A világon 253 millió látássérült ember él. Ebből 36 millióan teljesen vakok. Egy magyar startup, az EVA Vision nekik akarja egyszerűbbé tenni az életet egy hétköznapi szemüvegként viselhető navigációs segédeszköz kifejlesztésével.
Imre Krisztián magasan veri az újságíróként egy interjúalannyal együtt töltött órák számát nálam – együtt utaztunk autóval Szófiába, és egy Airbnb-ben laktunk két napig. Csendes, jó humorú, időnként szétszórt, de nagyon motivált startupper. Az EVA Vision megnyerte a CESA (Central European Startup Awards) legjobb új startupjának járó díjat (emiatt utaztunk Bulgáriába), de az átadó előtt kicsivel még fel-alá rohangáltunk a rendezvénynek otthont adó campuson, hogy valahogy kiszabadítsuk azt a design- prototípust, amit véletlenül bezártak egy szobába. Mindegy, a díj megvan!
A startupról már írtunk korábban, viszont azóta fordult egy párat a kocka. Volt egy ígéretesnek tűnő elképzelésük arról, hogyan oldják meg a vakok beltéri navigációját (például egy metróállomáson), de a tesztfázisban kiderült, hogy a használni kívánt technológia annyi sebből vérzik, hogy azt lehetetlen kivitelezni. Miért?
Imre Krisztián / Fotó: The Orbital Strangers Project
A navigációhoz úgynevezett beacon-öket (bluetooth- jeladókat) szereltek fel, ehhez megkapták tesztelésre a BKV-tól a Kálvin téri metróállomást. Egy állomásra nagyjából 100 darab kell belőlük ahhoz, hogy azok lefedjék az utasok számára bejárható területet. Végigtúrták az internetet, hogy megtalálják a lehető legolcsóbb, dobozos jeladót, ami azért még el tudja látni a feladatot. Ez 11 euró volt, tehát cirka negyedmillió forintból lehetett volna felszerelni egy állomást.
Csakhogy ezek a kütyük elemről működnek, nem pedig hálózatról.
Ez két dolog miatt volt nagyon kellemetlen: az egyik, hogy értelemszerűen az elem lemerül, cserélni kell, tehát van egy iszonyatos karbantartási költsége, a másik pedig, hogy a BKV részéről felmerült az igény, hogy legyen a rendszerben egy kill switch, egy kapcsoló, amit – ha az eszközök interferálnának a metrókocsikkal, vagy bármilyen fennakadást okoznak – csak be kelljen nyomni, és minden jeladó azonnal lekapcsoljon. “Mindezek mellett a rendszer alacsony precizitásával is voltak fenntartásaink, így Ferenczy Péter CTO-val együtt arra jutottunk, hogy ezt a technológiát elengedjük.” - tárja szét a karját Krisztián. Szerencsére csak oldalprojektként futott a beltéri navigáció. a fő fejlesztési irány maga a szemüveg volt.
Kovács Péter, az xLabs alapítója, a CESA szervezője elmondta: az, hogy nem jött össze pont ez a fázis, egyáltalán nem volt rossz pont a startupnak: “Mi hiszünk abban, hogy egy projekt bukása nem egyenlő a mögötte levő emberek bukásával, sőt, ezt tekinthetjük egyfajta iterációnak is, ami egy teljesen természetes velejárója a startup- életnek.”
A fókusz így most újra a hardverre került. Eddig nagyjából 100 ezer eurót pakoltak az EVA Visionbe (ennek fele Horizont 2020 támogatásból, a másik fele Krisztián zsebéből került bele), és most már két dedikált fejlesztő is dolgozik a startupban. Nagy reményekkel vágnak neki a Horizont 2020 második körös befektetésének, ami félmillió eurónál indul, de akár 2,5 milliót is lehet rá kapni. 2019 elején szeretnék legyártani az első nagyobb mennyiséget a szemüvegből, amivel már nagy léptékű teszteket lehet folytatni a vakokkal.
