Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

Fotó: Sebestyén László

Az IKEA csak a kezdet a kis magyar drónos startupnak, ami már a teljes automatizálást tervezi

Az Aeriu nevű magyar startup drónja már ott repked a soroksári IKEA-ban, ez azonban csak a kezdet: ha minden jól megy, a budapesti székhelyű kis cég megindul a teljes automatizálás felé.

Csütörtök reggel, IKEA. A még viszonylag üres soroksári áruházban járunk, de nem egy kiadós reggeli vagy valami egzotikusan hangzó polcrendszer megvásárlása miatt, hanem hogy egy, a cégcsoport történetében egyedülálló megoldást vegyünk szemügyre, amit ráadásul egy magyar startup hozott tető alá.

Mi is megírtunk, hogy a bútoráruház raktárában drónokkal folyik tesztüzem annak érdekében, hogy a leltározás és az egyre népszerűbb online vásárlás még hatékonyabb legyen.

Magyar startup drónszoftvere segíti az IKEA-s vásárlásunkat

Bár a teljes automatizálás még messze van, a rendszer már most is sok előnnyel kecsegtet, akár két ember munkája is kiválthatja.

Lényege, hogy az operátor a magasabban tárolt, nagyméretű termékek (például konyhai és nappali berendezések) eléréséért nem ül targoncába, hanem felröptet egy drónt, ami lefényképezi a kínálatot, feltölti a fotót a partner felhőrendszerébe, ott az feldolgozásra kerül, a vásárló (és a leltározó munkatárs) pedig azonnal releváns adatot kap arról, hogy mi található meg az áruházban és mi nem.

Unták, hogy nem lehetnek kreatívak

Az ötlet mögött a budapesti Aeriu Smart Solutions Kft. nevű startup áll, amit öt fiatal IT-szakember alapított 2017-ben. Bár sok nagy céget megjártak és komoly szakmai tapasztalattal bírnak, azt mondják, a multik világában nem élhették ki a kreativitásukat,

így önerőből vágtak bele az Aeriuba, ami alapvetően egy szoftvercég, hisz drónokat nem, csak programot fejleszt.

Utóbbi tulajdonképpen bármilyen drónflottával kompatibilis, a lényeg, hogy legyen egy képzett operátor, aki vezérli a drónt. Bár az iparágak epekedve várják a teljes automatizálást, ez még messze van, az Aeriunak pedig, bár dolgoznak önjáró megoldáson is, fontos volt, hogy mielőbb eladható termékkel rukkoljon elő.

Fotó: Sebestyén László

A drón mindent lát, és nem kell hozzá targonca sem – Fotó: Sebestyén László

„Másfél évig önerőből dolgoztunk, majd több potenciális befektetővel való tárgyalás után választottuk a jelenlegi befektetőnket, az Arete Zrt.-t. Százezer euróval tudtunk elindulni” – mondja Ellenrieder Gergely ügyvezető, majd hozzáteszi: nehéz volt az indulás, habár a nagyvállalatok részéről „volt nyitottság”, és a Design Terminal mentorprogramja is a segítségükre volt.

„Azért döntöttünk az Aeriu mellett, mert egy valós problémára fejlesztettek megoldást. Hatékonyabbá teszik a logisztikai folyamatokat, pénzt és időt spórolnak azoknak a cégeknek, akik az ő megoldásukkal dolgoznak”

– magyarázta a befektetés hátterét Szabadhegy Péter, az Arete Zrt. ügyvezetője.

„Semmi” – vágják rá a fiúk a választ a kérdésre, hogy hiányzik-e valami a multis világból. „Ott volt bicikliút az irodáig” – jegyzi meg mosolyogva Szili László társalapító, de ennél komolyabb érvük láthatóan nincs.

Válasz a munkaerőhiányra

Gergely szerint az Aeriu megoldása nem elsősorban a drónok felhasználása miatt érdekes, hanem mert választ ad a targoncakezelők munkaerőhiányának problémájára. Azt mondja, nincs elég targoncás Magyarországon, a cégek ezért alternatíva után néznek, erre lehet alkalmas az Aeriu csomagja.

Mert itt bizony nemcsak programról, hanem egy teljes szolgáltatásról van szó.

Az ügyfél megkeresi az Aeriut, megmutatja a raktárát, majd megállapodik a neki leghatékonyabb csomag megvásárlásáról (a csapat weboldalán egyelőre kétféle konstrukció szerepel, 12-15 ezer eurós beüzemelés és 3900 eurós havidíj fejében). Ez nemcsak a szoftvert foglalhatja magába, hanem a dolgozók képzését is (ez jelenleg kétszer nyolc órát jelent, de a jövőben képzési központok is épülhetnek), akik operátorként vezérelhetik a drónokat.

Mivel egy ilyen apró gépmadár is rengeteg pénzbe kerül (az IKEA-ban szolgáló DJI Mavic 2 pro az Aeriu szerint 2000 euró körüli áron kapható), és a szervizelése sem olcsó, a startup erre is gondolt: az ügyfelek a DJI hivatalos magyarországi partnere, a Duplitec Kft. által biztosított drónokat használhatják, utóbbi cég pedig vállalja, hogy ha egy ügyfélnek tönkremennek a drónjai, azonnal tud pótlást biztosítani.

