Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Balogh Petya: Minden magyar 34 ezer forinttal szállt be az év menyasszonytáncába

Megérkezett az új iPhone, de nincs okunk elájulni tőle, egy újabb nagy tech forradalomra még várnunk kell. Az ország álomesküvője Várkonyi Andreával és Mészáros Lőrinccel a főszerepben viszont már megvolt, a menyasszonytáncba az adófizetők is busásan beszálltak. Közben elindultak az előkészületek a Cápák között negyedik évadára. Balogh Petya heti összefoglalója.

Megvolt az Apple éves rendes őszi nagy eseménye, bemutatták az új okostelefonokat, tableteket és okosórát. Minden kicsit jobb lett, mindenBalogh Péter kicsit kisebb vagy nagyobb, hosszabb vagy rövidebb. Minden igazán fantasztikus. De a forradalom elmaradt megint. Ez nem a revolúció, hanem az elvárható minimum evolúció.

Olyan, mint egy állampapír, a technológiai infláció plusz egy-két százalék az éves hozam. De nem csak az Apple-nél maradt el, hanem mindenkinél. Ami annyit jelent, hogy az okostelefon, a tablet készen van.

Körülnéz a technológia

Ez ennyit tud, erre való, így működik. Ahogy annak idején az asztali PC pár év száguldás után elérte jelenlegi unalmas, de megbízható definícióját, ahogy rá egy évtizedre a notebookok is kimaxolták a hasznosságukat, most az okostelefon és a tablet is felért a hegytetőre és nézelődik.

Várja, hogy hol és miben lesz a következő, az életünket újraíró, mindenkit izgalomba hozó nagy kaland. A VR és AR szemüvegek még a kanyarban sincsenek napi hasznosságban, az okosórák forradalma pedig unalomba fulladt.

Én pedig, örök türelmetlen tech szerelmesként kapkodom körbe a fejem, hogy honnan érkezik az újabb nagy hullám.

Már csak azért is, mert az egyik előzőt, a navigáció berobbanását igen jól sikerült meglovagolnom. Ha trendszerűen nézem, akkor minden egyes újabb nagy technológiai forradalom egy nagy lépéssel kisebb, barátságosabb, személyesebb és onlájnabb lett, miközben egyre szabadabbá vált vele a munka és a szórakozás is.

Okosórán senki nem fog filmet nézni, sem e-mailt írni, a VR sisak nem kiszabadít, hanem izolál, az AR szemüveg… Az AR szemüveg még akár jó is lehetne. De egészen biztosan nem hangvezérléssel fog igazán hasznossá és elterjedté válni. Szóval kémlelem a horizontot, vágyom újra arra az izgalomra, amikor a technológia újrahuzalozza az életünket.

Fáziskésésben az EU

A telefonpiacról olyannyira elsétált az innováció, hogy már az EU szabályozza rendeletben, hogy minden telefonon, ha van rajta lyuk, akkor annak egységesen USB-C csatlakozónak kell lennie.

Mikorra végre megszületik a szabályozás, jó eséllyel le is szokunk a kábellel töltésről, és nem kizárt, hogy a jövő szeptemberi bemutatón az utolsó csatlakozónak is búcsút int az almás cég. Ha még az Európai Unió végre nekimenne az Internet Explorernek, esetleg a gőzgépeknek is, az lenne csak a haladás.

Persze ha azon elmélkedem, hogy melyik lesz a következő nagy technológiai hullám, amin startupokba fektetve keresni tudok, akkor néha elgondolkodom, hogy tényleg olyan jó üzlet-e befektetőnek lenni.

Amikor egy jó ötlettel, némi szerencsével és kitartó munkával akár én is nyerhettem volna közbeszerzésen 338,000,000,000 forintot hat kilométer vasúti pálya felújítására. Vagy nászajándékba. Ahogy tetszik.

A mi közös nászajándékunk ez, csodás gesztus, ahogy minden magyar, minden gyerek, felnőtt és nyugdíjas beszállt 34 ezer forinttal az év menyasszonytáncába.

És bár a büszke vőlegény egy pillanatra úgy tűnt, hogy lecsúszott a toplista éléről, végül országos összefogással, három héten belül sikerült ezt a csúfságot korrigálni.

De közben azért alakul valami új és izgalmas is, évről évre egyre többre képes a mesterséges intelligencia. A hetekben új hobbim lett, hogy a Night Cafe Creatort megkérem, hogy fessen nekem valamit. Ez annyit tesz, hogy egy szövegdobozba beírom, hogy mit szeretnék látni, majd kattintok. A többi a gépagy dolga. A végtelen sok kép alapján betanított algoritmus álmodik egy képet, mi pedig csodálkozunk.

Egy végtelen sok kép alapján betanított algoritmus alkotása. Kép: Balogh Petya

Az egész annyira szürreális, mintha egy idegen fajjal próbálnánk Activityt játszani. De egyben nagyon izgalmas torz tükör is a világunknak, agyunknak. Feleségem egyenesen utálja az így születő műveket, annyira idegennek érzi. Engem viszont megunhatatlanul szórakoztat.

