Az EU nem fog szétesni, de a forráselosztása átalakul, és a válságsegélyek felosztásakor Magyarország nem lesz a legjelentősebb kedvezményezettek között, mert nem tartozik a járvány által leginkább sújtott országok közé. Geopolitikai átalakulás, a termelési struktúrák átrendeződése jöhet, a válságból való kilábalás hosszú lesz, és nem ugyanott fogjuk folytatni, ahol a járvány előtt abbahagytuk. Négy szakértő beszélt a várható jövőről a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) mini pénzügyi online konferenciáján.
A HBLF szokásos pénzügyi csúcsát az online térbe helyezte, és „mini pénzügyi csúcsok” keretében elemzi mostanság az aktuális, a világjárvány miatt kialakult gazdasági helyzetet. A legutóbbi beszélgetésen a gazdasági újraindításról négy nemzetközi szakértőt kérdezett az egyesület elnöke, Czakó Borbála. Terták Elemér, a Global Legal Entity Identifier Foundation (GLEIF) igazgatóságának tagja, Dr. Cséfalvay Zoltán az Európai Bizottság (EB) spanyolországi kutatóközpontjának vezető kutatója, Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője és Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója mondták el, hogyan látják a gazdaság lehetőségeit a Covid-19 járvány után.
Az EU súlya
A magyar gazdaság rendkívüli módon rá van szorulva a külpiacokra, különösen az EU-ra – külkereskedelmünk 75 százalékának EU-tagállamok a felvevői, a tíz legfontosabb partnerünk listáján egyedül az USA nem uniós tagállam. Fontos tehát megnézni, hogy exportpiacainkat mennyire sújtotta a járvány; sokukat jelentősen – kezdte online előadását Terták Elemér, és hozzátette azt is, hogy itthon külföldi tulajdonú vállalatok állítják elő a bevételek igen jelentős hányadát (a KSH kimutatása szerint az országban működő cégek forgalmának 36%-a export, ennek négyötödét külföldi tulajdonú cégek adják). Ezen kívül természetesen a turizmusban is rá vagyunk utalva más országokra.
Kitettségünk tehát nagy, ez ugyanakkor lehetőség is: tanulhatunk a szomszéd országok kilábalási stratégiájából, különösen például Németország és Ausztria döntései lehetnek számunkra mérvadók. Úgy tűnik, ezt meg is tesszük, Magyarország e téren mostanáig nagyjából együtt haladt más országokkal mind a járványhoz kapcsolódó korlátozások, mind a gazdasági intézkedések tekintetében, mondta.
„A járvány hatása szimmetrikus, de a tagállamok aszimmetrikus, tehát egymástól eltérő módon fognak kijönni belőle, ezért sem mindegy, hogy az EU hogyan fog reagálni. Ha a problémát nem kezelik megfelelően uniós szinten, annak komoly politikai ára lesz, és a gazdagabbak még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek”
– reagált ugyanerre később Gyévai Zoltán.
Az előadók mind kiemelték, hogy a kilábalási időszakban fontos, hogy az EU összehangolja a járvány kapcsán kialakított korlátozások feloldásának, és a gazdasági károk enyhítésének stratégiáját, még ha az egyes országok belső gyakorlata között jókora különbség is lesz.
„Az EU hitelét és világpolitikai súlyát határozza meg, hogy képes lesz-e összehangolt megoldásokra”
– mondta Terták. Ő ugyanakkor nem számít az EU sokak által vizionált szétesésére, sokkal inkább a káoszos állapot után a kompromisszumos megoldások megtalálására.
Az online találkozón elhangzottak szerint újra kell majd gondolni a 2021–27-es költségvetést – ennek főbb irányait már meghatározták a legutóbbi csúcson, ezek alapján a részleteket az EB dolgozza ki május 6-ára. Gyévai Zoltán azt is elmondta: a többéves EU-s pénzügyi kerethez (MFF) egy újjáépítési alapot csatolnak majd, és ezek együttesen várhatóan legalább ezer milliárd eurót mobilizálhatnak, de nem mindegy, milyen formában és milyen célokra lehet ezt majd költeni. Állami részről fel kell készülni arra, hogy az Európai Unió támogatásainak formája és szerkezete átalakul.
Az európai uniós költségvetés arra is lehetőséget ad, hogy az EU kilépjen a pénzpiacokra és ott kölcsönöket vegyen fel – kisebb mértékben erre már volt példa, és a kedvezményes hitel lehetőségét Magyarország is kihasználta 2009-ben. A jelenlegi elképzelések szerint ezt az eszközt most nagy volumenben vetnék be, de a pénz nem közvetlenül kerülne a tagállamokhoz, hanem az EU-s büdzsén át, meghatározott programokon keresztül lehetne hozzáférni rászorultsági alapon. A rászorultság eldöntése várhatóan összhangban marad az EU korábban meghatározott fő céljaival, azaz a kohéziós politikával, a zöld és digitális átállás támogatásával, illetve a jelenlegi és a várható válságok kezelésével.
„A politikai irányok nem változnak, de a válság még inkább aláhúzza, hogy mire van szüksége az uniónak” – mondta Gyévai.
Az EU-s és az amerikai segélycsomag összehasonlításáról a BruxInfo főszerkesztője kérdésre azt mondta, „az USA a legutóbbi válságkor is megacsomaggal tudott domborítani, ez az amerikaiak hozzáállását is tükrözi. Az EU saját forrásból keveset tud ehhez hozzátenni, viszont azért hozzá tett a maga módján. Az EU-n belül nem azonos a mozgástér, nem elvárható, hogy Amerikához hasonló tűzerővel rendelkezzen.”
