Óvatos szerződések, az árfolyam miatt emelkedő bérleti díjak és egyre magasabb rezsi jellemzi az irodabérleti piacot egy friss felmérés szerint. Persze a nagyobb terek és a dolgozókat elszeparáló paravánok is teret nyertek a Covid alatt.
A biztonságra törekvés jegyében indult az év az irodabérlők túlnyomó részénél. Egyrészt a bérlő cégek saját működésük folyamatosságát akarják biztosítani, másrészt elegendő teret adni azoknak a munkavállalóknak, akik két home office-os nap között az irodában dolgoznak. A kivárás szinte teljesen jellemző lett, több bérlő eltolta a költözést és inkább a hosszabbítás mellett döntött, még ha az nem is sok évre szól, mint a járvány előtti időszakban – derül ki a VLK Cresa tanácsadó cég év elejei közleményéből.
„Egy száz fős vállalat a járvány előtt mintegy 1000-1300 négyzetméternyi irodát használt úgy, hogy szinte minden munkavállaló rendszeresen bejárt. Most, 2021 elején ugyanekkora területen legfeljebb 50 ember dolgozik egyszerre” – mondja Kalaus Valter, a VLK Cresa ügyvezetője. A korábban közösségi célokra, pihenésre igénybe vett területek jelentős részét ma a klasszikus munkavégzésre használják. Megint kezd népszerű lenni a cellás elrendezés és a különféle megoldású mobil paravánok is.
A szakértők azt tapasztalták az óév utolsó hónapjaiban és az új év első heteiben, hogy hiába érkeztek a jó hírek az új vakcinákról, a bérlők munkavállalói óvatosabbak lettek.
A nyitott irodaterekbe nem szívesen térnek vissza.
A munkáltatónak alkalmazkodnia kell ehhez, s ennek megfelelően kell kialakítani a belső tereket, nagyobb egymástól való távolságokat kell hagyni és az értekezleteket is szigorú szabályok mellett kell megtartani.
A terület visszaadások és a sikeres albérleti tranzakciók elmaradtak a várakozástól. Tavaly nyáron és ősszel voltak olyan vélemények, hogy az albérletek aránya megugorhat, de ez a tanácsadó cég szerint nem következett be.
Az albérletnek esetleg jó területek albérleti díját még hajlandó csökkenteni, de a terület felújítására vagy kialakítására már nem akar komolyabban költeni a főbérlő (az irodaház bérbeadója sem, hiszen ő már egyszer megtette ezt).
Azonban kevés az az albérlőjelölt, aki elfogadja a kész helyzetet, felszereltséget, akinek a meglévő kialakítás teljesen megfelel még egy csökkentett albérleti díjon.
A jelenleg bizonytalan és sok cég számára kicsit kilátástalan helyzetben felértékelődtek a biztonsági megoldások. Sok esetben a bérbeadónak és a bérlőnek is a jelenlegi szerződés meghosszabbítása lehet az elsődleges cél. Új irodaházaknál továbbra is ötéves szerződéseket kötnek, helyben maradásnál és szerződés hosszabbításnál lehet szó hároméves vagy esetleg még rövidebb futamidőről.
A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a szerződések egyik kulcseleme, a bérleti díj nominálisan nem nagyon változott, inkább stagnál.
Ám mivel a nemzetközi gyakorlat szerint túlnyomórészt euróban kell kifizetni, a bevételeiket forintban szerző bérlőknek el kell viselni az árfolyamkockázatot.
Az üzemeltetési költségek is nőttek, bár nem feltétlenül ilyen arányban.
Kalaus Valter úgy véli, hogy a kiskereskedelmi ingatlanpiac egészén a bérleti díjak egységes forintosítására egyelőre nem sok esély van. A bevásárlóközpontok kisebb és közepes bérlőinek egy része ugyan egyesületbe tömörülve ezt kérte a kormányzattól tavaly decemberben, de még nem kaptak választ.
