Ahogy vegetáriánus szülei étrendjükkel
valószínűleg újítónak számítottak a 80-as évek Magyarországán, úgy később
Tihanyi Tamás a vegán táplálékkiegészítők piacán lett trendformáló. Elsők
között kezdett saját márkanév alatt növényi alapú fehérjeport árulni. A Naturize
a kezdetektől profitábilis.
Versenyszerűen soha nem sportolt, hobbi
szinten viszont mindig is, és az egészséges táplálkozás fontosságára is korán
megtanították szülei. Tihanyi Tamás 12 évesen elhagyta étrendjéből a húst – ahogy
szüleinél látta a 90-es évek elején itthon még igencsak rendhagyó módon.
„Amikor felnőttként árulni kezdtem itthon a barnarizs-fehérjét, már fel voltam
készülve minden ehhez kapcsolódó szokásos kritikára: hogy a növényi az nem
fehérje, hogy aki nem eszik húst, annak hiánybetegségei lesznek, és a többi.”
A felnőve közgazdász-marketingessé váló Tamás elmondása szerint arra eredetileg nem gondolt, hogy pénzt csináljon belőle, egyszerűen csak saját maga számára kezdett mindenféle allergéntől mentes, száz százalékban növényi alapú fehérjeport keresni 2014-ben, mégpedig édesítő- és ízesítőszerek és egyéb adalékanyagok nélkül. „Úgy voltam vele, hogy mint egy vitaminnál, a hasznossága miatt fogyasztom, nem az íze miatt.” A tejsavó alapúak között talált ízesítés nélküli „natúr” verziót itthon, és csak külföldi piacon kapott ugyanilyet növényi alapanyagokból. Akkor már gondolt arra, hogy ő maga is forgalmazóvá váljon.
Az egészséges táplálkozás és a sport mellett máig kitartott (Fotó: Sebestyén László)
„Edzőtermekben beszélgettem olyan testépítőkkel, akik nem elvakultak, nem csak a tejsavóban hisznek. Valójában ez egy mini piackutatás volt, talán ha tíz embertől hallottam, hogy lenne igénye allergénektől és adalékanyagoktól mentes fehérjére. Ebben azért volt kockázat.”
Több márkát, köztük a 2013-ban indult magyar Absorice-t is felkereste együttműködési szándékkal, de ezekből nem lett megállapodás. 2014 februárjára ezért elhatározta, hogy megcsinálja, szeptemberre pedig kész volt saját márkája, a Naturize webshopja.
Tamás a neten keresgélve talált rá a barnarizs-fehérjére mint kiváló alapanyagra. „A rizst alapvetően szénhidrát-forrásnak gondoljuk, pedig tíz százaléka fehérje. Közben a tejre fehérjeforrásként gondolunk, miközben annak csak három százaléka” – magyarázza, miért kezdte érdekelni a rizs adta lehetőség. Számos helyről, alapanyaggyártótól és márkáktól rendelt mintákat, elindult a kóstolás és a tesztelés Food Analytica Kft-vel, amely mindegyik port alaposan megvizsgálta és kielemezte. A rizsen kívül más növényi fehérjéket is vizsgáltak, sőt ismert márkák tejsavófehérjéit is, hogy összehasonlíthassák az eredményeket. „Sokan még ma is azt hiszik, hogy a növényi fehérje nem teljes értékű – valóban nem mindegyik az, de a barnarizs egy kivétel. Úgy voltam vele, hogy ha beigazolódik, hogy a rizsfehérje alacsonyabb rendű másoknál, akkor ezt elfogadom és átgondolom. De nem így lett, a rizs bizonyos szempontokból felülmúlta a tejsavó tulajdonságait.”
A natúr mellett ma már vanília, csoki, fahéj ízesítéssel (Fotó: Sebestyén László)
Az akkor még pályázati tanácsadással foglalkozó Tamás ezek után úgy döntött, kockáztat 1-2 millió forintot, és megpróbálja. Kitalálta a Naturize nevet, megterveztetett egy termékdizájnt, és a mérési eredmények alapján kiválasztotta azt a külföldi fehérjegyártót, aki a minőségi elvárásainak leginkább megfelelt.
„Szakmámat illetően nem élelmiszer vonalról jövök, de mindig is érdekelt, hogyan építhetnék fel valamit, amiben hiszek.”
Az egészséges életmód témában tájékozott közgazdász azt tartotta, hogy a gyártó először is legyen a terméke első számú vevője, és ő gyorsan megszerette natúr barnarizs-fehérjéjét. „Gondoltam, induljunk el, legfeljebb ha nem adjuk el, majd lassan elfogyasztjuk mi magunk, ezt eszi majd a család reggelire, ebédre, vacsorára” – mosolyog.