Arra nem számít, hogy elvonnak pénzeket, de a válság által leginkább sújtott térségekre fogják fordítani a pénzek többségét, és Magyarország jelenleg nem tartozik a leginkább sújtott területek közé.
Magyar szempontból látni kell, mondta Gyévai, hogy az EU és Brüsszel – „amit itthon elkoptattak és lejárattak az utóbbi időszakban” – pozitív szerepet próbál betölteni azzal, hogy megpróbál egy új növekedési alapot létrehozni, azt ígérve, hogy mindenki számára megpróbál igazságos elosztást garantálni. Hozzátette: a folyamatok során Németország kétségtelenül kulcspozícióban lesz, és a válságból megerősödve fog visszatérni, ahogy az legutóbb is történt.
Kezesség másokért
Az európaiak többsége május végére várja a korlátozó intézkedések enyhítését, és tisztában vannak a járvány után várható gazdasági nehézségekkel – 52 százalékuk az U-alakú fellendülést tartja valószínűnek, 22 százalék a W-alakút (amikor gazdaság beindulása után kisebb mértékű visszaesés következik a járvány újabb hulláma miatt, akárcsak Szingapúrban), elemzett friss statisztikákat Terták Elemér.
A BCG és a Raiffesein kapcsolódó ábráit összevetve saját becslése
szerint valamelyest már oldani kell és lehet a korlátozásokat Magyarországon,
de csakis a járvány alakulását figyelembe véve. Most az első szakasz vége felé
járunk, jól felszerelt, felkészült egészségügyi rendszerrel belevágunk a kényes
egyensúly keresésébe a gazdasági előnyök és a vírus terjedésének hátrányai
között.
Terták Elemére ábrája a várható forgatókönyvről
Gyévai Zoltán szerint:
„A világ ezt a válságot is benézte, a politikai rendszerek képtelenek előre látni és tervezni dolgokat. A politikai rendszerek működése egyre kevésbé biztosítja azokat a közjavakat, amikre megválasztják a kormányokat.”
Úgy gondolja, a geopolitikai rivalizálás került előtérbe, a multilateralizmus gyengülőben van, zajlik a blame game, tehát mindenki a másikra mutogat, és ennek a trendnek ékes példája Trump politikája. Mindezek alapján arra számít, hogy növekvő igény lesz az Európai Unió védőernyője iránt. Ugyanakkor maga az EU is egy tanulási folyamatban van, ami hibázással jár.
Az unió elmúlt 10–15 évi válságai mind rámutattak arra, hogy az EU erősen függ másoktól. Válaszul az EU rendre a függősége csökkentése irányába haladt, a stratégiai autonómia irányába (pl. gázválság, migrációs válság). Óriási különbség a tíz évvel ezelőtti válsághoz képest, hogy ez most emberéletekről szól. „Az új válság jobban összehozhatja az országokat, de nagy kérdés, hogy az egyes országok mennyire lesznek készek kezességet vállalni másokért.”
Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője Brüsszelből jelentkezett be
„A közeljövőben és a következő egy-két évben kulcsfontosságúvá válik a stratégiai autonómia, a források közelebb szervezése az Egyesült Államokon és az Európai Unión belül is” – mondta Cséfalvay Zoltán.
Gyévai Zoltán szerint a járványra válaszul várhatóan a védőeszközök és a gyógyszerek gyártását visszatelepítik Ázsiából, ami – utalt rá – Magyarország számára is lehetőségeket tartogathat. Ahogy mondta, fontos lesz, hogy az EU hogyan alakítja kapcsolatát Kínával, a versenyjogi főigazgatóság már régóta dolgozik azon, hogy megnehezítse Kína terjeszkedését Európában. A válság ráerősíthet a már korábban is jelenlévő trendekre,
a tervek szerint ki fog jönni egy uniós javaslat, amely alapján az államok, akár a versenyjogi szabályok áthágásával is tulajdont szerezhetnek stratégiai fontosságú cégekben.
Gyors nem lesz
Cséfalvay kiemelte: ez az első olyan válság, amely során stabilan rendelkezésünkre áll a fejlett digitális technológia (és ez már a járványkezelésben is széleskörűen hozzáférhető), továbbá ez az első olyan világválság is, amely megmutatja, mennyire érzékeny és sérülékeny a globális ellátási lánc. Az EB vezető kutatója úgy gondolja,
a legfontosabb kérdés az, hogy mit tanulunk ebből a válságból, mert ez befolyásolja majd azt, hogy milyen lesz a globális gazdaság, amikor kilépünk a periódusból.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a válság alatt és után a vállalatok életében a just in time helyett a just in case hozzáállás lesz jellemző, a helyi termelés az országok többségében erősödni fog, és a vakcina elérhetővé válásakor sem folytatódik majd minden ott, ahol abbamaradt a világjárvány előtt. Valószínűsítik a robotizáció és digitalizáció felerősödését (pl. home office, digitális oktatás) is.
Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy magyarországi egységük abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy nem olyan fogyasztói termékeket gyárt, amelyek iránt azonnal visszaesik a kereslet, és budapesti üzemeikben továbbra is folyamatosan készülnek például transzformátorok vagy az energiatermelés kellékei egy-két évvel ezelőtti megrendelések alapján. A másik nagy lehetőség, folytatta, hogy 1500 szoftverfejlesztőjük van az országban, akik otthonról is végezhetik a munkájukat.
Ő is számít a távmunka, távtanítás, az otthonról végzett adminisztrációs feladatok iránti elkötelezettség megerősödésére, és arra, hogy az alkalmazottak nagyobb szabadságot kaphatnak a jövőben. De „senki se gondolja, hogy gyors lesz a kilábalás” – zárta.
Nyitókép: Obi Onyeador / Unsplash
