Állandó Kiállítás
Látható Zenetörténet
A Magyar Zene Háza állandó kiállításának koncepciója rengeteg együtt gondolkodással és komoly csapatmunkával formálódott. Az állandó tárlat az európai zenetörténeten vezeti végig a látogatókat, miközben a magyar zenetörténet csúcspontjait is kiemeli. A Batta András zenetörténész vezette szakmai csapat által kialakított történeti áttekintést hét nagy fordulópontra fűzték fel, úgy, mintha a kiállítótérbe való belépéstől az onnan való távozásig egy előadást néznének végig a látogatók, meghatározott dramaturgia alapján. A tárlat tehát az európai zenetörténet hét nagy fordulópontja köré épül, amelyeket egy remek szakértő csapat – a MOME kiállítás-dizájnnal foglalkozó oktatóitól kezdve a londoni Victoria and Albert Museum kurátorán át a kiállítás tervezőkig – látványban is megfogalmazott.
Hang, zene és ember
Hogyan fejlődött a zene az évezredek során Európában és Magyarországon? Ezt járja körbe a Magyar Zene Háza állandó kiállítása, ami az emberek közötti legősibb kapocs, a zene világába enged betekintést. A zene az emberi kultúra egyik legősibb eleme, valószínűleg előbb zenéltünk, mint hogy megtanultunk volna beszélni. Fontos társadalmi és spirituális funkciója is volt az emberi történelem során, a törzsi táncoktól kezdve a nemzeteket és kontinenseket átívelő trendekig. A Magyar Zene Háza interaktív kiállítása minden érzékszervre hatva repíti vissza a látogatót a zenetörténet fordulópontjaihoz.
Zene, fordulópontok mentén
Ez a kiállítás a ház alapköve, nemcsak átvitt értelemben, hanem szinte szó szerint is, hiszen az alagsori szinten kapott helyett, fölötte van, „rá épül” a koncertterem, majd a zenepedagógiai szintek. A közel 2000 négyzetméteren állandó és időszaki tárlatok is helyet kapnak, a szórakoztató audiovizuális élményekhez egy úgynevezett kreatív hangtér is társul, ahol nemcsak hagyományos hangszereket próbálhatnak ki a látogatók, hanem például egy gesztusvezérelt robotzenekart vagy hanggolyópályát is, így azok is zenélhetnek, akiknek nincs hangszeres tapasztalata.
Az állandó kiállítást Batta András zenetörténész vezette szakmai csapat tervezte, az előadás szerű interaktív élmény európai zenetörténet hét nagy fordulópontja köré épül. A látvány kialakításában nemzetközi szakértők csapata működött közre, a MOME kiállítás-dizájnnal foglalkozó oktatóitól kezdve, a londoni Victoria and Albert Museum kurátorán át a kiállítás tervezőkig.
Jelen lenni a múltban
Az állandó kiállítás a zene keletkezésével, egy, a természet és zene egységét kifejező őserdővel indul, majd egy emberpár életén keresztül mutatja be a magyar népzenét, így illusztrálva, hogy az ember életét a születéstől a halálig végig kíséri a zenei, ének- és tánckultúra.
Történelmileg az első fordulópont az írott zene megjelenése, a középkor egyházi zenéjével és a polifónia kialakulásával. Mivel az időben a zene többnyire áhítatos volt, az őserdő helyszíne templombelsővé válik, és a középkor legnépszerűbb hangszerei, fuvolák, lantok kísérik a látogató útját a 16. század végéig, a pompás, többszólamú, barokk hangzásig.
A következő fordulat az opera és klasszikus zene térnyerése. Monteverdi operái az emberközeli érzelmeket a zene részévé tették, a műfaj bámulatos sokszínűségébe és kifejező erejébe nyerhetünk betekintést.
A negyedik részben virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos 18-19. századi városok, köztük Velence, Párizs, London, Berlin, Bécs – vagyis az ezerarcú Európa. A látogatók belemerülhetnek Bach zsenialitásába, meglátogathatják Haydnt Eszterházán, együtt utazhatnak Mozarttal, és úgy érezhetik, mintha belelátnának Beethoven gondolataiba. Kiemelten szerepet kap a magyar nemzeti opera megszületése Erkel Ferenccel, Liszt Ferenc szerzeményei mellett pedig olyan fontos művek is felcsendülnek, amelyeknek ő készítette el a zongoraátiratát.
A 20. századi zenetörténet elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül, de ez a kor a kísérletek, az újító törekvések ideje is, Mahlertől Debussyn át a mai komponistákig. A technológia fejlődésével jutunk el a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, majd a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódításig.
A kiállítás végére eljutunk a saját korunkig, ha úgy tetszik: a mai „őserődig”, amikor rengeteg féle zene, zörej, zaj vesz körül bennünket, hogy aztán legvégül visszatérjünk az emberhez, a saját hangunkhoz.
A zene ezerszínű világa
Az időszakos kiállítások egy-egy előadó, vagy időszak részletes bemutatásával vonzzák be a közönséget, kezdve a hazai könnyűzene fénykorával a kommunizmus idején. A tárlat igazi zenetörténeti utazás egy olyan korszakba, amely sokunknak ismerős, talán nosztalgikus, de mindenképpen megkerülhetetlen, amikor a magyar zenéről beszélünk.
A kiállítást interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével járhatják végig a látogatók. Az audiovizuális élményekhez egy úgynevezett kreatív hangtér is társul, ahol nemcsak hagyományos hangszereket próbálhatnak ki a látogatók, hanem például egy gesztusvezérelt robotzenekart vagy hanggolyópályát is, így azok is zenélhetnek, akiknek nincs hangszeres tapasztalata.
