Jó vállalati imidzset kiépíteni és fenntartani nehéz, de jó hír, hogy egyre többen figyelnek rá. A feladatnak része lett az is, hogy az alkalmazott jól érezze magát a munkahelyén, amivel olyan kapuk nyíltak meg a munkatársak előtt, mint a sebezhetőség, a sikerélmények és az érzelmeik hasznosítása. Érdemes ezzel a szabadsággal okosan bánni – egy Szilícium-völgyben edződött guru segítségével mutatjuk meg, hogyan.
Egy 2018-as Gallup-kutatás szerint az emberek 66 százaléka érzi úgy, hogy nincs haszna annak, amit a munkahelyén csinál, ami akárhogy nézzük, lesújtó eredmény. A cégek társadalmi felelősségvállalásának fontossága (CSR) rég forró téma, de az utóbbi pár évben valami megváltozott: az egésznek része lett az is, hogy hogyan érzi magát az alkalmazott a cégen belül, milyen a mentális egészsége. Így a CSR mellett divatba jött egy újabb idegen kifejezés: az employee experience. Jófejséggé vált az alkalmazottak érzelmeivel ugyanannyira törődni, mint a teljesítményével, és külön tudomány lett ennek a kimaxolása. Régen csak egy vállrándítással intézte el a főnök és a dolgozó is, ma olyan fickó érzékenyíti a magyar felsővezetőket a témában, aki egész életművét az érzelmek erejének hirdetésére építette.
Az Önkéntes Központ Alapítvány és a KPMG könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég a héten tartott CEO Brunchának rózsadombi helyszínén az öltönyös vállalatvezetők között könnyű kiszúrni, melyikük a messziről jött idegen. Kockás ing, kockás nadrággal, rikító tornacipő, extravagáns, szarukeretes szemüveg: ő Aaron Hurst, aki szép karriert csinált abból, hogy az emberek hogyan érezzék jobban magukat a munkahelyükön. Miután tanácsadóként a 90-es években megedződött a Szilícium-völgyi tech cégeken, rájött, hogy a társadalmi felelősségvállalás ugyanolyan fontos lehet az egyes egyén szintjén, mint vállalati szinten.
Ráadásul már nem elég, ha a vezetők az alkalmazottaikkal időnként kifestenek egy óvodát, hogy megnyugtassák a kollektív lelkiismeretüket, hanem felelősek azért is, hogy a nekik dolgozók jól érezzék magukat.
A jó vállalati imidzshez ma már ez is szükséges.
Hurst megalapította a Taproot Foundationt, amely 2001-es alakulása óta 15 milliárd dollár értékű szakértői tanácsadást nyújtott nonprofitoknak – csak épp pro bono. 2014-ben aztán írt egy könyvet The Purpose Economy címmel, amelyben egyenesen egy új gazdasági időszámítás kezdetét jósolta meg a célvezérelt munkaerő és az önkéntes szemlélet erejére alapozva. Azóta ezzel az ideával vagy a világot utazza körbe, vagy olyan neves lapokban publikál, mint a The New York Times vagy a The Wall Street Journal.
Ott voltunk a CEO Brunch keretében tartott budapesti előadásán, ahol adott 5 tippet arra, hogyan töltekezhetünk minden nap sikerélményekkel a munkahelyünkön.
1. Keresd meg, mitől érzed hasznosnak magad!
Sokszor érezhetjük rosszul magunkat a munkahelyen, de arra rájönni, hogy mitől lenne jobb, nehéz feladat. Pedig ez az első lépés ahhoz, hogy hasznosan teljen az időnk. Akik tudják, mitől van sikerélményük – legyen az bármilyen apróság –, könnyebben hoznak döntést és megbecsülik, amit csinálnak. Kár lenne minden munkanapot egyszerűen letudni, ha hazamehetünk úgy is, hogy az elmúlt 8 óránk nem csak a munkáltatónknak, de nekünk is hasznos volt.
2. A munkaköri leírásod csak egy vázlat.
Az előző pontot kipipáltuk, gondoljuk át, mivel telik egy átlagos munkanapunk és értelmezzük újra. A kórházi ápolók munkája sokszor fizikailag és lelkileg is megterhelő, monoton, mégis van, hogy vicceket mesélnek a betegeknek, mikor úgy látják, szükség van rá. Ettől garantáltan hasznosnak érezhetik magukat, pedig nem része a munkaköri leírásuknak, de még az etikai kódexnek sem.
3. Használd a munkatársaidat coachként!
És nem a főnököt vagy a HR-t. Akikkel közvetlenül együtt dolgozol, valószínűleg jobban (meg)értik, hogy miről beszélsz és könnyen lehet, hogy tudnak olyat mondani, ami téged is előrevisz. Hurst második cége, az Imperative egyébként klasszul digitalizálta ezt a folyamatot: egy olyan közösségi platformot alkottak, ahol egy algoritmus vadidegen szakembereket párosít az alapján, hogy milyen készségükön dolgoznának és abban ki tud nekik segíteni. Az oldal összeállít egy menetrendet, témákat javasol, és dokumentálja az eredményeket. Persze ugyanolyan hatékony egy jó beszélgetés ebédszünetben.
4. Ne félj a sebezhetőségtől!
Komolyabb készség, mint gondolnád. A szakértelem Hurst szerint annyit jelent, mint ugyanazokkal a módszerekkel bármikor ugyanarra az eredményre jutni.
Mivel ebben nincs semmi emberi, minden munkát, amihez pusztán szakértelemre van szükség, át tud és át fog venni a mesterséges intelligencia.
Az érzelmek és az emberség viszont nem programozhatóak, így az idő előrehaladtával ezekre az erőforrásokra lesz szüksége a cégeknek, az alkalmazottaknak ez lesz a versenyelőnye. Figyelj tehát oda az érzelmeidre, mert ezek hamarosan ugyanolyan fontosak lesznek az álláskeresésnél, mint az Excel ismerete. Azért ez nem rossz.
5. Járulj hozzá a közösséged fejlesztéshez!
Hurst szerint a munkahelyünkön is ugyanarra van szükségünk, mint anno a törzsekben: barátságra, biztonságra és célra. Ebben a sorrendben, hiszen ha nem járulsz hozzá a közösségedhez, kirekesztenek, elszigetelődsz, és amikor oda a barátság és ezzel a biztonság is, nehéz a célodra koncentrálni, lehet az bármilyen magasztos.
