Óvatosan rajtolt 2021-ben a lakossági hitelpiac: kevesebben vettek fel hitelt, viszont egyre jobban vágyunk a biztonságra és a kiszámíthatóságra.
Visszafogottan kezdte az évet a lakossági hitelpiac, derül ki a money.hu sajtóközleményéből.
Az MNB-adatokat feldolgozó összeállítás alapján a bankok januárban összesen közel 59 milliárd forint új lakáshitel-szerződést kötöttek, ami 26 százalékos visszaesést jelent tavaly januárhoz képest, és elmarad a 2019 januári 63 milliárd forinttól is. A részletes adatokból látható, hogy az államilag támogatott lakáshitelek összege több mint 60 százalékkal, alig több mint 6 milliárd forintra csökkent a tavaly januári majdnem 17 milliárd forintról. A piaci alapú lakáshitelek szerződéses összege ezzel párhuzamosan jóval kisebb mértékben, 17 százalékkal 52 milliárd forintra csökkent.
Kell a biztonság
A statisztika arra is utal, hogy a lakáshitelesek egyre jobban törekednek a biztonságra. Ezt bizonyítja például, hogy új lakáshitelek esetében a kamatrögzítés átlagos hossza 117 hónap, azaz majdnem tíz év. Tavaly decemberben ugyanez még 115 hónap volt, 2020 januárjában pedig 109.
A money.hu szakértői szerint ez kedvező folyamat, mert épp a lehető leghosszabb időszakra szóló kamatfixálás jelenti a megoldást az esetleges jövőbeli kamatváltozással szemben. Éppen ezért a legbiztonságosabb, legkiszámíthatóbb lakáshitelek azok, amelyek a futamidő végéig fix kamatozásúak, ezáltal a törlesztőrészlet összege egyáltalán nem változik.
A biztonságra való törekvés jele az is, hogy a változó kamatozású, ezáltal kockázatosabb lakáshitelek aránya már hosszú ideje marginális az új lakáshiteleknél, idén januárban mindössze 0,7 százalékos volt a részesedésük.
A személyi hitelek esetében is hanyatlással kezdődött az év: a bankok 22 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket, ez pedig 46 százalékos csökkenésnek felel meg az egy évvel korábbi szinthez képest.
Borítókép: Sebestyén László