Fotó: Sebestyén László

Másfélmillió eurós tőkebevonáson dolgoznak – Fotó: Sebestyén László

„Ezek a fiúk egy olyan megoldással jöttek, hogy vegyük alapul, mi ma a legfelhasználóbarátibb drón, és ehhez találjunk ki egy szoftveres megoldást, ami kihasználja a benne rejlő potenciált” – mondja Frikker Attila, a Duplitec Kft. drón-üzletágának vezetője.

Szerinte ez egy teljesen új irány a korábbi megkeresések után, azok ugyanis szinte mind a teljes automatizálást tűzték ki célul.

Úgy véli, ez technológiailag nem megoldhatatlan (ebben Gergely is egyetért), de akár években mérhető fejlesztést igényel, és bár futnak náluk efféle projektek, az Aeriu megoldása azonnal eladható.

A Duplitec a DJI-jal is napi kapcsolatban van, a gyártó pedig érdeklődik a magyarok szoftvere iránt. A szolgáltatás árába természetesen belekalkulálják a drónok bérlését, szervizelését, a jövőben pedig akár még a gépek testre szabása (Gergely az IKEA „sárga-kék festését” hozza fel példaként) sem jelent majd akadályt.

Svéd húsgolyóval a jövő felé

Szóval adott egy magyar startup, ami drónokkal javítana a munkaerőhiány okozta nehézségeken, és még egy olyan nagy gyártó is a háta mögött áll, mint a DJI. De hogy jön a képbe az IKEA? Nos, Gergely hideghívásokkal kezdte bombázni azokat a cégeket, amelyek szerinte jó tesztalapot szolgáltathattak volna az Aeriunak –

mert hát lehet akármilyen jó az ötlet vagy a kód, éles helyzetben derülnek csak ki a valódi hibák.

Az IKEA-t érdekelte a dolog, összeültek, és tavaly szeptember óta tart az egyévesre tervezett tesztüzem, ami jelenleg csupán egyetlen aktívan szolgáló drónra terjed ki. A partneri kapcsolat persze nincs ingyen, Mokcsay Ádám társtulajdonos elmondása szerint az IKEA fizet az Aeriunak a tesztelés lehetőségéért, „részleteket azonban nem lehet elmondani” erről.


Az IKEA vezetői szerint is cool a kütyü

Varga-Nagy Eszter, az IKEA kommunikációs vezetője azt mondja, külföldön sem tudnak ilyen kezdeményezésről, így mikor az IKEA nemzetközi vezetői Magyarországon jártak, megcsodálták az Aeriu megoldását.

„Azt mondta: cool” – emlékszik vissza Eszter Jesper Brodin vezérigazgató szavaira.

A soroksári áruház egyébként azért is jó tesztalany, mert az ország összes online IKEA-rendelése ennek az üzletnek a raktárából kerül ki. A vásárlók látják a weblapon, hogy pontosan mely termékből mennyi van raktáron.

Az IKEA az Aeriu első partnere, exkluzivitásról azonban nincs szó, Gergely elmondása szerint pedig nagyon fontosnak tartják a saját szabadságukat, és már vannak olyan cégek, amik nyitottak lennének a partnerségre. „A Waberer’snél Nestlénél a Hellnél tesztelhettünk, de szolgáltatni nem szolgáltatunk nekik, noha egyértelműen szeretnék a megoldásunkat. Egyelőre van ember a folyamatban, ők viszont egy későbbi, autonóm fázisra nyitottak” – mondja Gergely.

Volna hová növekedni

Az Aeriu még nagyon friss cég, egyelőre a növekedés a lényeg, 17 főre lenne szükség ahhoz, hogy a csapat elég erőforrással rendelkezzen a teljesen automatizált szoftverrendszer kidolgozásához.

„Ez a víziónk” – mondja Gergely, aki szerint amellett, hogy éppen toboroznak, egy másfél millió eurós tőkebevonáson is dolgoznak, ami 4–6 hónap múlva érhet révbe.

Fotó: Sebestyén László

Egy ekkora raktárhoz két drón lenne optimális – Fotó: Sebestyén László

Az automatizált repülésre még a kollaboratív megoldásnál is nagyobb kereslet van. „Nagyon sok megkeresésünk jött az ipar különböző részeiről, zárt csarnokon belüli repüléssel kapcsolatban is, kapásból hármat tudnék mondani, de rögtön elvárták, hogy autonóm repülés legyen” – mondja Frikker Attila.

Innen nézve tehát érthető, hogy az Aeriu ebbe az irányba is fejleszt – jelenleg azonban arra fókuszálnak, ami már eladható, és a kollaboratív rendszer bevételéből készülnek finanszírozni a további fejlesztéseket.

A rendszer a csapat szerint szinte bármilyen külső vagy belső raktár esetében működhet, avagy a rétegződés lehetősége piaci és technológiai szinten egyaránt adott, de ők elsősorban beltérben gondolkodnak.

Ráérnek a jövőn agyalni, mert már most olyan termék van a kezükben, ami iránt vannak érdeklődők, startup révén pedig akkor is megállhatják a helyüket az iparágban, ha valamiért mégsem sikerül tovább nőniük.

Kifelé jövet eszembe jut, hogy de jó lenne enni egy hotdogot, de már késő –

remélem, egyszer lesz olyan szolgáltatás, ami utánam küldi egy drónnal.

Fotók: Sebestyén László

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő