Kanyargások hegytől hegyig
Balaton
Krúzolás
A krúzolás kifejezést – kényelmes, jóleső kocsikázás vagy sétálás, lődörgés – valószínűleg egyenesen a Káli-medencében való, nyitott tetőablakos Mercedessel autózásra találták ki. A hangfalakból szóló zene kellemesen simogatja a fülünket, mint az őszi szél a hajunkat, a táj domborulatai pedig a szemünket. Az egyik kisebb szőlőhegy, a Sabar borásza mondta egyszer, hogy az a jó a tanúhegyekben, hogy megtámasztják a bámészkodó szemét. Ezek között a hegyek-dombok között autózunk most, miközben a szállásunk helyszínét – egy elképesztő agriturismot Balatönszőlősön – egy Káli-medencén átívelő kocsikázással kötjük össze a badacsonyi és Szent György-hegyi kulináris élményekkel.
Nehéz megmondani, mikor lett ekkora hype a Balaton körül, de mára teljesen egyértelmű, hogy a minőségi társasági és kulináris élet egy jó része – legalábbis nyárra – Budapestről a tó partjára költözik. Egymást érik a borkóstolók, különleges rendezvények, DJ-k zenélnek a szőlősorok végében, egyre jobb borok és ételek mellett piknikezhetünk, lazulhatunk, pihenhetünk. A szabadság és a pihenés egyik attribútuma persze az is, hogy nem kell minden pillanatban megmutatkozni, megfelelni, megjelenni, ezért ha valóban ki szeretnénk kapcsolni, ma már a partvidék nyüzsgő utcáitól érdemes kicsit eltávolodni, fel a hegyekre, dombokra. Ott aztán senki nem zavar meg majd a kilátásban, és kezünkben egy tökéletes csopaki vagy badacsonyi borral elmélázhatunk az élet értelmén. Még egy szintet léphetünk, ha ősszel indulunk neki, amikor sokkal csendesebb a környék.
Az általunk ajánlott helyeken biztosak lehetünk benne, hogy a tulajdonosok a fenntarthatóság jegyében szervezik a mindennapokat, igyekeznek szezonális és helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel dolgozni, ezzel is erősítve a régiót. És persze a 365 napos balatoni turizmust: ősszel, amikor a tömeg elvonult sokkal meghittebb vendéglátásra, jó beszélgetésekre számíthatunk, és azon sem kell meglepődni, ha a tulajdonos lehuppan mellénk megkérdezni, hogy ízlett az étel, vagy épp maga a borász mutatja be a tételeit nekünk, első kézből.
Irány Balatönszőlős
Balatonszőlős először talán akkor került fel az átlag fogyasztó úticél-térképére, amikor a Bortársaság mindig aktív és kreatív tulajdonosa, Tálos Attila megvette és megnyitotta a Szőlősi Kocsmát. Ez az a fajta hely, aminek reklám sem igen kell, a törzsvendégek, a helyiek és az elhaladó forgalom bőven fenntartja. Cserébe jár a laza újhullámos kocsma-hangulat, a házias ételek (például olykor retro paradicsomleves betű tésztával) és jó borok a tulajdonos helyi pincészetéből, a Gellavillából.
Szőlőst nézte ki a budapesti Alessio étterem tulajdonosa is, Forrai Miklós, és párja, Forrai Kovács Kriszta magának, jobban mondva Szőlős egyik domboldalát, amikor birtokot kerestek. A Casa Christa nem egy szokványos szállás, a külföldről már ismerős agriturismo koncepcióját igyekeznek követni, és még csak az út elején járnak. A cél egy olyan fenntartható és bejárható birtok megalkotása, ahol a vendégek szabadon kóborolhatnak, pihenhetnek, élvezhetik a szolgáltatásokat, miközben távol vannak a világ zajától. Tavaszra már mind a 10 kisház elkészül, de jó néhány már most is működik – egész nyáron teltházzal mentek. A komfortosan átalakított kis présházak különlegessége, hogy mind egytől egyig saját kis wellness-pincével rendelkezik, így akár a saját szaunánkból láthatunk rá a szőlősorokra. Forrai Miklós azt mondja, a „social distance” itt tényleg garantált, ha még szükség lenne rá, a házakat ózon generátorral (is) takarítják. A birtokhoz közös, mindenki által használható szabadtéri grill helyiség, félig fedett kandallós, panorámás közösségi tér is tartozik, de készül a közös reggeliző és a bár is, hogy valóban mindent megtaláljunk karnyújtásnyira, amire a kikapcsolódáshoz szükség van.
...Köveskál irányba
Szőlőstől az északi parton nyugat felé indulva Zánkánál érdemes letérni a 71-es útról Köveskál irányába. A Káli-medence domborulatai között kanyarogva az új Mercedes E-osztály is jobban megmutatja magát, dinamikus és végtelenül kényelmes. Mind a 71-esen, mind a kis falvak között kanyargó, olykor nehezen belátható utakon hasznát vesszük a radar alapú rekuperációnak, mely az előttünk menő forgalmat figyeli, és ha mi levesszük a gázról a lábunkat, az előttünk haladó autó sebessége pedig csökken, akkor az automatika minket is biztonságban tart, vagyis lelassít.
Úticélunk két tanúhegy, a Badacsony és a Szent György-hegy. Mindkét hegyen számos ma már jól csengő nevű pincészet működik, akik sokat tettek azért, hogy a borkészítést a régióban a minőségi irányba tereljék. A Gilvesy, Laposa, 2HA, Istvándy, Szászi, Nyári nevek nem csak vájtfülű borfogyasztóknak mondanak sokat. Szépen ápolt szőlősorok, Olaszrizling, Szürkebarát, Rajnai Rizling, és a helyi kuriózum, a csak ezen a vidéken fellelhető telt, mély borokat adó Kéknyelű. Bár a borvidék alapvetően fehérborairól ismert, egyre több a kékszőlő, hiszen a klíma is változik. Nem véletlen, hogy a Szent György-hegy lejtőire például a 2HA borásza, Török Csaba telepített Toszkánából hozott Sangiovese töveket, melyek itt, a Balaton mellett is nagyon otthon érzik magukat és különleges, telt vörösbor készül belőlük.
Badacsony
"Kis Badacsony"
A Szent György-hegyet jó páran „kis-Badacsonynak” nevezik, a formája miatt. Mindkettő szinte szabályos trapéz a partról nézve, csak míg a Badacsony a víztől gyalog is könnyen elérhető, addig a Szent György-hegy már jócskán beljebb van. Talán ez az oka annak, hogy érintetlenebb még, egy igazi szőlőhegy ápolt birtokokkal és kevés házzal. Itt is találunk egy ikonikus, új életre kelt, felújított épületet, egy igazi műemléket. A Tarányi Présház – akárcsak a Hableány – nehéz időket élt meg az elmúlt évtizedekben. Az 1780-ban épült présház a Balaton-felvidék egyik legszebb, parasztbarokk stílusú műemléke. Sokáig úgy tűnt, pusztulásra van ítélve, 1998-ban és 2004-ben is leégett, a környékbeliek egyre kétségbeesetten figyelték az állapotromlást. 2017-ben egy magánember, Szoják Miklós vette meg és kezdte el felújítani, figyelembevéve a szigorú műemlékvédelmi előírásokat. Nem volt egyszerű. A homlokzat restaurálása is évekig tartott, egy helyi szakember foglalkozott a kis erkélyes front helyrehozatalával, de megérte. A 70-es években borozóként és étteremként működő hely most újra él és virul, csodálatosan megújult belső térrel és hatalmas terasszal. A fatüzelésű kemencében pizza készül, a Tarányi 1780 fantázianevű gorgonzolás, pestos, szőlős pizzát különösen érdemes megkóstolni, mert nagyon ki van találva. Az étlapon egyébként „magyaros és olaszos” ételek találhatók, de a nyáron nyílt konyha biztosan tartogat még meglepetéseket. A pisztráng tapolcai, az angus marhahús várvölgyi, a borlapon pedig helyi termelők tételei vannak. Földi Bálint ritka Kéknyelűje például már csak itt kapható, a hegyi mikro-birtokról származik, érdemes még elkapni egy pohárral idén ősszel! Az étterem előtt befüvesített kis téren ülve gyönyörködhetünk a szintén műemlék Lengyel-kápolnában, a Badacsony sziluettjében és Szigliget hármas dombjában, mögötte pedig a Balaton víztükrében.