Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszter és jegybankelnök szerint a monetáris lazítás mellett az euró hiánya is hozzájárult a pénzromláshoz. A költségvetés szerkezete Járai Zsigmond szerint nem segíti a kilábalást, sok az állami kiadás, és nagy a deficit. Azt mondta, többet kellene beszélnie a kormánynak az euróbevezetés előnyeiről is.
Járai a növekedés.hu-nak adott interjút, ahol elmondta: a kormány és a jegybank közös, együttes munkája szükséges az infláció leszorításához. Úgy látja, a pénzromlás mértéke még mindig magas, annak ellenére, hogy áldozatokkal már sikerült csökkenést elérni.
Az uniós viszonylatban is magas inflációt Járai Zsigmond részben a nemzetközi helyzettel, a háborúval, az energiaárak alakulásával magyarázza, azonban meglátása szerint hazai tényezők is szerepet játszottak a fogyasztói árak emelkedésében.
A volt jegybankelnök sajnálja, hogy 2007-ben az akkori célkitűzések ellenére nem sikerült hazánkban bevezetni az eurót, meglátása szerint, ha most az euróövezethez tartoznánk, könnyebb helyzetben lennénk.
Könnyebb lenne a jegybanknak és a költségvetésnek is. Többször kellene beszélni az euróbevezetés előnyeiről. Több elemzésnek kellene születni a közös európai valuta előnyeiről, ne csak arról beszéljünk, hogy miért nem lehet bevezetni Magyarországon az eurót.
Az eltúlzott állami beavatkozások, a különadók, az állami támogatások, az ársapkák rendszere szintén olyan tényezők, amelyek hozzájárultak a magas magyar inflációhoz. Ezek az intézkedések torzítják a szabad piacot, a versenyt, így inflációnövelők.
2010-ben, amikor a válságos gazdasági helyzetben stabilizálni kellett a magyar gazdaságot, valóban szükségesek voltak a különleges állami beavatkozások. Ám most sokan úgy látjuk, ezek mértékének csökkennie kellene: a piaci versenyt erősítő lépéseknek árcsökkentő hatása van.
