Hong Kong, Zürich és Párizs lett a világ három legdrágább városa, miután a járvány gazdasági következményei teljesen átrajzolták az eddig megszokott rangsort.
Szingapúr lekerült a dobogóról, miután számmotevő külföldi vendégmunkás hagyta el a várost és tért haza a járvány idejére. Átadta a helyét Párizsnak és Zürichnek, akik megosztott első hellyel ültek a világ továbbra is egyik legdrágább városa, Hong Kong mellé.
Az Economist Intelligence Unit részletes elemzéssel jelentkezett az átrajzolt térképről, erről a BBC számolt be. Észak-, Dél- és Közép-Amerika is olcsóbb lett, Európában pedig kettős a trend. A keleti országok olcsóbbak lettek, de nyugaton jelentős drágulást tapasztaltak.
Az első tíz helyezésből négy helyet nyugat-európai országok töltenek be: Zürich, Párizs, Genf és Koppenhága.
A világ többi részén is nagy változások láthatók: Irán fővárosa, Teherán nem kevesebb, mint 27 helyezést ugrott felfelé az USA export szankciói miatt, ami akadályozta a globális ellátási láncot és úgy tűnik igencsak megdrágította a teheráni életet. Az előző években ázsiai városok dominálták a listát, most náluk inkább súlyos visszaesések tapasztalhatók: Szingapúr négy helyet zuhant, Bangkok egyenesen húszat. A kínai városok azonban felfelé meneteltek, főleg az USA-Kína tech-háború miatt, ami tesztelte a belső és külső ellátási láncukat és emelte a fogyasztói árakat.
A legnagyobbat Sao Paolo és Rio de Janeiro zuhant, gyenge valutára és elszegényedő népessége miatt.
A világ tíz legdrágább városa:
Forrás: The Economist Intelligence Unit
A pandémia számos fronton felbolygatta a belső és külső piacokat. Az átrendeződés okai között eltérő kormányzati szankciók, csökkenő elkölthető jövedelem és a karanténban megváltozott változó fogyasztói trendek állnak. Az munkahelyi bizonytalanság mellett átrajzolódott az alapvetőnek ítélt termékek listája,
így lett növekedés az elektronikai cikkek áránál, dohánytermékeknél, az otthoni szórakozásnál,
érdekes azonban, hogy az alapvető élelmiszerek ára ellenállóbb volt és nem változott túl nagyot az index alapján. Kivételt képeztek azok a cikkek, amik az első hullám pánikvásárlásánál sok helyről hiányoztak az globális ellátási lánc akadozása miatt. Ilyen például a vécépapír és a száraztészta, de a ruházati termékek is olcsóbbak lettek.
Az Economist Intelligence Unit elemzése szerint a trendek 2021-ben is maradnak és további nagy változások is lehetnek – persze sok múlik a járványhelyzet alakulásán. Az árazások és a sales technikákat a kijárási korlátozások vezetik majd, ahogy azt is, hogy az online vásárlás és szupermarketek közül melyikre fognak inkább hagyatkozni az emberek.
Az Economist 130 nagyváros 138 féle termékének és szolgáltatásának árát vizsgálta szeptember folyamán és összevetette az elmúlt évek eredményeivel.
Borítókép: Claudio Schwarz | Unsplash
