20 százalékos első féléves és 16 százalékos éves inflációval számolnak a Concorde szakértői 2023-ra.
2023-ban a jegybankoknak megvan az esélye, hogy csatát nyerjenek az inflációval szemben, de a háborút nem biztos, hogy 2024 előtt megnyerik, véli Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Kérdéses, hogy hogyan tudnánk elérni a 2010-es éveket jellemző 2–3 százalékos inflációs célokat 2024-ben, elsősorban a globális feldolgozóipari recesszió és a munkaerőpiac feszessége miatt.
„A covid alatt a feldolgozóipari termékekből túl-, a szolgáltatásokból alulfogyasztottunk – mondta Gyurcsik péntek reggel a Concorde sajtóeseményén. – Emiatt a szolgáltatások iránti kereslet továbbra is nagyon magas, sok pénz maradt a háztartásoknál a covidot követő gazdasági stimulusok miatt, főleg az Egyesült Államokban, de Magyarországon is.” A szolgáltatási szektor továbbra is erős és túlsúlyban van a fejlett gazdaságokban, emiatt viszont a munkaerőpiac extrém feszes.
- Az amerikai piacról 2–3 millió ember hiányzik, még mindig kétszer annyi nyitott álláslehetőség van, mint ahány munkanélküli.
- Kínában főleg a kékgallérosokból van hiány, háromszor akkora a kereslet, mint a kínálat.
- A tendenciák Magyarországon is hasonlóak, az ár-bérspirál messze nálunk a legfeszesebb a régióban. A magyar gazdaságnak körülbelül félmillió munkavállalóra lenne szüksége hosszabb távon.
- Az eurózóna magországai valamelyest jobban állnak: az infláció mértéke kisebb, az energiaválság is a vége felé jár, illetve a munkaerő-probléma sem akkora kérdés ott, mint Magyarországon vagy az Egyesült Államokban.
Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző szerint
gazdaságtörténeti bravúr lesz, ha év végén egyszámjegyű lesz az infláció, de azt gondolja, van rá reális esély. A forintárfolyam alakulása ehhez kulcskérdés.
2023 első negyedéve inflációs szempontból nem okozott meglepetéseket. A következő hónapokban is lassú ütemű lesz az infláció csökkenése, érdemben nyáron lehet majd alacsonyabb, szeptemberben pedig már rá fog segíteni a bázishatás is (tavaly szeptemberben jelent meg a fogyasztási árindexben a rezsiemelés hatása).
Az első félévben viszont 20 százalék körüli infláció várható, és az éves átlag is valószínűleg magasabb lesz, mint a tavalyi (14,5),
a Concorde szakértői 16 százalékos inflációval számolnak.
Furcsa recesszió
„Furcsa recesszió alakult ki – mondja Jobbágy. – Magas infláció mellett azt látjuk, hogy alig-alig emelkedik a munkanélküliség, nem ezt szoktuk meg recessziós környezetben.” A munkaerőhiányos környezethez hozzájárul, hogy az eddigihez hasonló ütemben zajlik a magyarok külföldre áramlása, és nem támaszkodhatunk a szomszédok munkaerejére sem, a régióban egymás elől halásszák el az országok a munkaerőt.
Arról, hogy a recesszió megkezdődött-e már, kisebb a vita, definíció szerint már technikai recesszióban vagyunk (azaz két egymást követő negyedévben is csökkent a GDP); az viszont kérdéses, hogy a 2023-as adat hogyan alakul. A Concorde mínuszos negyedévvel számol, éves alapon pedig az az előrejelzésük, hogy inkább mínuszba fog hajlani az átlagos GDP-változás, -1,5 és +1 százalék közötti sávban valószínűsítik.
A feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban viszont kettőség mutatkozik meg: már érzékelhető némi javulás az élelmiszerek inflációjában, a szolgáltatások iránti kereslet viszont egyelőre nem esett vissza, amit az inflációjuk is tükröz. Az elmúlt 2 hónapban hó/hó alapon a tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, a szolgáltatószektorban ugyanez 1,9. „Nyitott kérdés, hogy ez mennyire fog beleszólni az infláció alakulásának kérdésébe” – mondja Jobbágy.
Ahhoz, hogy egyszámjegyűre csökkenjen az infláció, fontos szempont az energiaárak alakulása, illetve hogy a forintárfolyam is nagyjából a mostani szinten maradjon. Jobbágy szerint kevésbé valószínű, hogy az euróval szemben tartósan 370 körüli vagy annál is erősebb legyen árfolyam.
Hogy áll most a bankválság?
A sajtóeseményen a Concorde szakértői beszéltek a néhány héttel ezelőtti bankválságról is. Gyurcsik szerint legfeljebb „miniválságról” beszélhetünk, az, hogy 3-4 bank nehéz helyzetbe került, még nem bankválság. „Nagyon jól vannak a nagybankok az EU-ban és Amerikában is.
A 2008-2009 utáni szabályozói őrület szuperbiztossá tette a bankok nagy részét. Persze van egy-két gyengébb szervezet, ennek a jeleit láttuk egy hónapja.”
A Silicon Valley Bank kapcsán viszont van egy aspektus, amire érdemes lesz odafigyelni: a kisbankok nagyon nagy mértékben (80 százalékban) finanszírozzák a kereskedelmi ingatlanszektort Amerikában, így az SVB csődjének hosszú távú következménye lehet, hogy szűkülnek a finanszírozási lehetőségek – Gyurcsik szerint innen még kihullhat néhány csontváz, tovább lassulhat az amerikai ingatlanszektor és az építőipar.
A borítóképen Jobbágy Sándor a Forbes tavalyi Money Summit nevű eseményén / Fotó: Fekete Csaba
