A frissen megválasztott parlament új kormánynak szavazott bizalmat tavaly év végén Romániában. Az eltelt időszak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdése, hogy a Florin Citu miniszterelnök vezette új kabinet képes-e megfelelni a mai, turbulens idők támasztotta elvárásoknak. Cristian Bodirca, az OTP Bank Románia treasury igazgatójának elemzése a kormány által meghozott főbb intézkedésekről, és arról, hogy a kabinet mennyiben váltotta be a románok reményeit a változás szelét ígérő 2020-as választások után.
Helyi intézkedések a járvány ellen
Az új kormány természetesen a pandémia megfékezésének egészségügyi kérdéseit helyezte előtérbe, de figyelmet fordított azokra a gazdasági intézkedésekre is, amelyekkel az ország kikerülhet a jelenlegi nehéz helyzetből. Az oltási folyamat jól halad Romániában és sikerült elkerülni a szigorú országos lezárásokat is.
Ahol a megbetegedések esetszáma meghaladta a vonatkozó küszöbértéket, ott helyi lezárásokat léptettek életbe. A lokális intézkedések pozitív gazdasági eredményeként pedig egyetlen ipari terület sem állt le. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a kórházak intenzív osztályain kevésnek bizonyultak az ágyhelyek, az egészségügy nehézségekkel küzd. Sokan vélik úgy, hogy a kormány tehetett volna többet a járvány hullámainak csúcspontján azzal, hogy növeli az intenzív ellátás kapacitását.
Helyreállítás uniós segítséggel
A kormány európai forrásokra támaszkodó, 29 milliárd eurós országos helyreállítási tervet nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A tervek szerint a forrásokból mintegy 14 milliárd eurót irányítanának a Közlekedési Minisztériumhoz, olyan jelentős infrastrukturális beruházásokra, mint az autópálya és közút építés, valamint a vasútvonal-rehabilitáció.
A prognózisok szerint a program jóváhagyása esetén az intézkedéseknek jelentős pozitív hatása lesz a román gazdaságra, nem csak rövid távon, hanem az elkövetkező években is.
Államigazgatási intézkedések és digitális reformok
2021 első negyedévében a vártnál alacsonyabb, a GDP 1,28 százaléka volt a konszolidált költségvetési hiány, szemben a 2020. I. negyedévi 1,71 százalékos GDP-arányos értékkel. Ehhez a jobb költségvetési teljesítményhez hozzájárultak a magasabb ÁFA-bevételek, ami részben a romániai adóhatóság, az ANAF digitalizálási erőfeszítéseinek köszönhető, amelyet az adóbeszedési arány növeléséért és az adókerülés eredményesebb felderítése érdekében hajtottak végre.
A Citu-kormány az államapparátus szerkezeti átalakításához is hozzáfogott, eltörölve a korábban az állami alkalmazottaknak járó pluszelőnyök egy részét. Emellett
néhány speciális nyugdíj mértékét is csökkentették és elhalasztották az előző parlament által ígért nyugdíjemeléseket.
Jelenleg zajlik egy egységes bértörvény-tervezet kialakítása és a nyugdíjtörvény véglegesítése is. Az új szabályozások célja a szociális juttatások súlyának csökkentése a költségvetésen belül, 2022-től kezdődően. Mindeddig ugyanis a közalkalmazott bérek, a nyugdíjak és a támogatások a költségvetési bevételek mintegy 80 százalékának feleltek meg, amely az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban.
A román kormányprogram prioritása a kis- és középvállalkozások támogatása. Az IMM Invest nevű program hozzásegíti a kisebb cégeket a nélkülözhetetlen finanszírozási forrásokhoz és bizonyos adókönnyítéseket is nyújt. A támogató programok mellett pedig a hitelmoratóriumot is meghosszabbították 2021. június végéig.
Ezek a rendelkezések, további gazdasági erőfeszítésekkel együtt, egy konszolidációs folyamat részei, melynek célja, hogy a költségvetési egyensúlytalanságokat legalább 2024-ig kezelhető keretek közé szorítsák.
Stabil minősítések a válságban is
Annak ellenére, hogy 2020-ban és 2021 első negyedévében az államadósság nagymértékben nőtt, elérve az ország GDP-jének 47 százalékát, és jelentős a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya is, a minősítő intézetek megerősítették Románia államadósság-minősítésének befektetési besorolását és felfelé,
5 százalék fölötti szintre módosították a GDP 2021. évi növekedésére vonatkozó előrejelzésüket.
Az S&P hitelminősítő értékelése szerint csökkentek a Romániát érintő rövid távú kockázatok, így áprilisban meghagyta az ország a BBB− besorolását, kilátásait pedig negatívról stabilra javította fel. 2013 novembere óta most először javított Románia kilátási besorolásán az S&P.
A beruházások szintje a többéves tervezésnek köszönhetően magasabb, különösen a közszférában. 2021-ben például az állami kiadások 15 százalékos növelésére számítanak, ami a beruházások GDP-hez mért arányát 5,5 százalékos csúcsra emeli.
Az adósságterheket illetően a hitelminősítő az ország államadósságának GDP-arányosan 50 százalékon történő stabilizálódását várja 2023-2024 körül, amely kezelhető szint, figyelembe véve a jelentős, a GDP 19 százalékának megfelelő devizatartaléki pozíciót.
A Fitch is változatlanul hagyta Románia besorolását (BBB−), de az ország kilátásainak besorolását meghagyta negatívnak. A hitelminősítő a strukturális költségvetési egyensúlytalanságok középtávú kezelését övező bizonytalanságokkal és a pandémia államháztartására tett hatásával indokolta fenntartásait.
Mindazonáltal a Fitch is úgy látja, hogy a kormány elkötelezett a reformok mellett és a közelmúltbéli koalíciós feszültségek ellenére elfogadott fájdalmas intézkedéseknek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy az államháztartás hiánya a GDP 6,6 százalékára csökkenjen 2022-re, az államadósság GDP-hez mért aránya pedig 53 százalék körül alakulhasson 2022-ben.
Kockázatokkal teli az út a helyreállításig
A kormány tehát megtette a válságos időszak átvészeléséhez és a gazdaság helyreállításához szükséges lépéseket. A Florian Citu miniszterelnök által vezetett adminisztráció sikere azonban erősen függ majd attól, hogy képes lesz-e kordában tartani és mérsékelni a várható kockázatokat, például a koalíciós partnerek között továbbra is fennálló feszültségeket.
Emellett az uniós források felhasználásának mértékét is a jelenlegi 50 százaléknál lényegesen magasabb szintre kellene emelniük, továbbra is előtérbe helyezve az infrastrukturális és digitalizációs projekteket. Románia sem kivétel, ebben az országban is probléma az elöregedő népesség és az ezzel párhuzamosan csökkenő termelékenység. Szintén gazdasági nehézséget jelenthet, ha a moratórium lejárta után a nem teljesítő hitelek aránya esetlegesen növekszik a 2020. évi mintegy 4 százalékhoz viszonyítva.
Képes lesz a román kormányzat arra, hogy az országos helyreállítási terv forrásait a fenti strukturális gyengeségek kezelésére fordítsa? – ezt csak a jövő fogja megmutatni.
Cristian Bodirca
az OTP Bank Romania S.A. treasury igazgatója
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Catalin Dumitra / Unsplash
