Kijöttek a második negyedéves hivatalos GDP-adatok, egész Európában lesújtó a helyzet. A magyarországi mínusz 13,5 százalékos is mélyebb visszaesés, mint ahogy az elemzők várták. Ott vagyunk, ahol 2016-ban voltunk.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 13,6 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent a második negyedévben 2019 azonos időszakához viszonyítva – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.
Még két fontos adat:
- idén az első félévben a gazdaság 6,1 százalékkal csökkent,
- a 2. negyedéves volumen az előző negyedévhez képest pedig 14,5 százalékkal esett vissza a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.
A KSH egyúttal jelezte azt is: a járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdaságban olyan gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, vagyis az előzetes becslés a szokottnál nagyobb mértékben eltérhet a végleges adatoktól (amelyeket szeptember 1-jén teszik majd közzé).
Az idei első negyedévben a GDP még nőtt – a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal – az előző év azonos időszakához viszonyítva, hiszen abban a negyedévben még csak körülbelül fél hónapot érintett a vírusjárvány miatti bezárkózás.
Az elemzők mínusz 10 százalékot vártak
A hazai elemzők nagyjából tíz százalék körüli visszaesésre számítottak, a 13,5 százalék így negatív meglepetést okozott. A jövőre nézve viszont már mindenki optimistább: az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idei visszaesést követően jövőre felpattanhat, és a 2021-es növekedés mértékét 3-5 százalék közé teszik.
Molnár Dániel (Századvég Gazdaságkutató) szerint a gazdasági teljesítmény 2020-ban 3-4 százalék közötti ütemben eshet vissza, ezt jövőre 5 százalék körüli felpattanás követheti. Azt is mondta, a harmadik negyedéves adat több információval szolgál majd, abból lehet következtetéseket levonni a kilábalás várható alakjáról. A bizonytalanság viszont jelentős, a növekedési kilátásokat nagyban befolyásolja, hogy lesz-e a járványnak második hulláma, illetve hogy a külső kereslet milyen gyorsan áll helyre.
Virovácz Péter (ING Bank) azt mondta, lefelé módosítják az idei GDP-előrejelzésüket, és 5,5-7,5 százalék közé várják az idei csökkenés mértékét. Jövőre, a koronavírus fejlemények függvényében valahol 3-5 százalék között lehet majd a gazdasági növekedés. Jelenleg arra számítanak, hogy a következő negyedévekben a GDP ismét bővülhet negyedéves összevetésben, ugyanis a legfrissebb adatok alapján júliusban már zajlott a kilábalás az enyhülő járványvédelmi intézkedések okán. Hozzátette, mivel az elmúlt napokban jelentősen nőtt az új fertőzöttek száma, előbb-utóbb ismét eljöhet a részleges lezárások időszaka, de ennek a gazdasági hatása már meg sem közelíti majd a második negyedévben látottakat. Az ING Bank szerint a legjobb forgatókönyv is azt mutatja, hogy 2022 végére érheti el a magyar GDP a válság előtti szintet.
Suppan Gergely (Takarékbank) szintén arra mutatott rá, hogy a várakozásoknál jobban zuhant a gazdasági teljesítmény, ami így megközelítően a 2016 második negyedév szintjére eshetett vissza.
Hozzátette: a korlátozások fokozatos, és egyelőre részleges feloldásával, valamint az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság, ami a 3. negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni. A Takarékbank az idei GDP-visszaesés mértékét jelentősen – 3,9 százalékra – rontotta a korábbi 3,2 százalékos várakozásához képest. Az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést pedig érdemben, 7,2 százalékra javítja a korábbi 6,3 százalékról.
Az idei alacsony bázis miatt a jövő évi második negyedévben a GDP növekedése elérheti a 18 százalékot is Suppan Gergely szerint. Megjegyezte: a járvány esetleges súlyosabb második hulláma lassíthatja a kilábalást. Az elemző kitért arra is, hogy az idei harmadik negyedév elejére a gazdaság visszaesése 3-4 százalékra mérséklődött, augusztusban pedig tovább javulhatott, amit alátámaszt az áramfogyasztás megugrása is. Így a harmadik negyedévben már érdemi felpattanásra számít, a GDP visszaesése 3 százalék közelébe enyhülhet, majd a kilábalás lassabban, de folytatódhat, döntően a járvány második hullámának erősségétől függően.
Nyeste Orsolya (Erste Bank) szerint a gazdaság állapotát jelző mutatók viszonylag gyors kilábalást jeleznek a tavaszi mélypontok után: az utóbbi időszakban kifejezetten biztató adatok érkeztek az ipar, az építőipar, illetve a kiskereskedelem területéről is. A szolgáltató szektorban viszont vélhetően lassabb lesz az újjáépülés. Az elemző negyedéves szinten pozitív növekedési rátákat vár az év harmadik és negyedik negyedévére, de az idei éves GDP-előrejelzésükben 4,6 százalékos visszaeséssel számolnak.
Máshol is brutális a visszaesés
A magyar GDP adattal párhuzamosan az Eurostat is közölte friss – második negyedéves – számait. E szerint zuhant a gazdasági teljesítmény és jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt: az április-júniusi becsült GDP az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással az euróövezetben 12,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 11,7 százalékkal csökkent.
Az első negyedévben még jóval enyhébb, de így is súlyos ütemben – az euróövezet 19 tagállamában 3,6 százalékkal, az unió 27 tagállamában pedig 3,2 százalékkal – esett vissza a gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz képest.
Éves összehasonlításban szezonális kiigazítással az euróövezetben 15,0 százalékkal, az EU-ban pedig 14,1 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben. Ez többszöröse az első negyedévben mért 3,1, illetve 2,5 százalékos visszaesésnek.
Mindez azt jelenti, hogy 1995 óta a mostani második negyedévben felmutatott gazdasági teljesítmény volt a legrosszabb negyedéves és éves összehasonlításban is.
Az amerikai gazdaság teljesítménye messze jobb volt az európainál az Eurostat adatai szerint. Április-júniusban az Egyesült Államok GDP-je negyedéves és éves összevetésben is 9,5 százalékkal csökkent, míg január-márciusban az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal esett vissza, az egy évvel korábbival összevetve viszont 0,3 százalékkal nőtt.
Országokra lebontva még hiányosak az adatok Európában, de néhány mutató már ismert:
- negyedéves összevetésben Spanyolország GDP-je csökkent a legnagyobb mértékben, 18,5 százalékkal,
- majd Magyarország (-14,5 százalék), Portugália (-13,9 százalék) és Franciaország (-13,8 százalék) következik.
- Legkevésbé Finnországot (-3,2 százalék), Litvániát (-5,1 százalék) és Dániát (7,4 százalék) viselte meg a járvány.
- Éves összehasonlításban is Spanyolország volt a legrosszabb helyzetben, 22,1 százalékos GDP-csökkenéssel, majd Franciaország (-19,0 százalék), Olaszország (-17,3 százalék), Portugália (-16,3 százalék) következik.
Borítókép: Daniel Jensen // Unsplash