Maradjunk feleslegesek?

De túl a bedrogozott számítógép hallucinációin, azért is érdekes játék ez, mert kezdi sejtetni, hogy mit hoz a jövő. Azt eddig is tudtuk, hogy a gépek erősebbek, jobban tudnak összeadni és a világ összes pornóját is zokszó nélkül tárolják.

De valahogy mindig volt egy emberi felsőbbrendűségünk, egy utolsó mentsvárunk. Persze, a gép tud végrehajtani, de alkotni nem. Mert kreatív csak az ember lehet. A csudákat nem! Szebben fest, mint én valaha fogok.

És jobb zenét szerez (Aiva), finomabb recepteket komponál (Watson), jobb cikkeket ír (Jarvis), jobban sakkozik (Deep blue), mint a legtöbb halandó ember. József Attila szavai jutnak eszembe: Maradj feleslegesnek. Talán pár évtized múlva ez lesz az emberiség jelmondata, nem?

A bizalom a közelben marad

Az utóbbi hetekben megismerkedtem egy ultramenő magyar csapattal, a Bindrrel, és azóta próbálom update-elni a fejemben futó operációs rendszert, hogy be tudjam fogadni, amivel foglalkoznak. Ők ugyanis virtuális tanulószobákat csinálnak, amibe a diákok a világ minden pontjáról “ülnek be”.

És a dolog lényege, hogy együtt ülnek egy olyan videókonferenciában, ahol mindenkinek le van tiltva a mikrofonja, és együtt tanulnak. A digitalizáció okozta szeparáció és magány ellen küzdenek a digitalizáció eszközeivel. Persze ennél lényegesen többről van szó, de az alap koncepció mégis ez.

A kommunikáció és a nemkommunikáció határán, mint egy virtuális könyvtárban ülve, együtt, mégis külön.

Talán a távmunka és a távoktatás nemcsak céleszközöket igényel, hanem egy egészen új, digitális közösségi teret is. És talán az is jót tesz a fiataloknak, ha a végtelenített Insta-görgetés helyett közösségben érzik magukat.

Egy érdekes adat a pandémia előttről, hogy az angyalbefektetők jellemzően a lakóhelyük 30 perces körzetében fektettek be. Ugyanis amikor ők beszállnak, akkor még nincsenek tények, számok, bizonyítékok, csak hit, lelkesedés és bizalom. És a bizalom nem szeret messzire utazni.

Aztán jött egy pandémia, és ezt is újra kellett gondolni. Bár még mindig jobban szeretek személyesen találkozni, de az online is működik. És hogy mihez kezdek ezzel az újonnan talált szabadságfokkal?

Egy kicsit „kiköltözünk” Ciprusra, és megnézzük, hogy vajon tengerpartról is működik-e a Zoom. Digitális nearshore nomád angyalbefektető leszek egy időre, Európa legmelegebb pontján élvezve ki a hosszabb szezont. Persze dolgozni is fogunk, nagy terveink is vannak, de remélhetőleg a felfedezésre, a kalandra is marad idő.

Újra jönnek a Cápák!

De ez sem tart majd örökké, mert hamarosan újra forognak a kamerák, készül a Cápák között negyedik évada. Újra cápabőrbe bújok, lecsatolható angyalszárnyaimat addig a szekrényben hagyom és várom az újabb vállalkozói sztorikat és álmokat.

Bár lehet, hogy már csak évek kérdése, és a mesterséges intelligencia fog pitchelni nekünk – vagy helyettünk válogatni, de mi még kihasználjuk ezt a pár évet.

És persze ilyenkor mindig számot vetek az előző évadok befektetéseivel. Az előző három szériában összesen pont egy tucat vállalkozásba szálltam be. Az első két bukta (IceShot, Gulyásbomba) sajnos már meg is lett, de ez az angyalbefektetések jellemzője.

A bukták előbb jönnek, a nagy sztorik tovább tartanak. Már az is látszik, hogy a legkisebbek is ügyesen építkeznek (Kisbabámnak, Jógakaland), sokan tudnak nagyon jó tempóban növekedni (CleanGo, Forever Hands, Flóra Miniwash, imagiLabs, Munch), és néha egy-egy startup iszonyatosan betalál, mint például a SmartKosár néven indult, azóta Roksh-ra átkeresztelt személyes bevásárlócég.

A Flóra Miniwash egy a Cápák között sikersztorijai közül Fotó: RTL Klub

Ami szintén pozitív, hogy nagyon jó alapítókat ismertem meg, akik azóta becsatlakoztak a portfólióm kis családjába, akikkel nyáron együtt buliztunk, és akiknek mentorként valószínűleg még többet érek, mint a befektetett pénzem. A negyedik évadba még lehet jelentkezni, ha befektetőre, mentorra és országos ismertségre vágysz, akkor na halogasd, itt az idő!

Balogh Petya: A web a miénk volt. Aztán jött a Facebook, a Google és az Apple

Borítókép: Balogh Petya Fotó: Orbital Strangers

Oszd meg!