Gőzerővel lobbizik Brüsszelben a gáz- és az energetikai szektor, hogy tevékenységeiket ne zárják ki az unió zöldlistájáról, írja a Reuters.
Küszködnek a gáz- és nukleáris energetikai cégek, hogy az Európai Bizottság távolítsa el, vagy legalább gondolja újra az uniós projektekhez kapcsolódó „zöld” és „fenntartható” címkét, különben évente több milliárd dollárnyi befektetéstől esnek el.
Az unió taxonómiai rendelete tartalmazza a zöldlistát, azaz a fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét, ami alapján a befektetők egyből látják, melyek a környezetre pozitív hatást gyakorló projektek. Számos nagybefektető saját szabályzata pedig előtérbe helyezi a zöldprojekteket, vagy esetleg csak ilyenbe enged befektetni.
A szabályozás szerint 2021-től minden pénzügyi termék szolgáltatója köteles lenne bejelenteni, mely befektetés felel meg a környezeti kritériumoknak, melyik szerepelhet a zöldlistán. Az első, márciusi listáról viszont az összes nukleáris energetikai cég, valamint a legtöbb földgázállomás és -vezeték kimaradt. A rendeletet azonban csak év végén zárják le véglegesen: addig van ideje az ágazati lobbinak.
Lobbizik mindkét szektor
Március óta a gáz- és nukleáris energetikai szereplők az unió adatbázisai szerint 52 megbeszélést tartottak a hivatalnokkal a kérdésben, 2018 óta ez a szám meghaladja a 300-at. Rebecca Vaughan, az InfluenceMap nevű lobbiszervezet elemzője úgy fogalmazott, hogy az iparági lobbi az utolsó szalmaszálba kapaszkodik: hátha a hatályba lépés előtt még sikerül enyhíteni a szabályozáson.
A két terület közül a gázipari vállalatok állnak rosszabbul:
a zöldlistáról lemaradt a legtöbb gázvállalat és gázvezeték. Az Olaj- és
Földgáztermelők Nemzetközi Szövetségének (IOGP), az Eurogas és a
FuelsEurope gázipari lobbiszervezetek viszont úgy érvelnek, hogy a zöldlista
hatályba lépése előtt muszáj lenne megalkotni az ún. „átmeneti
tevékenységeket”. Ezek volnának azok a gázipari tevékenységek, amelyekre az
uniós tagállamok a sokkal szennyezőbb szénipari tevékenység helyett átállnak,
így pedig ugyan nem kifejezetten zöldek, de előrelépést jelentenek. A
lobbiszervezetek másik fő célkitűzése, hogy a gázvezetékek hadd kapjanak
„fenntartható” besorolást, mivel azok alacsony széntartalmú gázok szállítására
is átállíthatóak.
A bizottság a Reutersnek megküldött levelében úgy
fogalmazott: az átmeneti tevékenységek és a fenntarthatósági címke tárgyában
még mérlegelik az összes érvet. Egyelőre tehát nincs döntés, de a lobbisták
bíznak a pozitív kifejletben.
Az atomenergiában a tudósok döntenek
A nukleáris lobbi szerint saját iparáguk legalább egy fenntarthatósági cetlit megérdemelne amiatt, mert rendkívül alacsony a károsanyag-kibocsátása, valamint mert biztonságosan tudják tárolni a nukleáris hulladékot. Ha nem kapják meg, elesnének a finanszírozás egy részétől, ami a nukleáris erőművek amúgy is magas építési költségeit drasztikusan dobná meg.
A bizottság szakértői szerve is megosztott a termonukleáris energia kapcsán, a testület felkérte a saját tudományos szervezetét, hogy alkossa meg állásfoglalását a témában. A jelentést csak jövőre ígérik, a nukleáris lobbi pedig szeretné, ha a taxonómia hatályba lépését minimum a megjelenésig eltolnák.
Ráadásul Brüsszelt a másik irányból is jelentős nyomás éri, a klímaakvitisták és zöldpártok szorongatják a bizottságot, hogy ne engedjen a fosszilis és nukleáris ipar nyomásának. Jelenleg a bizottság 35 fős szakértői gárdája azt javasolta, hogy az említett iparágak legfeljebb a „fenntartható” címkét kaphassák meg, ha esetleg megfelelnének a károsanyag-kibocsátási feltételeknek.
Borítókép: Atomerőmű Belgiumban // Fotó: Frédéric Paulussen, Unsplash