Nem így lett: a kezdeti óvatosabb 300 kilós alapanyag-rendelésnek ma, hat évvel később már több mint harmincszorosa az éves átlag. Tamás ugyanis már a kutakodás ideje alatt felvette a kapcsolatot Tóth Gábor élelmiszermérnökkel, az ország egyik legismertebb táplálkozási tanácsadójával és egészségesétrend-hírnökével. Gábor tanácsokat adott a vállalkozónak, cserébe később kóstolót kapott a kész termékből, és ez tetszett neki. Ezután egy szokásos Morning Show-n belül futó rádiós műsorblokkjában, az E-mentes övezetben beszélt Sebestyén Balázsnak és a hallgatóknak a rizsfehérje előnyeiről, ez pedig épp elég volt ahhoz, hogy bedurrantsa vele a Naturize-t. „Gábor általánosságban beszélt, de mivel akkor még senki nem foglalkozott itthon rizsfehérjével, nem volt nehéz megtalálni minket. Ezután az első adag termékünk pár hét alatt elfogyott, nagyon örültünk.”
Zsákból a tégelybe
A proteinpor-márkák növényi termékei – és a
növényi proteinfogyasztók – jelentős részben nem az állati eredete miatt
igyekeznek kizárni a tejsavófehérjét, hanem mert az allergén, sokaknak okoz
nehézséget és kellemetlenségeket az emésztése. Ma már a hazai piacon is
legalább egy tucat növényi terméket találunk egyetlen Google-kereséssel, ugyanakkor
a nagy gyártók által használt népszerű növényi fehérjeforrások – borsó, kender,
tökmag, szója, quinoa – is rejtenek magukban buktatókat. A szója aránylag
zsíros is és sokan ódzkodnak tőle, például a fitoösztrogén-tartalma miatt, a
kendernek aránylag alacsonyabb fehérjetartalma.
A rizs azonban hántolatlan (barna) verziójában, értékes csírájával együtt, tehát a teljes rizsszemet feldolgozva bejött – és lényegében ettől lett egyedi termék a Naturize. Más márkák ugyanis gyakran (olcsóbb és könnyeben elérhető) fehér rizst vagy rizstöretet használnak, vagy nem csíráztatják ki azt feldolgozás előtt, így Tamás szerint valóban igaz lehet a rizsfehérjét gyakran érő kritika, miszerint túl alacsony a lizintartalma – a csíráztatással ez emelkedik.
Lényegében egyedül viszi a céget, külsősökkel (Fotó: Sebestyén László)
A rizsfehérje hátrányának sokan markáns ízét
és rostosabb állagát hozzák fel, ami különösen a Naturize főtermékét is
jellemző ízesítetlen verzióban ütközik ki. Tamás ugyanakkor tartja magát
eredeti elvéhez, és a fehérjére elsősorban nem finomságként, hanem mint fontos
tápanyagforrás tekint. És persze büszke egyediségére is.
A legtöbb itthon elérhető, növényi alternatívát is kínáló márka viszont épp a jobb íz és állag érdekében a rizst borsóval keverik, így a BioTechUSA, az Absorice, a Peak Protein, a Weider vagy a Nutriversum. A Tóth Gáborhoz köthető Blnce a rizs-borsó kombinációt kendermaggal egészítette még ki, miután ő is piacra lépett. Tihanyi Tamás állítja, a borsó kis mértékben bár, de allergén lehet, ő ezért kerüli.
„A rizsfehérje-trendnek volt egy fellángolása – mi is akkor, 2015-ben hoztuk be a rizs termékünket – mondja Lévai Bálint, a BiotechUSA ügyvezetője, a cégalapító Lévai Ferenc fia. – Mi ezt vegán, fehérjefogyasztó piacként kezeljük, és úgy tudjuk, itt a vásárlók elsősorban a növényi fehérjét keresik, azon belül már nem érdekli őket, hogy az pontosan miből készül. Az alapvető igény tehát nem a rizs, hanem a növényi alapanyag.” A Biotech egyébként barnarizst használ, Nagy Tamás, az Absorice tulajdonosa azt is hozzáteszi: ők a rizstöret alapanyag aminosav profilját is javítják a borsóval.
A beszerzési forrást az alapanyagot illetően az Absorice Európára esküszik, mert itt a legszigorúbbak az élelmiszerbiztonsági előírások. Tihanyi Tamás dán kereskedőjén keresztül Ázsiából hozatja a barnarizsfehérjét, ő ezt találta a legjobbnak. Por formájában érkezik hozzá, a hatalmas zsákokból itthon kerül a Naturize műanyag tégelyeibe. A csomagolást és a kiszállítási logisztikát a cég korábban maga oldotta meg, munkaerőproblémák miatt 2019 elején ezt kiszervezték a Webshippy-nek. A Naturize Hungary Kft. forgalma 70 százaléka saját webshopján keresztül zajlik, 30 százaléka pedig viszonteladókon, azaz az ismertebb bioboltokon keresztül, elsősorban a fővárosban.
