A kalózok állítólag szabad utat kaptak, de ettől függetlenül extra költséget, egy ideig alacsonyabb hatékonyságot és rengeteg kényelmi szolgáltatás elvesztését jelenti az orosz cégek és polgárok számára a szoftver szankció. Az irodai és szórakoztató szektort egyaránt érinti az embargó, azaz nem lesz se új Word, se Excel, se PlayStation játék, de ez azért nem a vég.
Az ukrajnai invázió megindítását követően egymás után jelentik be a kisebb-nagyobb cégek, hogy felfüggesztik a tevékenységüket, vagy kivonulnak az Oroszországból. Gyakorlatilag minden ágazat érintett, és a technológiai szegmens, azon belül a szoftvergyártók sem maradhattak ki a sorból.
Voltak, akik bátran kivártak, hátha egy gyors kapitulációt követően el lehet kummantani a fájdalmasabb lépéseket egy-két szigorúan hangzó nyilatkozattal, de most, több mint két héttel a háború megkezdését követően már látszik, hogy ennyivel nem nagyon lehet megúszni a dolgokat.
Mostanra már számos nagy cég szankciók bevezetése mellett döntött, amelyek komoly hatással lehetnek az orosz gazdaság működésére és az állampolgárok életminőségére is.
Irodák, cégek, ipari felhasználók
Az olyan nagy vállalatirányítási rendszereket fejlesztő konszernek, mint az Oracle és az SAP, felfüggesztette a termékek értékesítését, és így tett a Microsoft és az Adobe is, hogy tényleg csak néhány gigantikus, alapvetően munkára szánt szoftvereket fejlesztő cápát említsünk. Ezek az intézkedések azért még most annyira nem fájóak, hiszen a jelenlegi mindennapi működést nem befolyásolják, inkább az ilyen programokat használó konszernek későbbi működésére, fejlődésére lehetnek hatással.
Az mindenesetre biztos, hogy ezek a döntések nem jelentik még hosszú távon sem az orosz vállalatok leállását, hiszen digitális termékekről van szó, amelyek kiváltására azért viszonylag egyszerűen van lehetőség.
Természetesen egy komplex menedzsment vagy irodai ökoszisztéma lecserélése vagy bevezetése időigényes, váratlan kellemetlenséget okoz, csökkenti a hatékonyságot, ami már önmagában költségekkel jár. Ráadásul a szóba jöhető módszerek mindegyikének vannak hátrányai, de tény, ezek segítségével elkerülhető az összeomlás. Lássuk most ezeket röviden!
Ingyenes applikációk
Szinte minden területen léteznek ingyenes, nyílt forráskódú szoftverek. Ezek hátránya viszont, hogy nem annyira kifinomultak, általában rengeteg fontos funkció hiányzik belőlük (aki használt már Open Office-t vagy Gimpet, az pontosan tudja, hogy miről is van szó például), és biztonsági szempontból problémásak lehetnek. Az egyik fő érv ugyanis a nagy cégek drága termékei mellett, hogy kiemelten fókuszálnak (legalábbis elméletben) a biztonsági kérdésekre, állandóan dolgoznak a frissítéseken.
Házon belül
Az orosz fejlesztők nemzetközi szinten is nagyon jónak számítanak, és ha államilag elrendelnék bizonyos típusú szoftverek előállítását, erre külön erőforrásokat biztosítanának, akkor egy idő után elő tudnának állni a megfelelő megoldásokkal. Ez persze sokáig tartana, rengeteg pénzbe kerülne, folyamatosan költeni kéne a karbantartásra, és ha normalizálódna a helyzet, akkor valószínűleg már nem is lenne értelme fenntartani ezt a rendszert.
Külső forrásból
A nyugati programok pótlását megoldhatnák Kínából, hiszen a távol-keleti ország hatalmas alternatív szoftverkínálattal rendelkezik szinte minden területen. Ezek lokalizálását viszonylag gyorsan végre lehetne hajtani, viszont óriási biztonsági kockázatot jelentene az orosz cégek működésére. Ezt nem mondja ki direkt senki, de mindenki tudja, hogy az ilyen alkalmazások esetében jó esély van arra, hogy megjárnak egy kínai szervert is az adatok a hátsó ajtóknak köszönhetően.
