Már nem szükséges minisztériumi jóváhagyás a Paks II. kivitelezési szerződésének módosításához, és az orosz hitellel kapcsolatos ügyekben is jelentősen nőtt a paksi projektcég szerepe. A kivitelezési ütemtervet a Roszatom és a Paks II. idén év végéig felülvizsgálja.
A hvg.hu írt arról, hogy a paksi bővítés projektcége, a Paks II. Zrt. közzétette a kivitelezési szerződés legújabb, augusztus közepén aláírt, immár hatodik módosítását. Ugyan a kormány átláthatóságot ígért, ez valójában főleg fehérséget jelent: a közzétett dokumentum nagy része – és épp a legérdekesebb részek – ki vannak takarva, így továbbra is csak a kormány szava garantálja, hogy a bővítésben nem történtek érdemi változások.
Ezek olvashatók ki (vagy épp nem olvashatók ki) a dokumentumból:
- nem ismerhető meg például, hogy milyen feltételek mellett és hogyan történnek a kifizetések az orosz fővállalkozó felé, az ezeket részletező melléklet (3 oldal terjedelemben) teljes egészében titkos. Igaz, így volt ez az előző módosítás esetében is.
- az viszont kiderül, hogy a fővállalkozó személyében történt egy újabb technikai változás: a beruházást az Atomsztrojexport nevű Roszatom-leány kivitelezi, a cég a korábbi kivitelező (szintén Roszatom-leány) jogutódja.
- nem megismerhető a telephely-elrendezést részletező melléklet (5 oldal) sem, pedig vélhetően itt találhatóak azok a módosítások, amelyek a bővítésért felelős miniszter, Szijjártó Péter szerint hozzájárulnak a projekt gyorsabb kivitelezéséhez, illetve lekövetik az elmúlt években bekövetkezett technológiai változásokat.
- a módosítás töröl egy meglehetősen fontos pontot az eredeti szerződésből, miszerint a szerződés minden módosításához a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium (már nem létezik, jogutódja a Pénzügyminisztérium) és az orosz Pénzügyminisztérium jóváhagyása szükséges.
A Paks II. Zrt. persze állami cég, a vezetőjét – jelenleg a volt eximbankos Jákli Gergely elnök-vezérigazgató – a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezi ki. Vagyis praktikusan aligha reális, hogy a Paks II. Zrt. vezetője önhatalmúlag módosítsa a szerződést, főleg, hogy az magyar állami, illetve uniós engedélyekhez és felügyelethez kötött.
