Kiber biztonság



Az internetnek nincs békés aranykora, amire vissza lehet tekinteni.

A hálózat egyik első nagy sztorija, hogy 1986-ban KGB-s hackereket fogtak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium számítógépes rendszerében. Az adatközpontok ugyanúgy csatlakoznak az internetre, mint bármelyik másik létesítmény.
Az ezredforduló nem csak az Y2K pánikról szólt, hanem olyan támadásokról is, mint a Titan Rain vagy a Moonlight Maze, amelyek során hadititkoknak kelt lába.

Azóta ismeretlen támadók feltörték a Sony-t, a legnagyobb amerikai hitelminősítőt, a világ eddigi legnagyobb túlterheléses támadására pedig a napokban került sor a Github ellen.

1/2

kb-img

Kiber biztonság



Nem az a kérdés, hogy egy adatközpontot kell-e védeni, hanem az, hogy hogyan. A nagy szerverközpontok előnye, hogy körbe lehet őket védeni, pont úgy, mint egy középkori erődtemplomot. Kevesebb IT-biztonsággal foglalkozó mérnökkel üzemelhetnek, mint ha minden ügyfelük saját szerverparkot és védelmet telepítene.

A már hagyományosnak mondható behatolásfigyelő eszközök mellett ma egyre nagyobb szerephez jutnak az öntanuló, mesterséges intelligencia alapú megoldások is. Ezek egyrészt a korábbi támadások mintáit elemezve ismeri fel az új próbálkozásokat. Másrészt a netes forgalom folyamatos elemzésével, az előjelek felismerésével képes a még csak készülődő támadásokra is figyelmeztetni a kiberbiztonsággal foglalkozó informatikusokat.

2/2

kb-img

Kiber biztonság


Az internetnek nincs békés aranykora, amire vissza lehet tekinteni.

A hálózat egyik első nagy sztorija, hogy 1986-ban KGB-s hackereket fogtak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium számítógépes rendszerében. Az adatközpontok ugyanúgy csatlakoznak az internetre, mint bármelyik másik létesítmény.
Az ezredforduló nem csak az Y2K pánikról szólt, hanem olyan támadásokról is, mint a Titan Rain vagy a Moonlight Maze, amelyek során hadititkoknak kelt lába.

Azóta ismeretlen támadók feltörték a Sony-t, a legnagyobb amerikai hitelminősítőt, a világ eddigi legnagyobb túlterheléses támadására pedig a napokban került sor a Github ellen.

fm-img


Nem az a kérdés, hogy egy adatközpontot kell-e védeni, hanem az, hogy hogyan. A nagy szerverközpontok előnye, hogy körbe lehet őket védeni, pont úgy, mint egy középkori erődtemplomot. Kevesebb IT-biztonsággal foglalkozó mérnökkel üzemelhetnek, mint ha minden ügyfelük saját szerverparkot és védelmet telepítene.

A már hagyományosnak mondható behatolásfigyelő eszközök mellett ma egyre nagyobb szerephez jutnak az öntanuló, mesterséges intelligencia alapú megoldások is. Ezek egyrészt a korábbi támadások mintáit elemezve ismeri fel az új próbálkozásokat. Másrészt a netes forgalom folyamatos elemzésével, az előjelek felismerésével képes a még csak készülődő támadásokra is figyelmeztetni a kiberbiztonsággal foglalkozó informatikusokat.