Előre kalózok, gengszterek!
Az orosz kormány a szankciók hatására már belengette, hogy legálissá teszi a programok feltörését, illetve az illegálisan beszerzett szoftverek használatát, ha azok olyan cégektől származnak, melyek szankcionálják az államot. Hogy teljesen őszinték legyünk, Oroszország eddig se volt a szellemi tulajdon védelmének élharcosa. Ott nem nagyon kell tartani attól, hogy rátöri a kommandó az ajtót arra, aki torrentezett Tom és Jerryt néz, mint mondjuk Ausztriában. A legálisan vásárolt szoftverek mellé viszont egy csomó kényelmi és biztonsági szolgáltatás jár, mely legfőképpen új frissítések képében jelentkezik. Értelemszerűen ezekről a kalóz programok esetében le kell mondani, ez idővel akár kompatibilitási problémákat is okozhat, ami gyakorlatilag ellehetetlenítheti a munkát.
Szórakozás és szórakoztat
A tartalomszolgáltatással, játékokkal foglalkozó cégek is bejelentették a bojkottot, ami egyelőre általában annyit tesz, hogy nem válik lehetővé az új szolgáltatások megvásárlása. Tehát például nem lehet a PlayStationre, Nintendo Switchre játékot vagy kiegészítőt venni. A YouTube megszüntette a reklámozási lehetőségeket, a Google és az Apple pedig lehetetlenné tette az alkalmazások vagy szolgáltatások megvásárlását. A már meglévő előfizetések megmaradnak, de a számlázási időszak lezárultával megszűnnek. A Netflix mondjuk bejelentette, hogy leállítja a működését, de ennek pontos részletei még nem ismertek.
Atombomba a szoftver szankció?
Tehát arról azért az esetek túlnyomó többségében szó nincs, hogy teljesen elvágtak volna a szoftvercégek vagy az ilyen szolgáltatásokat kínáló társaságok minden szálat, amely Oroszországhoz kötötte volna őket. A szankciókat meghozták, de azok lehetnének sokkal-sokkal keményebbek is. Pont a kínai tulajdonosi körrel bíró TikTok bizonyította be, hogy erre lenne technológiailag lehetőség, hiszen ők elérhetetlenné tettek minden tartalmat az orosz felhasználók számára. Nem büntetésből, hanem mert nem akarták, hogy ők propagandának minősített háborús felvételeket, videókat lássanak.
A PlayStation (Sony) és a Nintendo is blokkolhatná, vagy megszüntethetné a fiókokat, ami értelemszerűen azonnal elérhetetlenné tenné a játékokat, tartalmakat. A már eladott Microsoft vagy Oracle szoftvereket is el lehetne zárni távolról, a Google megtehetné, hogy minden orosz YouTuber profilját eldugja, a követőket törli, és ennek azért már tényleg komoly hatása lehetne.
De a nagy konszernek többség ezt nem akarja meghúzni, legalábbis most még. Így a szankcióik egészen rövid távon nem nagyon járnak majd tragikus hatással, és azt is mondhatnánk, hogy nagyobb a füstjük, mint a lángjuk. A médiában lehet azzal szerepelni, hogy kőkeményen beleálltak az embargóba, de a dolgokat kicsit átgondolva úgy fest, hogy azért adtak időt az eddigi oroszországi partnereiknek, hogy alternatív megoldásokat találjanak.
És nem is akarnak minden hidat felégetni maguk mögött, mert abban is egészen biztosak lehetünk, hogy ezek a megszorítások e cégeket is nagyon rosszul érintik.
Rengeteg bevételtől esnek el, és ami még rosszabb, komoly piaci állásokat kell feladniuk, ahova most kényelmesen és egyszerűen benyomulhatnak más, például kínai piaci szereplők. Mindent összevetve ki lehet jelenteni, hogy a szoftver szankciók ebben a formában egészen biztosan kisebb-nagyobb kellemetlenségeket fognak okozni, de nem ezek fogják térdre kényszeríteni Oroszországot.
Nyitókép: Microsoft