme Digital áruházakhoz kapcsolódott, egy másik ügyletben pedig az Erste Bank AG-t segítettük az Erste Bank Zrt. 15%-os részesedésének az államtól való megvásárlásában”
– tette hozzá Sahin-Tóth Balázs, a budapesti Allen & Overy Kádár Ügyvédi Iroda (Allen & Overy Budapest) vezető jogásza.
De akkor mi áll a visszaesés mögött?
A szakértők szerint az M&A-piacon tapasztalt visszaesés első számú oka a megváltozott kamatkörnyezet volt, amiben a felvásárlásokhoz szükséges kölcsöntőkét a befektetők nem tudták kedvező feltételek mellett megfinanszírozni.
Ezen felül a geopolitikai bizonytalanságok is jelentős mértékben hatottak a visszaesésre. Az Allen & Overy munkatársai a beszélgetés során úgy fogalmaztak, hogy a tranakciós piacokkal kapcsolatos jövőképüket „óvatos optimizmus” jellemzi.
„A fellendülést valószínűleg a csökkenő inflációs nyomás is támogatni fogja. A pénzügyi és magántőke-befektetők várhatóan alkalmazkodni fognak az új piaci körülményekhez, a tőkeáttételes finanszírozásra új forrásokat lesznek képesek bevonni és növelni fogják aktivitásukat 2024-ben, mert növekszik a nyomás is rajtuk, hogy eszközöket értékesítsenek és kifizessék a befektetőiket”
– összegezte a trendet Sahin-Tóth Balázs.
Mi hozhat még fellendülést?
Mindezeken felül fellendülést hozhat a felvásárlási piacon a „3D” megatrend, vagyis
- a dekarbonizáció,
- a digitalizáció és
- a deglobalizáció hármasa.
A 2023-as aktivitás egy jelentős részét is már ezekbe a kategóriákba sorolható deal-ek tették ki, és ez várhatóan idén is folytatódni fog.
A dekarbonizációs trendek közé sorolhatjuk az olyan tranzakciókat, amelyek a megújuló energiaforrásokhoz, például a napelemparkok adás-vételéhez kapcsolódnak. Ezeken a piacokon itthon minden tranzakciónak állami jóváhagyásban kell részesülnie, és az államnak elővásárlási joga van a napelem-kapacitások értékesítése esetén.
A digitalizációs megatrend egyik legfontosabb hajtóereje a mesterséges intelligencia, így egyre több AI-hoz köthető befektetési valósul meg a tranzakciós piacokon is.
A deglobalizáció alatt elsősorban a nemzetbiztonsági szempontok mentén kiemelten fontos iparágok ellátási láncainak „on-shore” alternatíváinak megteremtésére irányuló törekvéseket értjük, ezek célja, hogy függetlenítse a kritikus ellátási láncokat a kínai és más globális függőségektől.
Ezen túl az állami szabályozó szervek is sokkal protekcionistább álláspontot vettek fel a deglobalizáció jegyében, amik a külföldi direkt befektetések engedélyeztetési folyamatát illeti (lásd a nemrég bevezetett és már a cikkben is említett napelemparkok állami elővásárlási joga hazánkban, illetve a hazai piacra irányuló külföldi működőtőke-beruházások állami jóváhagyása a covid óta – a szerző.)
„Ezen kívül egy érdekes jelenség kezd kibontakozni az európai piacokon. Egyre több közepes és kisebb kapitalizációjú cég kerül kivezetésre a tőzsdéről, mivel ez gyakran jobb növekedési lehetőséget kínál akár egy stratégiai, akár egy magántőke-befektető számára. A továbbiakban sok ilyen ügyletre számítunk, különösen azért, mert nem banki szereplők is készek biztosítani a tőzsdei kivezetéshez szükséges kölcsöntőkét”
– foglalta össze a cég várakozásait Rácz Dániel, az Allen & Overy Budapest ügyvédje az M&A piac trendjeivel kapcsolatban.
