Ugyan a világot behálózó Facebooknak köszönhetően a cégek újabb eszközt kaptak arra, hogy szponzorált posztokkal könnyebben a felhasználók szeme elé kerüljenek, pótolhatatlanul hasznos fegyver egy saját weboldal. Hiszen a hatalmas zajban könnyű elveszni, és a hétköznapi ember nem a Facebookon fog keresgélni, ha egy kérdésre gyorsan választ szeretne kapni. Inkább segítségül hívja a bajba jutott ember legjobb barátját: a Google-t. Egy jól optimalizált oldallal a találatok élére kerülve nagyobb az esély arra, hogy a szolgáltatásunkról tudomást szerez az, akinek épp ránk van szüksége.

Egy saját weboldalnak ezen túl számos más olyan előnye is van, amit egy közösségimédiás-profil nem tud megadni. Olyan külsőt húzunk rá, ami jobban kifejez minket és megkülönböztethetővé tesz a versenytársaktól. A látogató kereshet az információk közt és nem posztokat kell visszagörgetnie. A felületünkön gondosan rendezett tartalmak átláthatóvá tesznek minket, bizalmat gerjesztenek és lefektetik a hitelesség alapjait. Alaposabban bemutathatjuk az általunk kínált szolgáltatást, termékeket, összegyűjthetjük referenciáinkat és a korábbi ügyfelek ajánlásait. Egy szó, mint száz: a honlapunk a legszemélyesebb, leghitelesebb erődünk lehet az interneten, ha valóban komolyan gondoljuk a vállalkozást.

Ami biztosan nem szükséges: hogy programozók legyünk vagy elvégezzünk egy fejlesztői kurzust. Manapság már a kis- és középvállalkozások olyan csomagok közül választhatnak a különböző szolgáltatóknál, amik minden szükséges elemet egy pakkban kínálnak, ráadásul a kevés erőforrásból gazdálkodóknak sem jelentenek túl nagy anyagi megterhelést.

A legszükségesebb téglák az építkezésben: a domain és a tárhely.

Domain

A domain (a weboldalunk címe, amit beírunk a böngészőbe) az első látható jele annak, hogy a vállalkozás komolyan veszi magát. Ugyan manapság vannak ingyenes szolgáltatók, de nem túl bizalomgerjesztő egy olyan cím, aminek kacifántos végződése van. Gondoljunk csak bele, mennyivel profibbnak tűnik egy .hu-ra vagy .com-ra végződő domaint a több tagból álló, hosszú linkeknél. Arról nem is beszélve, hogy igazán nem költséges dologról van szó, 1000-2000 forint közti összegért egy évre a miénk lehet a választott cím. A domain beregisztrálásához fenntartási, karbantartási díjat kell fizetni. Ez jellemzően éves ciklusban van meghatározva, és csak olyan címet jegyezhetünk be, ami szabad, vagy amiről korábban más már lemondott.

Első ránézésre összezavaró és érthetetlen lehet, miért van szükség ennyi végződésre. A legtöbb szolgáltatónál .hu, .eu, .com, .net és még megannyi variáció érhető el. A hazai piacra fókuszáló, célközönségüket anyanyelvükön megszólító cégek jellemzően a saját országukhoz tartozó, Magyarország esetében a .hu végződést választják. Ahol már a nemzetközi piac a fókusz, és nem egy helyi pékségről van szó, ott már érdemesebb a .com (angolul a kereskedelmi, azaz commercial rövidítése), vagy .eu-s címekkel tervezni. Utóbbiak a szakemberek szerint a keresőkben is előnyt élvezhetnek a rangsorolásban.

A választásnál fontos szempont, hogy a cím jól megkülönböztethető legyen és a netezők ne keverjék össze más szolgáltatás nevével. Sokan azért ajánlják egyszerre több név levédését is, mert ugyan jelentős többletköltséggel nem jár, de cserébe a konkurensek nem regisztrálhatnak be hasonló kombinációt, amivel esetleg hozzájuk találhatnának el az ügyfelek. Összességében: ha főleg hazai vásárlókat szólítanánk meg, akkor a .hu végződés már magában sejteti, hogy ilyen nyelvű tartalmat fognak találni az oldalon, míg a .com és más opciók egy szélesebb csoportra céloznak.

Webtárhely

A domain cím magában nem elég, hiszen csak egy internetes azonosító, leginkább a házszámhoz lehetne hasonlítani. A következő lépés a tárhely igénylése, ami már maga a ház: itt tárolódik és innen lesz elérhető minden fontos fájl a weboldalunk megjelenítéséhez. A tárhelyek fizikailag speciális szerverközpontokban helyezkednek el, erre szakosodott cégek adják bérbe. Ők gyakorlatilag rendkívül drága infrastruktúrájukat adják használatba, mintha csak egy albérletet vennénk ki.

Az induló vállalkozások egyik leggyakoribb kérdése, hogy mégis mekkora tárhelyre lesz szükségük, ezzel elkerülvén, hogy felesleges pénzt dobjanak ki az ablakon. Ha a számítógépünkön tárolt fájljaink alapján próbálunk következtetni, nehéz feladatnak tűnhet a méret meghatározása. Az első szempont, hogy milyen tartalomkezelő rendszert kívánunk használni, a Wordpressnek például elég mindössze 20 megabájt. Ennél is fontosabb, hogy mennyi multimédiás tartalmat szeretnénk feltölteni, mondjuk képeket, videókat, lesz-e galériánk, hány közzétett bejegyzést képeznénk fel. Ez teljesen eltérő lehet egy ingatlanirodánál és egy portfóliót építő fotósnál. A mai kamerákkal készített nagyfelbontású képek 5-10 megabájtot foglalnak. Érdemes éves szinten kiszámolni, mennyi fotóval tervezünk. Ehhez még hozzá jönnek a letölthető dokumentumok, de a pdf-ek, .doc kiterjesztésű fájlok szintén elhanyagolható méretűek. Egy átlagos szükségletekkel bíró weboldal számára a kezdetkor bőven elég 1 gigabájt (sok szolgáltatónál ez a legkisebb határ), amit később az igényeinknek megfelelően bővíthetünk, ha úgy érezzük, túlnőttük volna. A sok terméket tartalmazó webshopok esetében már inkább 5000 megabájtot szoktak javasolni.

Saját e-mail

Ahogy a domain címre, úgy a cégünk kapcsolataként megadott e-mail címre is igaz, hogy már első ránézésre árulkodik a szakértelmünkről. A tó[email protected] helyett sokkal professzionálisabb a [email protected], vagy ha a cégnév van a címünkben egy ingyenes szolgáltató helyett. Akár már havi 200 forintért vásárolhatunk olyan alapcsomagot már meglévő domain cím mellé, ami 5 e-mail fiókot, antivírus-szűrést és adott méretű tárhelyet kínál fiókonként. Amellett, hogy szakmailag megbízhatóbbnak tűnünk tőle, könnyebb is megjegyezni. Arról nem is beszélve, hogy a levelezés kulcsfontosságú szerepet tölt be egy cég életében, hiszen itt vannak elmentve a kapcsolatok, levelek, számlák.

Ha nem egy összetett webáruházat szeretne készíteni, ellenben tartalmakban bővelkedő, bejegyzésekkel teli felületen népszerűsítené szolgáltatását, remek alternatíva lehet egy olyan tárhelyszolgáltatás, ami kifejezetten a Wordpresst, a világ legnépszerűbb tartalomkezelő rendszerét (CMS) kínálja. Ezt a motort a világon több mint 60 millióan használják, a kisebb blogoktól kezdve a nagy hírportálokig, ráadásul magyarul is elérhető. Nagy előnye, hogy az alaprendszer könnyen tovább bővíthető beépülő plugin-ok és sablonok segítségével, akár egy egyszerű e-bolt is készíthetünk vele. Mindössze egy domain és tárhely kell hozzá.

A kifejezetten Wordpressre szabott csomagokkal egy előretelepített és konfigurált WordPress tartalomkezelő rendszert kap a megrendelő a szükséges domain névvel együtt. Az ilyen csomagok sok esetben nem tartalmaznak alapból e-mail-szolgáltatást, ami külön pótolható. Előnyük, hogy az ügyfélnek csak egy internetes felületen kell bejelentkezni az adminisztrációs felületre, ahol felhasználónévvel és jelszóval már el is érheti az előre telepített kezelőfelületet.

Aktív netezőként már biztosan felfigyelt arra, hogy több weboldal is a https:// előtaggal kezdődik, előtte pedig egy zöld lakat jelzi annak megbízhatóságát. Ez az úgynevezett SSL kapcsolat, ami azt jelenti, hogy a honlap biztonságos, és az olvasók adatai is biztonságban vannak, ha időt töltenek az oldalon.

Az SSL protokoll (Secure Socket Layer) a kommunikáló felek (mondjuk két szerver, vagy web/e-mail kliens és szerver) közötti titkosítással és hitelesítéssel történő biztonságos kommunikációra szolgál, ami egyrészt védelmet ad a lehallgatások ellen. A felhasználók biztosak lehetnek abban, hogy azokkal kommunikálnak, akikkel valóban szeretnének. Az SSL tanúsítványok leginkább on-line üzleteknél nagyon fontosak, ahol a rendelések során hitelkártya-adatok és más érzékeny információk közlekednek, de igaz ez olyan portálokra is, amelyek felhasználói fiókokat és jelszavakat kezelnek, illetve minden olyan típusú felületre, ahol követelmény a biztonságos adatátvitel.

