Harmadik alkalommal is megadta a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kormányhivatal azokat a környezetvédelmi engedélyeket, amik a fertő tavi óriásberuházáshoz szükségesek, írja a népszava.hu
Mi történt? “Három a magyar igazság” – gondolhatta a Győr-Moson-Sopron vármegyei kormányhivatal, és újra megadta a fertő tavi óriásberuházáshoz szükséges környezetvédelmi engedélyeket. Az előzőekben civil beadványok alapján a bíróság kétszer már elkaszálta az engedélyeket, többek között a komolytalanul rövid pályázati határidőkre hivatkozva.
A fertő tavi százszemélyes szálloda, parkoló, kikötő és apartman-komplexum ellen leghangosabban tiltakozó helyi civil szervezet, a Fertő Tó Baráti Egyesület vezetője, Major Gyula elmondta, hogy az újonnan megadott környezetvédelmi engedély és a kiírt közbeszerzési pályázat paraméterei között jelentős eltérések vannak, ami arra utalhat, hogy a kormány is érzi, a beruházás jelen formájában nehezen kivitelezhető a civil nyomás miatt és félő, hogy a projekt egy pénznyelő lesz.
Mi utal a visszafogottságra? A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly novemberben írta ki az új közbeszerzést a fertő tavi projektre, amely az eredeti 77 hektáros terület helyett, csak 47 hektárral számol, és két ütemben tervezik a beruházás kivitelezését, és az első ütemből kikerült a tóparti száz fős szálloda, azt csak a második ütem tartalmazza, mint távlati lehetőség.
Miért fontos ez a beruházás? A beruházást még 2015-ben maga Orbán Viktor jelentette be a Modern Városok Program nyitányaként. A projekt vezetői ezután egyre grandiózusabb és grandiózusabb tervekkel álltak elő az amúgy jellemzően mocsaras-iszapos, az év nag részében a Balaton déli partjánál is jóval sekélyebb, félszikes tó magyar partszakaszára. Kezdetben a beruházás összegét 7 milliárd forintra becsülték, és a tervek elszállásával a projekt egy 45 milliárd forint feletti óriásberuházássá cseperedett. A Fertő tó illetékes nemzeti parkjának, a Fertő Hanság Nemzeti Parknak az igazgatóját 2017-ben menesztették, miután felszólalt a beruházás tervei ellen. De szót emelt az ügyben az UNESCO is, a terület világörökségi besorolásának elvesztésére hivatkozva. A kormányzati ambíciókat végül a forráshiány vetélte el, 2022 nyarán leálltak az építkezések, a projekt mögött álló állami céget felszámolták. Viszont ekkorra már a Mészáros Lőrinchez köthető építő cég 9,3 millárd forintból kisajátította a fertőrákosi öböl partvilágát, felszámolva a környék ikonikus cölöpházait. A projektet átpasszolták a Miniszterelnökségtől a Lázár-féle minisztériumhoz, ahol egy jóval visszafogottabb beruházás látszik kirajzolódni a közbeszerzési kiírásból, azonban a kormányhivatal által újfent kiadott környezetvédelmi engedély specifikációi miatt nem lehet pontosan látni a kormányzati szándékot.
