Erősebb ügyfél-hitelesítést, keresztazonosítást, várakozás nélküli csalásbejelentést, oktatóanyagokat és hatékonyabb csalásfigyelő rendszert ígér a Magyar Nemzeti Bank. De egy dolog nem változik: futhat a pénze után az az ügyfél, akiről nem derül ki egyértelműen, hogy nem ő hibázott.
Az MNB egyik új elvárása az lesz, hogy a pénzforgalmi keretszerződésben és az azt megelőző ügyfél-tájékoztatásban a visszaéléseknél egyértelműen el kell különíteni az egyszerű gondatlanságot és súlyos gondatlanságot. Utóbbi észszerűtlen, szinte szándékos magatartást jelent. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy a besorolás mi alapján történik – írja a 24.hu.
Az MNB ajánlást adott ki a pénzforgalmi szolgáltatóknak a visszaélések észlelése, kezelése és megakadályozása érdekében. A pénzügyi területen is tapasztalható digitalizációs folyamatok felgyorsulása indokolja az ajánlás létrejöttét – mondta Freisleben Vilmos, a Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság vezetője a jegybank sajtótájékoztatóján.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy az ügyfelek is visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. Mi van, akkor, ha az ügyfél „öncsalást” követ el és azt hazudja, pénzt loptak tőle, miközben ő maga hajtotta végre a tranzakciót. A jegybank részéről erre az a válasz érkezett: kézben tartják az ilyen eseteket – írja az EconomX.
Mesterséges intelligencia a csalások felderítése
2025 közepére a GIRO rendszer keretében létrehozzák a mesterséges intelligencia (AI) alapú központi visszaélésszűrő rendszert. Az AI-t bár alkalmazza az esetek felderítésében a jegybank, a szabályozás annyiban hiányos, hogy nem tervez azzal a lehetőséggel, hogy a csalók is használják a gépi tanulást.
Pedig már használják, nem is kevésszer.
A sajtó-háttérbeszélgetésen elhangzott: jogi kötelme nincs az ajánlásnak, az MNB felügyeleti eszköztárát felhasználva ösztönzi a bankokat a javaslatok beépítésére a saját működési rendjükbe.
