Ha lehetne, mindannyian csak szórakoztató dolgokkal töltenénk meg a mindennapjainkat, a valóság azonban ennél kevésbé érdekes. Vannak olyan unalmas feladatok, amiket lehet halogatni, de a végén úgysincs előlük menekvés, hiszen a koszos edények nem mossák el magukat. Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogyan lendüljünk át a monoton feladatok közben fellépő mélypontokon.
Hiába teszünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy tartalmasan éljük az életünket, eközben el kell végeznünk olyan feladatokat is, amiket se érdekesnek, se fontosnak nem tartunk. Noha tudjuk, hogy senki nem csinálja meg őket helyettünk, a monoton feladatokba mégis irtó nehéz belekezdeni, hát még be is fejezni ezeket. Egy nemrég, a Harvard Business Review által szemlézett kutatás azonban egy olyan módszert vizsgált, ami segíthet kitartani olyankor is, ha rettentően unalmas feladatokkal kell megküzdenünk.
Szembenézés a megkerülhetetlen feladatokkal
Az eddigi kutatások szerint hajlamosabbak az emberek tovább kitartani, ha folyamatosan figyelemmel kísérik a fejlődésüket, jutalmazzák őket – plusz szabadnapokkal vagy bónuszokkal –, esetleg játékosítják a feladataikat. Ezzel szemben egy nemrég megjelent, kétezer résztvevővel zajló kutatásban arra jutottak, hogy nem a motiváció hiányából fakadóan hagyunk félbe bizonyos feladatokat, hanem azért, mert ezek a feladatok természetüknél fogva nem igénylik a teljes figyelmünket. A kutatók javaslatai alapján ahelyett, hogy megpróbálnánk változatosabbá tenni az unalmas teendőket – például gamifikációval –,
célravezetőbb, ha olyan feladatokkal együtt végezzük őket, amelyekre több figyelmet kell fordítanunk, ezt nevezik érintőleges elmélyülésnek.
Az érintőleges elmélyülés
Jellemzően akkor fog el minket az unalom érzése, amikor olyan teendőre kerítünk sort, ami az elménk csupán kis szeletét foglalja le. Ha viszont a kevés figyelmet igénylő feladattal párhuzamosan elmélyülünk egy olyan elfoglaltságban, ami jobban stimulálja az elménket, az unalom csökkentésével egyszerre növelhetjük a kitartásunkat is.
Azonban az érintőleges elmélyülésnek is vannak korlátjai: ha olyan kiegészítő feladatot választunk a már meglévő mellé, ami a kapacitásunk nem csupán nagy részét, hanem teljes egészét lefoglalja, akkor a kialakult túl komplex feladatok elvégzésekor már nem fog működni a módszer.
Hogyan hasznosítsd a munkád során?
A szabadidőnkben tudattalanul is gyakran használjuk ezt a stratégiát, hisz rengetegen hallgatunk zenét vagy podcastot edzés közben, ami segít átlendülni a holtpontokon. Azonban a repetitív, kihívás nélküli munkahelyi feladatok hamar unalmassá válhatnak, mégis el kell végeznünk őket. Az érintőleges elmélyülés a monoton, rutinszerű irodai feladatok elvégzése közben is használható: iratrendszerezés közben olvass híreket vagy az értelmetlennek tűnő papírmunka során hallgass meg egy részt a kedvenc podcastodból.
Az amerikai felmérés a cégvezetőknek is szolgál tanácsokkal. A módszer segítségével vezetőként jelentéktelennek tűnő, de mégis hatásos ösztönzőkkel tehetsz a munkavállalók egészségéért: buzdíthatod hosszabb kézmosásra a mosdókagyló fölé ragasztott napi üzenetekkel vagy olvasnivalókkal, de a napi lépésszámuk növelését is támogathatod ingyenes hangoskönyvekkel, amiket egy hosszabb séta közben elindíthatnak.
Egyszerű, mégis hatékony
A kutatás vezetője rámutatott, hogy termékfejlesztéssel foglalkozó csapatoknak is hasznos lehet figyelembe venni a vizsgálat eredményeit, például érdemes lehet a fitneszalkalmazásokba hangoskönyveket beépíteni, amelyek amellett, hogy kitartásra ösztönzik a hallgatót, azt is eredményezi, hogy az alkalmazást is hosszabb ideig használják.
