Magyarországon az öröklés az előrelépés egyik kulcsa, szó sincs az Orbán Viktor által emlegetett 75 százalékról.
Hiába épül több lakás, sok fiatal felnőtt csak álmodhat saját otthonról, az adásvételek 41-46 százalékában jelentek meg csak vevőként a negyven évnél fiatalabbak – írja a Népszava.
December elején Orbán Viktor azt állította, komoly teljesítmény, hogy a 40 évnél fiatalabbak körében a saját otthonnal rendelkezők aránya elérte a 75 százalékot. Ez óriási eredmény lenne, bár, ezt eddig még nyilvános adat nem igazolta.
A Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentése ilyen adatot nem tartalmaz, azt viszont igen, hogy idén a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom visszavetette a keresletet a lakáspiacon.
A Forbes.hu-n további érdekességeket az albérletpiacról itt, míg a lakáspiacról itt olvashatsz.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője sem tudta megerősíteni a 75 százalékos arányt. Mint mondta, annyit lehet tudni, hogy a 40 év alatti lakásvásárlók 2019 és 2022 között az összes adásvétel 41-46 százalékában jelentek meg vevőként országos szinten.
A fővárosban a számuk tavaly meghaladta a 11 ezret, arányuk csupán 36 százalék volt, az országos átlagnál kevesebb, hiszen a budapesti fiataloknak a befektetési célból vásárló idősekkel is fel kell venniük a versenyt.
Aki nem az első lakását akarja megvenni, esetleg egyedül akar költözni, vagy nem szeretne pár éven belül gyereket, annak nem sok esélye maradt a saját otthonra, ha nincsenek mögötte gazdag szülők, vagy egy örökség.
– mondta a szakértő.
A hazai lakáspiacra jellemző, hogy ha 10 emberből 9 saját lakásban él, az nem azt jelenti, hogy ennyien meg is dolgoztak azért, hogy tulajdonosok legyenek.
Magyarországon az öröklés az előrelépés egyik kulcsa.
Azok, akiknek a családalapítás mellett a mobilitás is fontos, inkább az albérletet választják – mondta. Ez az oka annak, hogy míg az értékesítés visszaesett, addig a bérleti piac stabil maradt, sőt, növekedés jellemezte. Az albérleti díjak is emelkednek, az utóbbi időben átlagosan 16 százalékkal nőttek. Jellemző az is, hogy ezen a területen nem az infláció, hanem a bérváltozások mozgatják az árakat.
A szakértő hozzátette, most jó esély van arra, hogy azok a fiatalok is jobb helyzetbe kerülnek, akik egyedül vásárolnák meg az első otthonukat, vagy nem szeretnék időponthoz kötni a családalapítást. A Magyar Nemzeti Bank bejelentése szerint a kormány 20 helyett 10 százalék kötelező önerő előírásával támogatja az első lakásukat vásárlókat 2024-től – magyarázta Balogh László. Így a kedvezmények elméletileg kettéválnak, a CSOK Plusz-os rendeletben foglalt támogatásokat a gyermekvállaláshoz kötik, a kormányzati célokkal összhangban lévő jegybanki könnyítéseknél viszont a demográfiának nem lesz szerepe.
