Jelentősen megváltozott a magyar-brit viszony a Brexit megállapodás hatályba lépése után eltelt hét hónapban. Magyar oldalról úgy tűnik, hogy a vállalkozások jól tudtak alkalmazkodni a helyzethez, azonban a hosszú távú gazdasági hatásai még nem láthatóak, főleg a brit piactól leginkább függő ágazatok esetében. Az e-kereskedelem pedig még megoldás előtt áll, hiszen a brit fogyasztók nem igazán akarják megfizetni a plusz adó terheket, így komoly döntés előtt állnak a hazai vállalatok. A kérdés, megéri-e vállalni a Nagy-Britanniával kapcsolatos kereskedelemből származó plusz terheket. Vendégszerzőnk erre igyekszik választ találni.
A brit piacra szállító magyar vállalatok már túl vannak két fontos adminisztratív lépésen. Felülvizsgálták a brit partnerekkel kötött kereskedelmi megállapodásokat, különösen az áruszállításra vonatkozó jogi és anyagi felelősséget illetően.
Megszokták az új vámszabályokat is, például hogy a magyar vámhatóságnál meg kell adni az azonosító számot, illetve az Egyesült Királyságból történő behozatal esetén a brit vámhatóságnál kell végrehajtani ezt az eljárást. Ahhoz azonban még túl korán van, hogy határozott következtetéseket vonjunk le a Brexit magyar vállalkozásokra gyakorolt hatásáról.
A britek nehezen alkalmazkodnak
Az adminisztratív feladatok mellett számos egyéb tényező is befolyásolja a kereskedelem sikerességét. Különösen a brit piactól leginkább függő ágazatok esetében, mint a szállítmányozás, vegyipar, elektronikus készülékek és berendezések, valamint nem utolsósorban a nemesfémek és az ékszerek.
Brit oldalról nehezebb volt alkalmazkodni, elsősorban azért, mert a La Manche-csatorna másik partján található vállalkozásoknak ezt az átmenetet az év elejére jellemző, koronavírus miatti szigorú bezártság közepette kellett kezelniük, ezáltal még inkább hangsúlyosabbá váltak az ellátási láncban tapasztalt fennakadások.
Azt sem felejthetjük el, hogy a Brexit-pártiak kezdeti törekvéseivel szemben az EU-ból való kilépésnek nem az lett az eredménye, hogy az Egyesült Királyság még nagyobb hatást gyakorol a világ többi országára.
London eddig még csak egy tucatnyi országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Tehát az új piacok meghódítása egyelőre még csak távoli álom marad a brit vállalkozások számára.
Új probléma: az online kereskedelem
A magyar vállalkozások számos esetben gyorsan alkalmazkodtak a Brexit miatt kialakult helyzethez, ugyanakkor még mindig vannak nehézségek. A cégek számára a Brexit minimum egyet jelent az adminisztrációs terhek és időnként a fix költségek növekedésével is. Ez jellemző például az online kereskedelemre.
Az Egyesült Királyság az online kereskedelem elsőszámú európai piaca, így megkerülhetetlen tényező az ágazat magyar szereplői számára.
A Brexit végrehajtásakor a brit kormány úgy határozott, hogy módosítja a 135 fonttal egyenértékű vagy annál alacsonyabb értékű áruk behozatalára alkalmazandó héa-szabályokat (hozzáadottérték-adó).
Nem az import során kell héá-t fizetni, hanem az értékesítésnél. Azaz a fogyasztó az Európai Unióból érkező online vásárláskor a végszámlán jelentősen magasabb összeget talál, mint a termék bruttó ára. Természetesen ezzel szembesülve az ügyfelek azonnal hangot emeltek.
Plusz teher vagy a piac elhagyása?
A helyzetet kezelő magyar vállalkozások két megoldás közül választhatnak. Dönthetnek úgy, hogy vállalják ezt a többletköltséget és így emelkednek a fix költségek. De ez csak az export osztállyal rendelkező nagyvállalatok számára lehetséges.
A másik lehetőség szerint el kell gondolkodniuk azon, hogy továbbra is jelen kívánnak-e lenni a brit piacon és inkább új piacokat kell keresniük Dél-Európában. Egy biztos: a Brexit nem olyan könnyen járható út, még akkor sem, ha a vállalkozások alaposan felkészültek rá. Éppen ezért fontos a körültekintés és a piacot jól ismerő tanácsadás igénybevétele.
Henrik Gergely
az Ibanfirst számlamenedzsere
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Dylan Nolte
