Hétfőn is folytatódott az olajárak többhetes emelkedése világszerte, és a fűtésszezon közeledtével még kevésbé látszik az enyhülés. A járványból magához térő gazdaságok felélénkülő termelését minden fronton akadozó energiaellátás kíséri.
Az iparág sztenderdjének számító Brent olaj ára 83,57 dollárra (huszonhatezer forint), az amerikai olaj hordónkénti ára pedig 80,84 dollár, azaz 25178 forintra nőtt hétfőn. Az USA-ban utoljára 2014-ben volt ilyen drága a nyersanyag, írja a Reuters.
A energiaárakat az átoltottság növekedése is felhajtja, hiszen a korlátozások alól kikerülő gazdaságok újra termelni kezdtek, a növekvő igényt azonban nem tudják ellátni a szolgáltatók. A nyomás méginkább látható a szén-és gázárakon, a termelők alternatívaként tekintenek az olajra, a növekvő figyelem pedig ebben a szektorban is felhajtja az árakat. Indiában folyamatosan akadozik az áramellátás, több áramszünet is volt, Kínában pedig szinte a teljes bányászati erőforrást a szénbányászatra összpontosították, hogy megpróbáljanak versenyezni az áremelkedéssel.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) megegyezett, hogy fokozatosan növelik a termelést, hogy megpróbálják elkerülni az extrém kiugrásokat.
Egyre hidegebb időjárás, egyre drágább energia
Az energiakrízis az egész világot, így Magyarországot is érinti, ahogy a múlt héten megírtuk,
október 6-án története során először átlépte a megawattóránkénti 100 eurót a holland gáztőzsdén a földgáz jegyzése.
A tél közeledtével még tovább nőhet az amúgy is megterhelő energiaigény, Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint az üzemanyag-árakon mindenki közvetlenül érezni fogja a válságot, de az élet szinte minden területén okozhat drágulást a gázár, az élelmiszerek további drágulása például borítékolható.
Borítókép: Tim Mossholder // Unsplash
