Az egész szektorra kiterjedő munkaerőhiányról számoltak be a szállodavezetők és a vendéglátósok is. A koronavírus miatti kényszerbezárások során az elmúlt két évben sokan elhagyták vendéglátás és a turizmust, és egyelőre mérsékelt a visszatérési kedv a szektorba.
A G7 hétfőn megjelent cikkében Szakály Attila, a székesfehérvári M7 Bistrót üzemeltető cég (az első magyar sztrádabisztróról tavaly mi is írtunk) tulajdonosa azt mondta, a járvány első hullámának tavaszán 26 alkalmazottjából 15-öt tudott megtartani. Bár több mint két évvel később a létszám az étteremben már magasabb, még mindig messze van a járvány előtti szinttől. Most éppen csak elkezdődött a nyári főszezon, idén már eddig is két komolyabb hullámvölgyük volt. A januári covid-hullám alatt az állomány fele beteg volt, és bár a járvány a forgalmukat is csökkentette, a szolgáltatási körük szűkítése mellett is alig tudtak üzemelni.
Ebben az időszakban előfordult, hogy a tulajdonos-ügyvezető vette át az árut, vagy ha arra volt szükség, ő főzte a kávét a vendégeknek.
A másik nehéz időszak a nyár elejére esett, amikor szakács- és pék-cukrászhiány volt, de a mosogatókkal is bajban voltak. Most kicentizve, de tudják biztosítani a működést, mondta.
Szakály tapasztalatait az adatok és más iparági beszámolók is alátámasztják. A járvány első hulláma előtt, 2020 januárjában 191 ezren dolgoztak a szálláshely-szolgáltatási iparágban és a vendéglátásban, 2022 januárjában viszont már csak 175 ezren.
Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke tavaly 30-35 ezer főre becsülte az ágazatokból hiányzó emberek számát. Megkeresésükre most azt mondta, ez a szám 20-25 ezer körül lehet, vagyis valamennyit enyhült a hiány.
„Nyugat-Magyarországon a helyzet nehezebb az osztrák munkaerőpiacon elérhető magasabb bérek miatt, és egy kicsit enyhült a hiány azokban a vendéglátó- és szálláshelyeken, ahol a vendégkör jelentős részét adták ki az orosz turisták.
Ezeknél a vállalkozásoknál akár a forgalom 30-35 százaléka is kiesik, ami arra elég, hogy a meglévő dolgozói állománnyal kiszolgálják a vendégeket”, mondta Baldauf.
Idén az iparágban átlagosan 12-13 százalék volt az átlagos béremelés, ami bőven meghaladta egy egy évvel korábbit. Ha ezt a szintet a vállalatok nem érték el, Baldauf szerint a munkaerő elvesztését kockáztatták. Amikor májusban egyértelművé vált, hogy magas lesz idén az infláció, sok helyen jelentettek be 5-6 százalékos pótlólagos béremelést. A Baldauf által vezetett alsópáhoki Kolping Hotelben ez például nyári, szezonális prémium bevezetését jelentette, de a hotel vezérigazgatója szerint szerint
a nyár végén is meg fogják vizsgálni, hogy milyen mértékben tudnak még béreket emelni.
Hasonló megoldásban gondolkodnak a Mellow Mood Hotels szállodáiban, ahol jelenleg átlagosan 30 százalékkal kevesebb ember dolgozik, mint a járvány előtt.