Nyugati trend, keleti bővülés
A várakozások szerint a globális fehérjekiegészítő-piac 2025-re 21,5 milliárdosra hízhat (bátrabb becslések szerint 2027-re 32,6 milliárd dollárosra). Ezen belül a vegán és vega szegmens nőhet a leggyorsabban, 8,8 százalékkal, hét éven belül elérheti a több mint 11 milliárd dolláros nagyságot. Ebben segít, hogy egyre többen ismerik fel: fehérjekiegészítőt nem csak annak hasznos fogyasztania, aki versenyszerűen sportol vagy izomzatot épít. Már a nagy márkák sem izomkolosszusokkal próbálják eladni a termékeiket, sokkal inkább az átlagoshoz közelítő, egészséget sugárzó formás fiúkkal és lányokkal. Ugyanakkor a Naturize megvalósítója még csak nem is a fehérjeporok piacán szereti elhelyezni termékét, hanem az egészségtudatos termékekén – ez sem rossz taktika, hiszen ez a piac is ütemesen növekszik, vásárlóinak 70 százaléka nem vegán és ételintoleranciája sincs, egyszerűen csak figyel az egészségére. Vannak köztük tinédzserek, várandós és szoptatós anyák, idősebbek és olimpikonok is a tulajdonos szerint.
A járvány a Naturize webshop forgalmát is jól megdobta (Fotó: Sebestyén László)
„Én elég jól ismerem a világpiacot, szerintem egyik rizsalapú fehérjepor sem olyan minőségű, mint a miénk” – mondja Tamás, aki mindezek ellenére legnagyobb konkurenciájának a Biotech-et és a nemrég azonos kézbe került Scitecet tartja. Lévai Bálint viszont azt mondja, az ő forgalmuk szempontjából a BioTechUSA Rice Protein és Vegan Protein elenyésző jelentőségű. Ezzel együtt számítanak arra, hogy növekedni fog rájuk az igény, így tervezik fejleszteni vegán portfóliójukat.
„Becsülöm azokat, akik évekig kitartanak egy vállalkozás mellett, ami nem hoz profitot, de én nem ilyen vagyok. Nekünk egy-két hónap alatt megtérült minden befektetett összeg – bár nyilván kicsiben kezdtük –, szinte az elejétől profitábilisan működünk.”
Tamás nem szüntette meg teljesen tanácsadási
tevékenységét, de a Naturize ügyei teszik ki munkával töltötte órái nagy
részét. Főállásban jelenleg nincs alkalmazottja, a marketingben,
kommunikációban külsősök segítik. Csak online hirdetnek, és Tamás informatív,
az egészséges életmód témában írt cikkeivel növelik az ismertséget, büszkék 40
ezer fős Facebookos követőtáborukra. A kiskereskedelmi partnereket sem keresték
kifejezetten, bár a Müllerrel és a DM-mel szívesen együttműködnének, és az is
cél, hogy a jövőben legalább minden megyeszékhelyen személyesen is
megvásárolhatók legyenek a termékek. „Világos, hogy mi magyarok nagyon nem
szeretünk szállítási díjat fizetni; az, hogy a csomagolás kiszervezésével egyidejűleg
bezártuk a személyes átvételi pontunkat, 15–20 százalékos visszaesést jelentett
a tavalyi forgalmunkban” – magyarázza Tamás, miért csökkent a Naturize Hungary
Kft. 2018-as 77,2 millió forintos árbevétele 2019-ben nettó 65 milliósra. Az
alapító most optimista, 2020 első negyedévben 20 százalékkal teljesítették túl
a legjobb évük azonos időszakát, az éves cél a 100 millió forintos forgalom.
„Nem mi leszünk, aki a nagy gyártókat leelőzi, ez nem is cél. A cél az, hogy olyan termékeink legyenek, amiket mi izgalmasnak találunk, amikkel az elveinket és a minőséget tartani tudjuk – nem vagyunk magunk ellenségei, de csupán a pénzért nem lesz egy új termékünk sem.”
A hat évvel ezelőtt megjelent 85 százalékos
fehérjetartalmú natúr barnarizs-fehérjepor termékük mellé három ízesített
verzió és egy 90 százalékos fehérjetartalmú, selymesebb állagú natúr változat
jött be, ezen kívül a Falatka márka egészséges nassolnivalóihoz adják a
fehérjeporukat, így közösen vannak kiegészítőtermékeik is.
Tamás a külföldben sem gondolkodik egyelőre –
bár a kint élő magyarok közül rendszeresen rendelnek európai országokba –, azt
mondja, még itthon is bőven van hova növekedni. „A jó cél az lenne, hogy
mindenki, aki fehérjeport fogyaszt, a miénket fogyassza. Sőt az is a miénket
kezdje el fogyasztani, aki eddig egyáltalán nem tartozott ebbe a csoportba. De
ez nem reális. Így a cél az, hogy minél többen halljanak a Naturize-ról, nézzék
meg a honlapunkat, töltsenek ott három percet, és döntsenek a vásárlásról az
ott látható információk alapján.”
