Ha januártól valaki bankkártyával akar kifizetni egy húszforintos zacskót egy online kasszával rendelkező kereskedőnél, akkor teljesíteni kell a kérését. A bankkártyás fizetést ugyanis tilos lesz hátrányosan megkülönböztetni a készpénzessel szemben, így a boltos nem mondhat nemet.
Kevesebb mint hatvan napjuk van az online kasszát használó magyarországi vállalkozásoknak, hogy megteremtsék az elektronikus fizetés feltételeit, ha eddig nem tették. Az átállás 40-60 ezer kereskedőt, szolgáltatót érint, és természetesen a csekély összegű kártyás vásárlásoknál arányaiban magasabbak a kereskedőt terhelő költségek.
Az OTP Csoport szakértői összegyűjtötték, hogy kinek és milyen esetekben éri meg a készülék telepítése és üzemeltetése.
Egy POS–terminál költsége alapvetően három részből áll: a bankközi, a rendszerdíjból és a kereskedői díjból.
Ezek közül az első kettőt a
kártyatársaságok határozzák meg, a harmadikat pedig a hitelintézet. Ez
utóbbiban szerepelnek például a tranzakció feldolgozásának, valamint a kötelező
kártyatársasági, illetve törvényi előírások betartásának költségei és itt
jelenik meg a bank haszna is.
Ha például egy kisboltban ezer forintért vásárol reggelit a vevő, aki a kasszánál a Magyarországon meghatározó piaci részesedéssel bíró Mastercard logójú betéti kártyájával fizet, és a kártyáját kibocsátó és azt a boltban elfogadó pénzintézet megegyezik, akkor a kereskedő költségei ezek lesznek:
- A bankközi díj nulla forint, mivel a kártyát kibocsátó és elfogadó pénzintézet megegyezik.
- A rendszerdíj két tételből áll. Tranzakcióként öt forint, valamint a forgalom 0,1333 százaléka (példánknál maradva, ezer forint értékű vásárlásnál ez 1,333 forint).
- A kereskedői díj mértéke egy százalék ami ebben az esetben tíz forint.
- A tételeket összeadva (0 + 5 + 1,333 + 10) 16,33 forintot kapunk, ami az ezer forint 1,63 százaléka.
Ha nem ugyanaz a pénzintézet a vevő kártyájának kibocsátója, mint a bolt elfogadó partnere, de mindkét bank magyarországi, akkor a bankközi díj mértéke 0,2 százalék, vagyis 2 forint lesz, és a rendszerdíj is 8 forintra nő tranzakciónként, valamint a forgalom 0,1 százaléka lesz. Ez összesen 21 forintot eredményez ezer forintonként.
POS terminál igénylése előtt érdemes több ajánlatot is összehasonlítani, fontos lehet például, hogy az adott pénzintézet mekkora piaci részesedéssel rendelkezik kártyakibocsátóként és elfogadóként. Ha ugyanis ez a kettő megegyezik, a kereskedőnek nem kell kifizetnie bankközi díjat.
A bankok egy része egyébként nem bontja tételekre a bankkártyás fizetés kereskedőt terhelő költségeit, hanem egységes, minden tranzakcióra vonatkozó tarifát tüntet fel az ajánlatában. Az ezer forintos reggeli példájában két eredmény jött ki az összköltségre: 16,33, illetve 21 forint (1,63, illetve 2,1 százalék). Egységes tarifánál a kettő közé eső 19,5 forinttal (1,95 százalékkal) lehet számolni. A kereskedő ebben a szisztémában minden ezer forint értékű tranzakció után ennyit fizet, függetlenül a kártya kibocsátójától és elfogadójától.
A rendszer előnye, hogy jobban átlátható, egyszerűbben kiszámolható a díjazás, hátránya, hogy összességében a nap végén nagyobb költséggel járhat, mint a részletekre bontott árazás.
A költségek kiszámításánál figyelembe kell venni a terminál bérleti díját is. Az asztali termináloknál kisebb kiadással jár, ha a vállalkozó rendelkezik vezetékes internettel, amihez csatlakoztatni lehet a készüléket. Ebben az esetben plusz kommunikációs költség nem terheli a felhasználót. A GPRS kommunikációval rendelkező, hordozható terminálok (ezekben a telefonokhoz hasonlóan SIM-kártya van) költsége is a kereskedőt terhelheti, hasonlóan az online kasszákhoz. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy vannak-e további, például telepítési, karbantartási, oktatási kiadások – ezek költsége elfogadónként eltérhet.
Borítófotó: Clay Banks / Unsplash