SSL tanúsítványból elérhető ingyenes és fizetős is. A tárhelyszolgáltatók többsége alapesetben már ad egy egyszerű, ingyenes SSL tanúsítványt, de ha nem, akkor is pár száz forinttól kezdve a komolyabb csomagokig haladva akár 33 ezerért is igényelhetők a honlapunkhoz. Utóbbiak a kezdő vállalkozások számára már egyáltalán nem létfontosságú kiegészítő funkciókat is tartalmaznak.

Korábban már említettük, hogy a tárhelyszolgáltatók a saját drága infrastruktúrájukat bocsátják az ügyfelek rendelkezésére. Amikor egy cég beköltözik a digitális térbe, akkor adatok keletkeznek, ezeket kezelni és tárolni kell valahol. Az úgynevezett cloud hosting, azaz felhőalapú tárhelyszolgáltatások lényege, hogy a weboldal különféle virtuális szervereket használ, a működéséhez szükséges erőforrásokat is onnan éri el, ezt hívják virtual private servernek, vagyis VPS-nek.

Az adatok tehát nem egy fizikai adattárban vannak mellettünk, hanem egy virtuális meghajtón egy távoli adattárban, amit az interneten keresztül érünk el. Ennek rengeteg előnye van: az adatközpontok maximális internetkapcsolatot és biztonságot kínálják az adatok számára, valamint 24/7 professzionális technikai támogatást biztosítanak. Az adatközpontok saját tartalék áramellátó-rendszerük van, valamint gazdaságos hűtési módszert használnak a szerverek hűtésére.



Ha saját szervereken próbálnánk ezt elérni, sokkal drágább lenne, ráadásul nagy szakértelmet és sok erőforrást igényelne. A honlap növekedésével ráadásul igényelhetünk újabb erőforrásokat, kérhetünk például plusz tárhelyet. Így csak azért fizetünk, amit használunk is. Amennyiben dedikált szerver hosting szolgáltatással működtetnénk a honlapunkat, a teljes erőforrásért fizetnünk kéne. És ha meghibásodik egy eszköz, akkor sem omlik össze a rendszer, mert a kieső szerver helyét átveszi egy másik. A felhő alapú VPS szolgáltatások egy technikai hiba esetén sem állnak le.

Emberi jellemvonásunk, hogy mivel az internet nem egy fizikai tér, ezért nem tartunk annyira a lehetséges veszélyektől, mint mondjuk az utcán egy rablástól. Pedig érzékeny adatok ellopásával a rosszakarók a valódi életünkben is komoly károkat okozhatnak. Hiába érezzük úgy, hogy nincsenek rosszakaróink és velünk nem fordulhat elő, a kiberbűnözők sok esetben nem válogatnak, és a munkát egyébként is automatizált módszerekkel végzik el. Ahol gyenge védelem, ott a puskagolyóként szétszórt kártékony kódok bizony áthatolnak. Ezért fontos, hogy ellenőrizzük azt is, a tárhelyes csomagunkban van-e tűzfal-szolgáltatás, ami már magában hatékonyan képes kiszűrni a rosszindulatú folyamatok jelentős részét.

De mit tudunk tenni a megelőzésért? Fontos, hogy a weboldalunk tartsuk karban, folyamatosan frissítsük, mintha csak egy okostelefonos, vagy egy asztali számítógépes rendszer lenne. WordPress esetén például mindig aktiváljuk a frissítéseket. Az adminisztrátornak lehetősége van beállítani bejelentkezési limitet is (például csak háromszor lehet rosszul megadni jelszót), amivel szintén csökkenthető annak kockázata, hogy próbálgatásos módszerrel bejelentkezzenek az adminisztrációs felületünkre. A jelszavunkat soha ne tároljuk FTP-programokban, vagy a számítógépünkön dokumentumokban.

Természetesen a mai fejlett támadások világában előfordul, hogy bár előre gondolkodtunk, mégis bekapunk egy kártékony kódot. Ezért nagyon fontos, hogy időközönként biztonsági mentést készítsünk a weboldalunkról. A fejlettebb tárhelyszolgáltatók csomagjaival egyébként arra is van lehetőségünk, hogy a weboldalunk korábbi mentett verziójának visszaállítását kérjük, jellemzően naponta készül egy éjszaka. A legjobban akkor járunk, ha értesítjük a szolgáltatót és kérjük egy korábbi állapot visszaállítását. Ezután érdemes lecserélni a jelszavakat egy erősebb kombinációra, és megkérni a szolgáltatót, hogy végezzen víruskeresést,vizsgálatot a tárhelyen. Ezt azon saját eszközeinken is meg kell tennünk, amelyekről csatlakozunk, kezeljük az admin felületünket.